Főmenü megnyitása

Hernád (település)

magyar település

Hernád nagyközség Pest megyében, a Dabasi járásban.

Hernád
Hernád település keleti bejárata.JPG
Hernád címere
Hernád címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásDabasi
Jogállás nagyközség
Polgármester Zsírosné Pallaga Mária (független)[1]
Irányítószám 2376
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség3975 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség147,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,06 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hernád (Magyarország)
Hernád
Hernád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 09′ 45″, k. h. 19° 25′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 45″, k. h. 19° 25′ 59″
Hernád (Pest megye)
Hernád
Hernád
Pozíció Pest megye térképén
Hernád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hernád témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Hernád község Pest-megye alföldi részén, Budapest központjától mintegy 50 kilométernyire található. Tőle 13 km-re keletre található Magyarország mértani középpontja Pusztavacs település mellett.

A település az M5-ös autópálya és az 5-ös országút között terül el. Vonattal megközelíthető a 142-es számú Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalon.

TörténeteSzerkesztés

Hernádot először egy birtokpert lezáró oklevél említi 1388-ban. Ekkoriban a falu népes köznemesi település lehetett. A török korszakban Hernád teljesen elnéptelenedett. Területét Nagykőrös szerezte meg és legelőként hasznosította.

A 19. században Hernád környékén garázdálkodott Bogár Szabó Imre.

A település területe a 20. század közepéig a szomszédos Újhartyánhez tartozott. Örkényi gazdák számos tanyát létesítettek a mai falu helyén, melyet a statisztikák Váradi-telep néven említettek. A népesség növekedését segítette, hogy Váradi-telep 1899-ben vasútállomást kapott.

Régen Hernádon gazdasági vasút működött, de ezt később bezárták.[3]

Hernád 1946-ban alakult önálló községgé Újhartyánból kiválva, ideiglenes neve kezdetben Alsóhernád volt.[4] Az 1970-es években hozzácsatoltak addig Örkényhez tartozó területrészeket a két község közötti tanyák nagy részével. Ekkor épült meg a falu gazdaságát a mai napig meghatározó baromfinevelő üzem és vágóhíd.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,7%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 1% németnek, 0,3% románnak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,9%, református 7,5%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 18,3% (23,2% nem nyilatkozott).[5]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

Jelenleg
  • Zsírosné Pallaga Mária (független) (2010-)
Korábban
  • Zsadányi Lászlóné (1985-2010) (1985-1990 között tanácselnökként)

NevezetességeiSzerkesztés

Római katolikus templom, Árkay Bertalan építész, festőművész, a modern magyar építészet egyik úttörője tervei szerint épült 1961-ben.

Szent Család közösségi ház, Balázs Mihály Kossuth-díjas építész, műegyetemi tanár (Hernád szülötte) tervei szerint épült 2010-ben

Sport és wellnessSzerkesztés

Squash, tenisz, szauna, medence, szolárium, aerobic, hiphop tánc.[6]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Hernád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 201. január 1.8 (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. http://kisvasut.hu/vasutlista/view_vasut.php?kat=2180
  4. Hernád története a KSH online helységnévtárában.
  5. Hernád Helységnévtár
  6. [1]

További információkSzerkesztés