Hernád (település)

magyarországi nagyközség Pest vármegyében

Hernád nagyközség Pest vármegyében, a Dabasi járásban.

Hernád
Hernád címere
Hernád címere
Hernád zászlaja
Hernád zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásDabasi
Jogállásnagyközség
PolgármesterZsírosné dr. Pallaga Mária (független)[1]
Irányítószám2376
Körzethívószám29
Népesség
Teljes népesség4148 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség147,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,06 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 09′ 45″, k. h. 19° 25′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 45″, k. h. 19° 25′ 59″
Hernád (Pest vármegye)
Hernád
Hernád
Pozíció Pest vármegye térképén
Hernád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hernád témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Hernád község Pest vármegye alföldi részén, Budapest központjától mintegy 50 kilométernyire található. Tőle 13 km-re keletre található Magyarország mértani középpontja Pusztavacs település mellett. Az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszékének térinformatikai mérései alapján a település mellett határozták meg Magyarország tényleges földrajzi középpontját.[3] (A tényleges középpont koordinátái: é. sz. 47° 10′ 06″, k. h. 19° 23′ 44″)

A település az M5-ös autópálya és az 5-ös országút között terül el. Vonattal megközelíthető a 142-es számú Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalon.

Története szerkesztés

Hernádot először egy birtokpert lezáró oklevél említi 1388-ban. Ekkoriban a falu népes köznemesi település lehetett. A török korszakban Hernád teljesen elnéptelenedett. Területét Nagykőrös szerezte meg és legelőként hasznosította. A 19. században Hernád környékén garázdálkodott Bogár Szabó Imre, a híres betyár. A település területe a 20. század közepéig a szomszédos Újhartyánhoz tartozott. Örkényi gazdák számos tanyát létesítettek a mai falu helyén, melyet a statisztikák Váradi-telep néven említettek. A népesség növekedését segítette, hogy Váradi-telep 1899-ben vasútállomást kapott. A Váradi-telep - amelyet a helyiek Zsírosként emlegetnek - jelenleg a község része.

Régen Hernádon gazdasági vasút működött, de ezt később bezárták.[4] Hernád 1946-ban alakult önálló községgé Újhartyánból kiválva, ideiglenes neve kezdetben Alsóhernád volt.[5]

Az 1970-es években hozzácsatoltak addig Örkényhez tartozó területrészeket a két község közötti tanyák nagy részével. Ekkor épült meg a falu gazdaságát a mai napig meghatározó baromfinevelő üzem és vágóhíd. Ebben az időben a hernádi lakosok jelentős része - a létező szocializmus sajátosságait kihasználva - háztáji baromfinevelésre vállalkozott és a településre egyébként is jellemző hosszú telkek végén megszaporodtak az intenzív baromfitenyésztéshez elengedhetetlen, hosszú, zárt nevelőházak. Az itt nevelt vágóállatokat a helyi vágóhíd vette át a gazdáktól. A rendszerváltást követően a háztáji baromfitartás fokozatosan elhalt.

Napjainkban a nagyüzemi brojlercsirkekeltetés, -nevelés és -feldolgozás a községben található nevelőtelepeken és vágóhidakon zajlik, amelyek a környék egyik legnagyobb foglalkoztatói. Jelentősebb baromfitenyésztő cégek: Galdorf Zrt., Her-Csi Hús Kft.] V & Chicken Kft., Bro-Ker-Bét Kft.

A településen két praxissal háziorvosi rendelőintézet, gyermek háziorvosi rendelőintézet, általános iskola, óvoda és bölcsőde működik. Az intézményeket az elmúlt évek során modernizálták, felújították.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Zsadányi Lászlóné (független)[6]
  • 1994–1998: Zsadányi Lászlóné (független)[7]
  • 1998–2002: Zsadányi Lászlóné (független)[8]
  • 2002–2006: Zsadányi Lászlóné (független)[9]
  • 2006–2010: Zsadányi Lászlóné (független)[10]
  • 2010–2014: Zsírosné Pallaga Mária (független)[11]
  • 2014–2019: Zsírosné Pallaga Mária (független)[12]
  • 2019–2024: Zsírosné dr. Pallaga Mária (független)[1]
  • 2024– :

A település rendszerváltás utáni első polgármestere, Zsadányi Lászlóné korábban egy cikluson át (1985-1990 között) tanácselnökként is vezette a községet.

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
4111
4035
3975
4178
4109
4148
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,7%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 1% németnek, 0,3% románnak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,9%, református 7,5%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 18,3% (23,2% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 2% cigánynak, 0,8% románnak, 0,7% németnek, 0,2% ukránnak, 0,2% szlováknak, 0,1% szerbnek, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,5% volt római katolikus, 5,4% református, 0,9% görög katolikus, 0,8% evangélikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 16,5% felekezeten kívüli (41,6% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei szerkesztés

Római katolikus templom, Árkay Bertalan építész, festőművész, a modern magyar építészet egyik úttörője tervei szerint épült 1961-ben.

Szent Család közösségi ház, Balázs Mihály Kossuth-díjas építész, műegyetemi tanár (Hernád szülötte) tervei szerint épült 2010-ben

Sport és wellness szerkesztés

Squash, tenisz, szauna, medence, szolárium, aerobic, hiphop tánc.[15]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Hernád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 19.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Nem ott van Magyarország közepe, ahol eddig hittük. (Hozzáférés: 2023. január 12.)
  4. http://kisvasut.hu/vasutlista/view_vasut.php?kat=2180
  5. Hernád története a KSH online helységnévtárában.[halott link]
  6. Hernád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Hernád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  8. Hernád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  9. Hernád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  10. Hernád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  11. Hernád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 16.)
  12. Hernád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  13. Hernád Helységnévtár
  14. Hernád Helységnévtár
  15. Archivált másolat. [2011. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 1.)

További információk szerkesztés