Hernád (település)
Hernád nagyközség Pest megyében, a Dabasi járásban.
| Hernád | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Járás | Dabasi | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Zsírosné Pallaga Mária (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2376 | ||
| Körzethívószám | 29 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3975 fő (2018. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 147,67 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 27,06 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Hernád
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 09′ 45″, k. h. 19° 25′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 45″, k. h. 19° 25′ 59″ | |||
Hernád
Pozíció Pest megye térképén
| |||
| Hernád weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hernád témájú médiaállományokat. | |||
FekvéseSzerkesztés
Hernád község Pest-megye alföldi részén, Budapest központjától mintegy 50 kilométernyire található. Tőle 13 km-re keletre található Magyarország mértani középpontja Pusztavacs település mellett.
A település az M5-ös autópálya és az 5-ös országút között terül el. Vonattal megközelíthető a 142-es számú Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalon.
TörténeteSzerkesztés
Hernádot először egy birtokpert lezáró oklevél említi 1388-ban. Ekkoriban a falu népes köznemesi település lehetett. A török korszakban Hernád teljesen elnéptelenedett. Területét Nagykőrös szerezte meg és legelőként hasznosította.
A 19. században Hernád környékén garázdálkodott Bogár Szabó Imre.
A település területe a 20. század közepéig a szomszédos Újhartyánhez tartozott. Örkényi gazdák számos tanyát létesítettek a mai falu helyén, melyet a statisztikák Váradi-telep néven említettek. A népesség növekedését segítette, hogy Váradi-telep 1899-ben vasútállomást kapott.
Régen Hernádon gazdasági vasút működött, de ezt később bezárták.[3]
Hernád 1946-ban alakult önálló községgé Újhartyánból kiválva, ideiglenes neve kezdetben Alsóhernád volt.[4] Az 1970-es években hozzácsatoltak addig Örkényhez tartozó területrészeket a két község közötti tanyák nagy részével. Ekkor épült meg a falu gazdaságát a mai napig meghatározó baromfinevelő üzem és vágóhíd.
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,7%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 1% németnek, 0,3% románnak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,9%, református 7,5%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 18,3% (23,2% nem nyilatkozott).[5]
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
- Jelenleg
- Zsírosné Pallaga Mária (független) (2010-)
- Korábban
- Zsadányi Lászlóné (1985-2010) (1985-1990 között tanácselnökként)
NevezetességeiSzerkesztés
Római katolikus templom, Árkay Bertalan építész, festőművész, a modern magyar építészet egyik úttörője tervei szerint épült 1961-ben.
Szent Család közösségi ház, Balázs Mihály Kossuth-díjas építész, műegyetemi tanár (Hernád szülötte) tervei szerint épült 2010-ben
Sport és wellnessSzerkesztés
Squash, tenisz, szauna, medence, szolárium, aerobic, hiphop tánc.[6]
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Hernád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 201. január 1.8 (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
- ↑ http://kisvasut.hu/vasutlista/view_vasut.php?kat=2180
- ↑ Hernád története a KSH online helységnévtárában.
- ↑ Hernád Helységnévtár
- ↑ [1]
