Szigliget
Szigliget község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
Szigliget | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Tapolcai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Balassa Dániel (független)[1] | ||
Irányítószám | 8264 | ||
Körzethívószám | 87 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 827 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 23,47 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 34,26 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 47′ 46″, k. h. 17° 26′ 18″46.796100°N 17.438289°EKoordináták: é. sz. 46° 47′ 46″, k. h. 17° 26′ 18″46.796100°N 17.438289°E | |||
Szigliget weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szigliget témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA Balaton északi partján, Badacsony és Keszthely között fekvő félszigeten, számos vulkanikus dombon terül el a falu. Határában torkollik bele a tóba a Nyirádtól idáig húzódó Kétöles-patak.
Megközelítése
szerkesztés- Autóval és busszal a 71-es főútról, a Tapolcáról érkező járatokkal elérhető a település központja, a strand és a kikötő; a távolsági járatok a 71-es főúton állnak meg. A 71-es főút és Tapolca között a 7318-as út húzódik, Hegymagas érintésével.
- Vonattal a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon; Badacsonytördemic-Szigliget vasútállomás körülbelül 3 kilométerre van a településtől.
- Májustól szeptemberig menetrend szerinti hajójárattal is elérhető, Badacsonyból, illetve Keszthelyről.
Története
szerkesztésRégészeti leletek szerint már a kőkorszakban és bronzkorban is lakott volt, és kelta, római illetve avar sírleletek is kerültek elő. A 12. századból több írásos, sőt épített emlék (Avasi-templomrom) is maradt ránk. Neve (Sziget-liget; Zeg-Ligeth) korábbi sziget mivoltára utal, szigetjellegét az 1822-es partrendezéssel szüntették meg.
A Mohácsi csatát követően a település és a szigligeti vár birtokosai a tekintélyes nemesi származású lengyeltóti Lengyel család tagjai volt. A szigligeti vár leghíresebb várkapitánya, Magyar Bálint, majd halála után 1573-tól a következő szigligeti várkapitány a sógora lengyeltóti Lengyel István (fl. 1567–1581) lett.
Báró lengyeltóti Lengyel Gáspár (1734–1804), és hitvese báró szentmiklósi és óvári Pongrácz Erzsébet (1759–1810) egyik leánya báró Lengyel Krisztina (1781–1814), akinek a férje báró Puteáni Vencel (1779–1810), királyi kamarás, kapitány, földbirtokos. Ezzel a báró Puteáni a szigligeti lengyeltóti Lengyel féle vagyonnak az örököse lett. Puteáni Vencel és Lengyel Krisztina egyik unokája báró Puteáni Géza, aki a családjából az utolsó tulajdonosa a szigligeti kastélynak és birtoknak. Putáni Géza báró pazarló életmódot élt, amivel tönkretette az ősi birtokot, az eltékozolt, kártyára, nőkre, lóversenyre felcserélt birtokát, 589 hold földet és csaknem 3000 holdat a Balatonból gróf Esterházy Pál 1910-ben megvásárolta. Puteani Géza ezután visszavonul Balatonederics melletti Fekete kastélyba, egykori házvezetőnőjével és annak a lányával.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Mezey Artúr (FKgP)[3]
- 1994–1998: Mezey Artúr (FKgP)[4]
- 1998–2002: Mezey Artúr (független)[5]
- 2002–2006: Balassa Balázs (független)[6]
- 2006–2010: Balassa Balázs (független)[7]
- 2010–2014: Balassa Balázs (független)[8]
- 2014–2019: Balassa Balázs (független)[9]
- 2019–2020: Balassa Balázs (független)[10]
- 2020–2024: Balassa Dániel (független)[11]
- 2024– : Balassa Dániel (független)[1]
A településen 2020. október 18-án azért kellett időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartani, mert a települést 18 éve vezető Balassa Balázs 2020. július 22-én, a munkáját érő igazságtalan támadásokra hivatkozva bejelentette lemondását, ami után a képviselő-testület is feloszlatta magát.[12]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 814 | 801 | 810 | 819 | 834 | 825 | 827 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,9%-a magyarnak, 4,3% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,9%, református 3,3%, evangélikus 1,2%, izraelita 0,2%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 6,9% (18,5% nem nyilatkozott).[13]
Nevezetességei
szerkesztés-
Szigliget és környékének térképe
-
A vár és kastély 20. század eleji képeslapon
- A 12. században épült Avasi-templom romjai
- A 168 méter magas Rókarántó-hegyre épült klasszicista stílusú Szentháromság-kápolna
- A szigligeti vár
- A 239 méter magas Várhegy köré települt Ófalu. A domboldal kanyargós utcácskái mellett nádtetős házak őrzik a múlt századok hangulatát – nem véletlen, hogy számos magyar költőt is megihletett e táj varázsa.
- A 19. század elején épült klasszicista Esterházy-kastély (és 9,2 hektáros arborétuma) a Szigligeti Alkotóház néven működik.
- A településen áthalad az Országos Kéktúra.
Ismert emberek
szerkesztés- Itt született
- Bódi Mária Magdolna (1921–1945) magyar vértanú
- Itt élt
- Básti Lajos Kossuth-díjas színművész, az egyik legszebben beszélő magyar színész
- Pap Vera Kossuth-díjas színművész
- Marton László Kossuth-díjas szobrászművész Szigligeten is élt és alkotott, itt helyezték végső nyugalomra
- Gerzson Pál Munkácsy-díjas festőművész
- Orbán Ottó költő, műfordító, esszéista Szigligeten hunyt el 2002. május 26-án
- Csiszár Jenő rádiós és televíziós műsorvezető
- Szivós Márton világbajnok magyar vízilabdázó
Szigliget az irodalomban
szerkesztés- Szigliget a helyszíne Lipták Gábor Sajkások serege című, s a balatonfüredi író Amiről a kövek beszélnek című novelláskötetében szereplő történelmi novellájának, amely Tóti Lengyel Gáspár várkapitány (1647) és a szigligetiek vitézségének állít emléket;
- Szigliget a címadó helyszíne Lipták Gábor A szigligeti leányrablás című, s az író Aranyhíd című novelláskötetében szereplő történelmi novellájának;
- Szigliget címmel írt elbeszélő költeményt a vár történetéről Kisfaludy Sándor.
Testvértelepülés
szerkesztésKépgaléria
szerkesztés-
A vár légi felvételen
-
A vár belülről
-
Esterházy-kastély
-
Szentháromság-kápolna
-
Az Avasi templomrom Szigligeten.
-
Légi felvétel
-
Hősi emlékpark
-
Első világháborús hősi emlékmű
-
Szigligeti falurészlet a Kisfaludy utca felől nézve
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Szigliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 26.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Szigliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Szigliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ Szigliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szigliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szigliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szigliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Szigliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ Szigliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 11.)
- ↑ Szigliget települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. október 18. (Hozzáférés: 2022. július 21.)
- ↑ Neuberger Eszter: Lemondott Szigliget teljes vezetése. 444.hu, 2020. július 22. (Hozzáférés: 2020. július 22.)
- ↑ Szigliget Helységnévtár