Szigliget

magyarországi község Veszprém vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 26.

Szigliget község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Szigliget
Szigliget címere
Szigliget címere
Szigliget zászlaja
Szigliget zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásTapolcai
Jogállásközség
PolgármesterBalassa Dániel (független)[1]
Irányítószám8264
Körzethívószám87
Népesség
Teljes népesség827 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség23,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület34,26 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 47′ 46″, k. h. 17° 26′ 18″46.796100°N 17.438289°EKoordináták: é. sz. 46° 47′ 46″, k. h. 17° 26′ 18″46.796100°N 17.438289°E
Szigliget (Veszprém vármegye)
Szigliget
Szigliget
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Szigliget weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szigliget témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Balaton északi partján, Badacsony és Keszthely között fekvő félszigeten, számos vulkanikus dombon terül el a falu. Határában torkollik bele a tóba a Nyirádtól idáig húzódó Kétöles-patak.

Megközelítése

szerkesztés

Története

szerkesztés

Régészeti leletek szerint már a kőkorszakban és bronzkorban is lakott volt, és kelta, római illetve avar sírleletek is kerültek elő. A 12. századból több írásos, sőt épített emlék (Avasi-templomrom) is maradt ránk. Neve (Sziget-liget; Zeg-Ligeth) korábbi sziget mivoltára utal, szigetjellegét az 1822-es partrendezéssel szüntették meg.

A Mohácsi csatát követően a település és a szigligeti vár birtokosai a tekintélyes nemesi származású lengyeltóti Lengyel család tagjai volt. A szigligeti vár leghíresebb várkapitánya, Magyar Bálint, majd halála után 1573-tól a következő szigligeti várkapitány a sógora lengyeltóti Lengyel István (fl. 15671581) lett.

Báró lengyeltóti Lengyel Gáspár (17341804), és hitvese báró szentmiklósi és óvári Pongrácz Erzsébet (17591810) egyik leánya báró Lengyel Krisztina (17811814), akinek a férje báró Puteáni Vencel (17791810), királyi kamarás, kapitány, földbirtokos. Ezzel a báró Puteáni a szigligeti lengyeltóti Lengyel féle vagyonnak az örököse lett. Puteáni Vencel és Lengyel Krisztina egyik unokája báró Puteáni Géza, aki a családjából az utolsó tulajdonosa a szigligeti kastélynak és birtoknak. Putáni Géza báró pazarló életmódot élt, amivel tönkretette az ősi birtokot, az eltékozolt, kártyára, nőkre, lóversenyre felcserélt birtokát, 589 hold földet és csaknem 3000 holdat a Balatonból gróf Esterházy Pál 1910-ben megvásárolta. Puteani Géza ezután visszavonul Balatonederics melletti Fekete kastélyba, egykori házvezetőnőjével és annak a lányával.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Mezey Artúr (FKgP)[3]
  • 1994–1998: Mezey Artúr (FKgP)[4]
  • 1998–2002: Mezey Artúr (független)[5]
  • 2002–2006: Balassa Balázs (független)[6]
  • 2006–2010: Balassa Balázs (független)[7]
  • 2010–2014: Balassa Balázs (független)[8]
  • 2014–2019: Balassa Balázs (független)[9]
  • 2019–2020: Balassa Balázs (független)[10]
  • 2020–2024: Balassa Dániel (független)[11]
  • 2024– : Balassa Dániel (független)[1]
 
Szigliget, Avasi templomrom légi fotón
 
Szigliget, Avasi templomrom légi felvételen

A településen 2020. október 18-án azért kellett időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartani, mert a települést 18 éve vezető Balassa Balázs 2020. július 22-én, a munkáját érő igazságtalan támadásokra hivatkozva bejelentette lemondását, ami után a képviselő-testület is feloszlatta magát.[12]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
814
801
810
819
834
825
827
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,9%-a magyarnak, 4,3% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,9%, református 3,3%, evangélikus 1,2%, izraelita 0,2%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 6,9% (18,5% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei

szerkesztés
  • A 12. században épült Avasi-templom romjai
  • A 168 méter magas Rókarántó-hegyre épült klasszicista stílusú Szentháromság-kápolna
  • A szigligeti vár
  • A 239 méter magas Várhegy köré települt Ófalu. A domboldal kanyargós utcácskái mellett nádtetős házak őrzik a múlt századok hangulatát – nem véletlen, hogy számos magyar költőt is megihletett e táj varázsa.
  • A 19. század elején épült klasszicista Esterházy-kastély (és 9,2 hektáros arborétuma) a Szigligeti Alkotóház néven működik.
  • A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Ismert emberek

szerkesztés
Itt született
Itt élt

Szigliget az irodalomban

szerkesztés
  • Szigliget a helyszíne Lipták Gábor Sajkások serege című, s a balatonfüredi író Amiről a kövek beszélnek című novelláskötetében szereplő történelmi novellájának, amely Tóti Lengyel Gáspár várkapitány (1647) és a szigligetiek vitézségének állít emléket;
  • Szigliget a címadó helyszíne Lipták Gábor A szigligeti leányrablás című, s az író Aranyhíd című novelláskötetében szereplő történelmi novellájának;
  • Szigliget címmel írt elbeszélő költeményt a vár történetéről Kisfaludy Sándor.

Testvértelepülés

szerkesztés

  Obernzell, Németország

Képgaléria

szerkesztés
  1. a b Szigliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 26.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Szigliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Szigliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  5. Szigliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  6. Szigliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  7. Szigliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  8. Szigliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  9. Szigliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  10. Szigliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 11.)
  11. Szigliget települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. október 18. (Hozzáférés: 2022. július 21.)
  12. Neuberger Eszter: Lemondott Szigliget teljes vezetése. 444.hu, 2020. július 22. (Hozzáférés: 2020. július 22.)
  13. Szigliget Helységnévtár

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Szigliget témájú médiaállományokat.