Fogoly (madárfaj)

madárfaj

A fogoly (Perdix perdix) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1987-ben „Az év madarává” választotta.

Infobox info icon.svg
Fogoly
Perdix perdix (Marek Szczepanek).jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Tyúkalakúak (Galliformes)
Család: Fácánfélék (Phasianidae)
Alcsalád: Fácánformák (Phasianinae)
Nemzetség: Phasianini
Nem: Perdix
Faj: P. perdix
Tudományos név
Perdix perdix
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák

Szürke fogoly

Elterjedés
Verbreitungskarte Rebhuhn.jpg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fogoly témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fogoly témájú médiaállományokat és Fogoly témájú kategóriát.

Jellegzetes barna hasi folt
Perdix perdix 01.JPG

ElőfordulásaSzerkesztés

ElterjedéseSzerkesztés

Európa mérsékelt övi részétől, Írországtól a Jenyiszejig terjedt el, a természetes sztyeppkörnyezetben őshonos.

Eredeti hazáján kívül betelepítették Új-Zéland, Kanada és az Egyesült Államok területére is. Ezeken kívül világszerte sokfelé próbálták betelepíteni (az Orkney-szigetekre, a Külső-Hebridákra, Norvégiába, a Hawaii szigetekre, a Fidzsi-szigetekre, Ausztráliába, Tasmaniába és Chilébe), de sikertelenül.

ÉlőhelyeSzerkesztés

A mezők madara, a megművelt, de változatos vidékeken érzi jól magát, azonban megkívánja közelében a sűrű bokrosokat, kisebb erdőrészeket, de legalábbis gazos bozótokat, ahol búvóhelyet találhat. A szálerdőt kerüli, csak az erdőszéleket keresi föl, s éppen úgy idegenkedik a nedves, mocsaras helyektől, kivéve ha ezek között kis erdőcskék, vagy jól kiemelkedő szigetek vannak.

AlfajaiSzerkesztés

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 29-31, szárnyfesztávolsága 45-48 centiméter, testtömege 350-450 gramm. Csőrét csekély viaszhártya borítja, orrgödrei csupaszok, teste zömök. A csűdjének vértezése elől-hátul kétsoros. Tollazata a nem, kor, sőt a tájék szerint is eléggé különböző s ha nem is csillogó, de mégis kellemes benyomású. A vén kakas homloka, szemöldöksávja, torka és a fej oldalai világos rozsdaszínűek, a nyak eleje és oldala meg a begye hamvasszürke, finom, fekete harántvonalakkal hullámosan tarkítva; feje búbja barnás, sárgás szárfoltocskákkal; háta szürke, rozsdavörös harántszalagokkal, világos szárfoltokkal és finom, zegzugos vonalkákkal; alsó testének oldalai szürkék, vörösbarna harántfoltokkal, a has fehéres, közepén nagy, gesztenyebarna vagy rozsdabarna patkóval. A farktollai rozsdabarnák, a középső négy rozsdasárgás, szürkés és sötétbarna, finom csíkozással és apró foltozással. A farcsík a négy középső tollhoz hasonlószínű; alsó farkfedői rozsdasárgásak, barnán pettyezve; alsó szárnyfedői fehérek, nagy evezői feketésbarna alapon rozsdasárgás harántszalagokkal és foltokkal tarkítottak. A kis és középső szárnyfedők belső zászlója gesztenyevörös, középen pedig kirívó agyagsárgás-fehér, keskeny hosszanti szárfolt van. Szemei dióbarnák, a szeme körül lévő keskeny, csupasz gyűrű és a fül felé húzódó, háromszögletű csupasz rész vörös; csőre kékesszürke, lábai hamvaskékek vagy szaruszürkék. A tyúk kisebb, hasonlít a kakashoz, de kevésbé szép, patkója nem olyan nagy, fakóbb háta pedig sötétebb.

ÉletmódjaSzerkesztés

Tápláléka magvakból, kis részben rovarokból áll; különösen a fiatal egyedek fogyasztanak sok rovart, ami fontos fehérjeforrás a számukra. A fogoly ragaszkodik élőhelyéhez, csak tartósan kemény tél esetén kóborol, de ez a szétszóródás jelentős pusztulással fenyeget.

SzaporodásaSzerkesztés

A fogoly monogám madár, egy életre választ párt. Talajmélyedésbe kapart, fűvel bélelt fészkét többnyire árokszéleken, erdőssztyepp jellegű réteken készíti. Április végén, vagy május elején kezd a fogolytojó (vagy tyúk) a tojásrakáshoz A fészekalj általában 8-10 tojásból áll, de nem ritka az ennél nagyobb fészekalj sem. A tojások átlagban 33 mm hosszúak, 26 mm szélesek, körtealakúak, simák, kissé fényesek, színük halvány zöldesbarnás-szürke. A tojásokon 24-25 napig csak a tojó kotlik, a hím (vagy kakas) a közelben őrködik. A csibék a kikelés után szinte azonnal elhagyják a fészket, kéthetes korukig apró rovarokat fogyasztanak. A szülők vezetésével tavaszig egy csapatot alkotnak, akkor egy idegen csapatból párt választanak maguknak.

VédettségeSzerkesztés

Vadászható faj, október 1-jétől december 31-ig, kizárólag mesterséges kibocsátás esetén és külön engedéllyel.

Magyar szakirodalomSzerkesztés

  • Faragó, S. 1986. A fogoly (Perdix perdix Linné, 1758) Magyarországon. Nimród Fórum (10): 1-18 (1986. október)
  • Faragó, S. 1987? A fogoly. Legkedvesebb madaraink 12. Magyar Madártani Egyesület, Budapest. 18 pp.
  • Festetics, P. 1938. A fácán és fogoly tenyésztése, óvása és vadászata. Hubertus vadászkönyvtár. "Pátria" Irodalmi Vállalat és Nyomdai Rt., Budapest. 152 pp.
  • Nagy, E. 1971. A fácán és a fogoly intenzív tenyésztése. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest. 231 pp.
  • Szederjei, Á. és Studinka, L. 1962. Nyúl, fogoly, fácán. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 287 pp.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés