Wikipédia

Fogoly (madárfaj)

madárfaj
Ez a szócikk egy madárfajról szól. Hasonló címmel lásd még: Fogoly (egyértelműsítő lap).

A fogoly (Perdix perdix) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1987-ben „Az év madarává” választotta.

Fogoly
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Tyúkalakúak (Galliformes)
Család: Fácánfélék (Phasianidae)
Alcsalád: Fácánformák (Phasianinae)
Nemzetség: Phasianini
Nem: Perdix
Faj: P. perdix
Tudományos név
Perdix perdix
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák

Szürke fogoly

Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fogoly témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fogoly témájú médiaállományokat és Fogoly témájú kategóriát.

Jellegzetes barna hasi folt

Előfordulása szerkesztés

Elterjedése szerkesztés

Európa mérsékelt övi részétől, Írországtól a Jenyiszejig terjedt el, a természetes sztyeppkörnyezetben őshonos.

Eredeti hazáján kívül betelepítették Új-Zéland, Kanada és az Egyesült Államok területére is. Ezeken kívül világszerte sokfelé próbálták betelepíteni (az Orkney-szigetekre, a Külső-Hebridákra, Norvégiába, a Hawaii szigetekre, a Fidzsi-szigetekre, Ausztráliába, Tasmaniába és Chilébe), de sikertelenül.

Élőhelye szerkesztés

A mezők madara, a megművelt, de változatos vidékeken érzi jól magát, azonban megkívánja közelében a sűrű bokrosokat, kisebb erdőrészeket, de legalábbis gazos bozótokat, ahol búvóhelyet találhat. A szálerdőt kerüli, csak az erdőszéleket keresi föl, s éppen úgy idegenkedik a nedves, mocsaras helyektől, kivéve ha ezek között kis erdőcskék, vagy jól kiemelkedő szigetek vannak.

Alfajai szerkesztés

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 29-31, szárnyfesztávolsága 45-48 centiméter, testtömege 350-450 gramm. Csőrét csekély viaszhártya borítja, orrgödrei csupaszok, teste zömök. A csűdjének vértezése elöl-hátul kétsoros. Tollazata a nem, kor, sőt a tájék szerint is eléggé különböző s ha nem is csillogó, de mégis kellemes benyomású. A vén kakas homloka, szemöldöksávja, torka és a fej oldalai világos rozsdaszínűek, a nyak eleje és oldala meg a begye hamvasszürke, finom, fekete harántvonalakkal hullámosan tarkítva; feje búbja barnás, sárgás szárfoltocskákkal; háta szürke, rozsdavörös harántszalagokkal, világos szárfoltokkal és finom, zegzugos vonalkákkal; alsó testének oldalai szürkék, vörösbarna harántfoltokkal, a has fehéres, közepén nagy, gesztenyebarna vagy rozsdabarna patkóval. A farktollai rozsdabarnák, a középső négy rozsdasárgás, szürkés és sötétbarna, finom csíkozással és apró foltozással. A farcsík a négy középső tollhoz hasonlószínű; alsó farkfedői rozsdasárgásak, barnán pettyezve; alsó szárnyfedői fehérek, nagy evezői feketésbarna alapon rozsdasárgás harántszalagokkal és foltokkal tarkítottak. A kis és középső szárnyfedők belső zászlója gesztenyevörös, középen pedig kirívó agyagsárgás-fehér, keskeny hosszanti szárfolt van. Szemei dióbarnák, a szeme körül lévő keskeny, csupasz gyűrű és a fül felé húzódó, háromszögletű csupasz rész vörös; csőre kékesszürke, lábai hamvaskékek vagy szaruszürkék. A tyúk kisebb, hasonlít a kakashoz, de kevésbé szép, patkója nem olyan nagy, fakóbb háta pedig sötétebb.

Életmódja szerkesztés

Tápláléka magvakból, kis részben rovarokból áll; különösen a fiatal egyedek fogyasztanak sok rovart, ami fontos fehérjeforrás a számukra. A fogoly ragaszkodik élőhelyéhez, csak tartósan kemény tél esetén kóborol, de ez a szétszóródás jelentős pusztulással fenyeget.

Szaporodása szerkesztés

A fogoly monogám madár, egy életre választ párt. Talajmélyedésbe kapart, fűvel bélelt fészkét többnyire árokszéleken, erdőssztyepp jellegű réteken készíti. Április végén, vagy május elején kezd a fogolytojó (vagy tyúk) a tojásrakáshoz A fészekalj általában 8-10 tojásból áll, de nem ritka az ennél nagyobb fészekalj sem. A tojások átlagban 33 mm hosszúak, 26 mm szélesek, körtealakúak, simák, kissé fényesek, színük halvány zöldesbarnás-szürke. A tojásokon 24-25 napig csak a tojó kotlik, a hím (vagy kakas) a közelben őrködik. A csibék a kikelés után szinte azonnal elhagyják a fészket, kéthetes korukig apró rovarokat fogyasztanak. A szülők vezetésével tavaszig egy csapatot alkotnak, akkor egy idegen csapatból párt választanak maguknak.

Védettsége szerkesztés

Vadászható faj, október 1-jétől december 31-ig, kizárólag mesterséges kibocsátás esetén és külön engedéllyel.

Magyar szakirodalom szerkesztés

  • Faragó S. 1986. A fogoly (Perdix perdix Linné, 1758) Magyarországon. Nimród Fórum (10): 1–18 (1986. október)
  • Faragó S. 1987? A fogoly. Legkedvesebb madaraink 12. Magyar Madártani Egyesület, Budapest, 18 o.
  • Festetics P. 1938. A fácán és fogoly tenyésztése, óvása és vadászata. Hubertus vadászkönyvtár. „Pátria” Irodalmi Vállalat és Nyomdai Rt., Budapest, 152 o.
  • Nagy E. 1971. A fácán és a fogoly intenzív tenyésztése. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest, 231 o.
  • Szederjei Á. és Studinka L. 1962. Nyúl, fogoly, fácán. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 287 o.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fogoly_(madárfaj)&oldid=26591900”