Sződliget
Sződliget nagyközség Pest megyében, a Váci járásban.
| Sződliget | |||
 | |||
| A sződligeti Bagolyvár | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Járás | Váci | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Juhász Béla Róbert (Tiszta Forrás)[1] | ||
| Irányítószám | 2133 | ||
| Körzethívószám | 27 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4529 fő (2018. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 613,13 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,31 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Sződliget
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 43′ 48″, k. h. 19° 08′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 48″, k. h. 19° 08′ 46″ | |||
Sződliget
Pozíció Pest megye térképén
| |||
| Sződliget weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sződliget témájú médiaállományokat. | |||
FekvéseSzerkesztés
Pest megye északi részén, Budapesttől 30 km-re található. Délre tőle Göd, északra Vác, délkeletre pedig Sződ fekszik.
Közúton a 2-es és az M2-es (régebben 2/A) országúton; vasúton a Budapest–Vác–Szob-vasútvonalon közelíthető meg.
Nevének eredeteSzerkesztés
Sződliget nevének első "sző" tagja a sző, vagyis fehéres, szőke szóból származik, míg második része a Sződ határában keletkezett ligetes lakóövezetre utal.
TörténeteSzerkesztés
Sződliget területe ősidők óta lakott, mely már a történelem előtti időkben is emberi szálláshely volt, ezt bizonyítják a sződligeti volt Horgász-tanya mellett talált, az átmeneti kőkorszakból származó leletek: őskori cserepek, kőbalta, agancsból készült kalapács került ki a földből, de vaskori, kelta edénytöredékek, a római korból származó 2. századi cseréptöredékek, 2., 3. századi szarmata és kvád, népvándorlás korából való késő avar kori településnyomok is napvilágra kerültek itt.
Sződliget története 1950-ig Sződ község történetével osztozik. A mai település 1950. január 1-étől lett önálló tanáccsal bíró község, területén, a Sződrákosi patak régi partján azonban már a középkorban is állt egy malom. A malmot 1458-ban a kékesi pálosok vásárolták meg a szentendrei hospestől. Az ekkor már romos malmot, ami Paksi János birtokában volt a Gülbaba kolostornak adták el. Később, a 18. század elején a Grassalkovich-uradalom ugyanezen a helyen a ma is meglévő malmot, mely említésre méltó ipari emlék.
A terület a 18. században a Madách család, majd a Grassalkovich család, a 19. század közepétől báró Sina György, majd a Belga Bank birtoka volt. A Belga Banktól a nemeskéri Kiss család és Almásy Pál vásárolta meg, akik később több kisebb-nagyobb birtokként adták el. 1860-1870 között báró Henriquede Ben Walsteim Józsefné hadiözvegyé volt, aki itteni uradalmában 1871-ben tehenészetet hozott létre, s a tejtermékeket Budapesten és Újpesten értékesítette, de emellett foglalkozott szőlő- és dohánytermesztéssel, szarvasmarha és lótenyésztésserl is. A terület az 1883 évi adatok szerint már dr. lovag Floch-Reyhersberg Alfréd birtokaként volt ismert, aki ekkor birtokolta Sződrákost, Sződrákospusztát és Csörögpusztát is, míg a határ északi részén gróf Szapáry Gyula birtokai kezdődtek.
1910-ben Floch Alfréd bocsátotta parcellázásra a falu mai területével megegyező akkori Sződ-Sződ vasúti megálló és a Sződrákosi malomtól északra, a váci határig terjedő birtokát, ez lett Sződligettelep, a mai Sződliget, ahol 1910 és 1912 között fel is épültek az első házak.
2006. november 4-én országzászlót állítottak a Petőfi-szobor mellett.
NevezetességeiSzerkesztés
- Római katolikus templom (a főtéren),
- Református templom (a Szt. István utcában),
- Evangélikus templom (Dunai fasor)
- Petőfi-szobor (a főtéren),
- Horgásztó (Torony-tó),
- Jachtkikötő
- Bagolyvár
- Krikett pálya
Evangélikus templom
Katolikus templom
Református templom
Sződligeti ősz
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 1% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (14,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,2%, református 7,1%, evangélikus 1,8%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 17,8% (33% nem nyilatkozott).[3]
ForrásokSzerkesztés
- Pest megye kézikönyve (CEBA, 1998) ISBN 963 9089 13 3
- Sződi helytörténet [1]
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Sződliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
- ↑ Sződliget Helységnévtár
