Sződliget

magyarországi nagyközség Pest megyében
Confusion.svgNem tévesztendő össze a következőkkel: Szigliget és Szögliget.

Sződliget nagyközség Pest megyében, a Váci járásban, a budapesti agglomerációban.

Sződliget
A sződligeti Bagolyvár
A sződligeti Bagolyvár
Sződliget címere
Sződliget címere		 Sződliget zászlaja
Sződliget zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásVáci
Jogállás nagyközség
Polgármester Juhász Béla Róbert (Tiszta Forrás)[1]
Irányítószám 2133
Körzethívószám 27
Népesség
Teljes népesség4529 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség613,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sződliget (Magyarország)
Sződliget
Sződliget
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 48″, k. h. 19° 08′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 48″, k. h. 19° 08′ 46″
Sződliget (Pest megye)
Sződliget
Sződliget
Pozíció Pest megye térképén
Sződliget weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sződliget témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Pest megye északi részén, Budapesttől 30 km-re található. Délre tőle Göd, északra Vác, délkeletre pedig Sződ fekszik.

Közúton a 2-es és az M2-es (régebben 2/A) országúton; vasúton a Budapest–Vác–Szob-vasútvonalon közelíthető meg.

Nevének eredeteSzerkesztés

Sződliget nevének első "sző" tagja a sző, vagyis fehéres, szőke szóból származik, míg második része a Sződ határában keletkezett ligetes lakóövezetre utal.

TörténeteSzerkesztés

Sződliget területe ősidők óta lakott, mely már a történelem előtti időkben is emberi szálláshely volt, ezt bizonyítják a sződligeti volt Horgász-tanya mellett talált, az átmeneti kőkorszakból származó leletek: őskori cserepek, kőbalta, agancsból készült kalapács került ki a földből, de vaskori, kelta edénytöredékek, a római korból származó 2. századi cseréptöredékek, 2., 3. századi szarmata és kvád, népvándorlás korából való késő avar kori településnyomok is napvilágra kerültek itt.

Sződliget története 1950-ig Sződ község történetével osztozik. A mai település 1950. január 1-étől lett önálló tanáccsal bíró község, területén, a Sződrákosi patak régi partján azonban már a középkorban is állt egy malom. A malmot 1458-ban a kékesi pálosok vásárolták meg a szentendrei hospestől. Az ekkor már romos malmot, ami Paksi János birtokában volt a Gülbaba kolostornak adták el. Később, a 18. század elején a Grassalkovich-uradalom ugyanezen a helyen a ma is meglévő malmot, mely említésre méltó ipari emlék.

A terület a 18. században a Madách család, majd a Grassalkovich család, a 19. század közepétől báró Sina György, majd a Belga Bank birtoka volt. A Belga Banktól a nemeskéri Kiss család és Almásy Pál vásárolta meg, akik később több kisebb-nagyobb birtokként adták el. 1860-1870 között báró Henriquede Ben Walsteim Józsefné hadiözvegyé volt, aki itteni uradalmában 1871-ben tehenészetet hozott létre, s a tejtermékeket Budapesten és Újpesten értékesítette, de emellett foglalkozott szőlő- és dohánytermesztéssel, szarvasmarha és lótenyésztésserl is. A terület az 1883 évi adatok szerint már dr. lovag Floch-Reyhersberg Alfréd birtokaként volt ismert, aki ekkor birtokolta Sződrákost, Sződrákospusztát és Csörögpusztát is, míg a határ északi részén gróf Szapáry Gyula birtokai kezdődtek.

1910-ben Floch Alfréd bocsátotta parcellázásra a falu mai területével megegyező akkori Sződ-Sződ vasúti megálló és a Sződrákosi malomtól északra, a váci határig terjedő birtokát, ez lett Sződligettelep, a mai Sződliget, ahol 1910 és 1912 között fel is épültek az első házak.

2006. november 4-én országzászlót állítottak a Petőfi-szobor mellett.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Schrőck István (független)[3]
  • 1994–1998: Schröck István (független)[4]
  • 1998–2001: Czudar György (független)[5]
  • 2001–2002: Soós Gábor (független)[6][7]
  • 2002–2004: Soós Gábor (független)[8]
  • 2005–2006: Soós Gábor (független)[9]
  • 2006–2010: Bábiné Szottfried Gabriella (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2010–2014: Juhász Béla (Tiszta Forrás)[11]
  • 2014–2019: Juhász Béla Róbert (Tiszta Forrás)[12]
  • 2019-től: Juhász Béla Róbert (Tiszta Forrás)[1]

A településen 2001. szeptember 2-án időközi polgármester-választást tartottak,[6] az előző polgármester halála miatt.[13]

A következő önkormányzati ciklusban, 2005. február 13-án újabb időközi polgármester-választásra (és képviselő-testületi választásra) került sor Sződligeten, ezúttal az addigi képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[14] A polgármester-választás négy jelöltje között a hivatalban lévő faluvezető is elindult, és aránylag szoros küzdelemben ugyan, de nyernie is sikerült.[9]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Római katolikus templom (a főtéren),
  • Református templom (a Szt. István utcában),
  • Evangélikus templom (Dunai fasor)
  • Petőfi-szobor (a főtéren),
  • Horgásztó (Torony-tó),
  • Jachtkikötő
  • Bagolyvár
  • Krikettpálya
  • Labdarúgópálya

  • Evangélikus templom

  • Katolikus templom

  • Református templom

  • Sződligeti ősz

NépességeSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 1% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (14,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,2%, református 7,1%, evangélikus 1,8%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 17,8% (33% nem nyilatkozott).[15]

SportéleteSzerkesztés

Futballklubjának alapítási időpontja ismeretlen, 2018 májusában megszűnt.

Kézilabdacsapata soha nem is volt, így a kézilabdázni vágyó sződligetiek Vácra vagy Gödre mentek játszani (pl. Simon Vince, a Váci KSE U12-es csapatának tagja és már U9-es kora óta az együttes gyermekbajnokságának amatőr játékosa[16]).

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ a b Sződliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  2. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. ↑ Sződliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Sződliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  5. ↑ Sződliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  6. ↑ a b A 2001. szeptember 2-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. szeptember 2. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  7. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. ↑ Sződliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  9. ↑ a b Sződliget települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005. február 13. (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  10. ↑ Sződliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  11. ↑ Sződliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  12. ↑ Sződliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  13. ↑ Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  14. ↑ Időközi önkormányzati választások 2005-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005 (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  15. ↑ Sződliget Helységnévtár
  16. ↑ [1]

További információkSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sződliget&oldid=23082155”