Orbán Ottó
Orbán Ottó (Budapest, 1936. május 20. – Szigliget, 2002. május 26.) magyar költő, esszéíró, műfordító, egyetemi vendégoktató; a Magyar PEN Club alelnöke, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
| Orbán Ottó | |
 | |
| A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele | |
| Született |
1936. május 20. Budapest |
| Elhunyt |
2002. május 26. (66 évesen) Szigliget |
| Állampolgársága | magyar[1] |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Orbán Júlia (1962-2002) |
| Foglalkozása | költő, esszéíró, műfordító, egyetemi tanár |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (1956–) |
| Kitüntetései |
József Attila-díj (1973, 1985) Déry Tibor-díj (1986) Alföld-díj (1992) Kossuth-díj (1992) Pro Literatura díj (életmű) (1997) |
 | |
| Orbán Ottó aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Orbán Ottó témájú médiaállományokat. | |
| „ | „Életem hatvankettedik évébe fojt engemet a jó sorsom kévébe, nem takarít be régi rakott csűrébe, vet helyette dögkeselyűk csőrébe. |
” |
| – Orbán: Ottó: Magára igazítja Arany János négy sorát[2] | ||
Tartalomjegyzék
ÉleteSzerkesztés
Kisgyermekként veszítette el édesapját a második világháború legvégén (1945-ben 9 éves volt). 1945 után félárvaként a Sztehlo Gábor vezette Gaudiopolis-Örömvárosban nevelkedett. Érettségi vizsgát 1954-ben tett, majd többszöri próbálkozást követően 1956-ban vették fel az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar–könyvtár szakára. Betegsége miatt csak 3 szemesztert végzett el, 1958-ban kórházba került, s később már nem folytatta tanulmányait, diplomát nem szerzett. Ettől kezdve szabadfoglalkozású író. 1962-től tagja a Magyar Írók Szövetségének.
1981-1991 között a Kortárs című folyóirat rovatvezetője, 1991-1998 között főmunkatársa volt. 1998-tól az Élet és Irodalom munkatársa volt. Első tanulmányútján Indiában járt 1968-ban, 1976-ban pedig az USA-ban. 1987-ben a St. Paul-i Hamline Egyetem, valamint a Minnesotai Egyetem meghívott tanára volt.
MunkásságaSzerkesztés
Már egészen fiatalon, diákkorában kezd verseket írni, hamarosan „csodagyerekként” tartották számon. Első kötete 24 éves (1960) korában jelent meg.
Az 1960-as évekbeli verseire jellemző az erős, közvetlen érzelmi telítettség, mely elsősorban a háborús élményekből táplálkozik, poétikailag pedig a metaforahalmozásban, a strukturális metafora alkalmazásában nyilvánul meg.
Az 1970-es évek második felétől költészetében egyre nagyobb teret kapott a versbeszédben az irónia. Lírája a magyar és a világirodalom legkülönfélébb alkotóinak hatását hasonította magához, József Attilától Allen Ginsbergig. Verseiben egyaránt megtalálhatók a hagyományos, a modern és a posztmodern beszédmódok szemléleti-poétikai elemei. Műfordítói tevékenysége kivételesen széles körű volt, fő területei az angol–amerikai és a spanyol nyelvű költészet, de az ókortól napjainkig a legkülönfélébb nyelvekből fordított.
2002. május 26-án, 66 éves korában hunyt el.
MűveiSzerkesztés
- Fekete ünnep (versek, 1960) Magvető Kiadó
- A teremtés napja (versek, 1963) Magvető Kiadó
- Búcsú Betlehemtől (versek, 1967) Magvető Kiadó
- A föltámadás elmarad (versek, 1971) Magvető Kiadó
- Ablak a földre. Indiai útinapló (esszé, 1973, Bővített kiadás: 1989) Magvető Kiadó
- Emberáldozat (versek, 1973) Magvető Kiadó
- Kati-patika (gyermekversek, 1973) Móra
- Szegénynek lenni (válogatott versek, 1974) Magvető Kiadó
- Távlat a történethez (versek, 1976) Magvető Kiadó
- Eszterlánc (gyermekversek, 1977) Móra
- A világ teremtése és egyéb badarságok (szatirikus versek, paródiák, 1977) Magvető Kiadó
- A visszacsavart láng (versek, 1979) Magvető Kiadó
- Honnan jön a költő? (esszék, 1980) Magvető Kiadó
- Az alvó vulkán (versek, 1981) Magvető Kiadó
- Helyzetünk az óceánon. Versregény (válogatott prózaversek, 1983) Magvető Kiadó
- Szép nyári nap, a párkák szótlanul figyelnek (versek, 1984) Magvető Kiadó
- A mesterségről (válogatott versek költőkről és a költészetről, 1984)
- Mese a csodálatos nyárról (gyermekmesék, 1984)
- Összegyűjtött versek (összegyűjtött versek, 1986) Magvető Kiadó
- A fényes cáfolat (versek, 1987) Magvető Kiadó
- A kozmikus gavallér (versek, 1990)
- A XX. század költői (1990)
- Szép versek (versek, 1991) Orpheusz
- Egyik oldalról a másikra fordul; él (versek, 1992) Magvető Kiadó
- A keljföljancsi jegyese (versek, 1992)
- Útkereszteződés Minneapolisban (versek, 1993)
- A költészet hatalma. Versek a mindenségről és a mesterségről (válogatott versek, 1994)
- Cédula a romokon (esszék, 1994) Magvető Kiadó
- Kocsmában méláz a vén kalóz (versek, 1995) Helikon
- Hallod-e te sötét árnyék? (versek, 1996) Magvető Kiadó
- Hatvan év alatt a föld körül I-III. Válogatott versek (válogatott versek, 1998) Magvető Kiadó
- Lakik a házunkban egy költő (új versek, 1999) Magvető Kiadó
- Fejraport (versek magyarul és angolul, 2001)
- Boreász sörénye. Rajzok és falfirkák; Magvető, Bp., 2001
- Az éjnek rémjáró szaka; Magvető, Bp., 2002
- Ostromgyűrűben. Versek; Magvető, Bp., 2002
- Ostromgyűrűben. In memoriam Orbán Ottó; vál., szerk., összeáll. Lator László; Nap, Bp., 2003 (In memoriam)
- Orbán Ottó összegyűjtött versei 1-2.; szerk., szöveggond., utószó Dérczy Péter; Magvető, Bp., 2003
- The witching time of night; angolra ford. Peter Zollman; Atlantis-Centaur, Chicago, 2003
- Színpompás ostrom lángoló házakkal. Kabdebó Lóránt életműinterjúja Orbán Ottóval; jegyz. Nyerges Gábor Ádám; Magvető, Bp., 2016 (Tények és tanúk sorozat)
MűfordításaiSzerkesztés
- Barbara Garson: Macbird (verses dráma, 1968)
- Aranygyapjú (válogatott versfordítások, 1972)
- Robert Lowell: Közel az óceán (válogatott versek, 1972)
- Allen Ginsberg: Nagyáruház Kaliforniában (Eörsi Istvánnal, válogatott versek, 1973)
- Robert Lowell: Régi dicsőségünk (3 verses dráma, 1973)
- José Hernández: Martín Fierro (argentin népi eposz, 1977)
- Kurt Vonnegut: Macskabölcső (regény, 1978)
- V. Aleixandre: Testedből számkivetve (Tornai Józseffel, válogatott versek, 1979)
- Kurt Vonnegut: Börleszk, avagy nincs többé magány (regény, 1981)
- Kurt Vonnegut: Börtöntöltelék (regény, 1983)
- Robert Lowell: Történelem (válogatott versek, 1983)
- Allen Ginsberg: A leples bitang (Eörsi Istvánnal, Györe Balázzsal, válogatott versek, 1984)
- Allen Ginsberg: Halál van Gogh fülére (Eörsi Istvánnal, versek, 1996)
- Hatvan év alatt a Föld körül I.-III. (összegyűjtött versfordítások, 1998)
Színházi munkáiSzerkesztés
SzerzőkéntSzerkesztés
- Sok téma keres egy szerzőt (1961)
- Így írunk mi! (1962)
- Vándor-móka (1978)
- Köz-társasági huntzutságok (1979)
ÍrókéntSzerkesztés
- Tekergő (2009)
MűfordítókéntSzerkesztés
- Kalózok szeretője (1965)
- Barbara Garson: Macbird (1968)
- Spanyol Izabella (1976)
- Chaucer: Canterbury mesék (2006)
Díjai, elismeréseiSzerkesztés
- Graves-díj (1974)
- Európa Könyvkiadó Nívódíja (1983, 1984)
- Az Év Könyve Jutalom (1986, 1994)
- Radnóti-díj (1987)
- Weöres Sándor-díj (1990)
- Babits Mihály-díj (1990)
- a Kortárs különdíja (1992)
- IRAT-nívódíj (1993)
- A Soros Alapítvány Alkotói Díja (1997)
- A MAOE életműdíja (1997)
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ general catalog of BnF. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- ↑ Orbán Ottó: Lakik a házunkban egy költő - Új versek 1999
ForrásokSzerkesztés
- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
- Dr. Gremsperger László-Gyeskó Ágnes: Ki kicsoda a magyar irodalomban?, Budapest, Könyvkuckó kiadó, 1999 ISBN 9-638157-91-7
Külső hivatkozásokSzerkesztés
- Petőcz András két verse Orbán Ottó halálára [1]
- Kortárs magyar írók
- A magyar irodalom története
- Orbán Ottó a PORT.hu-n (magyarul)
- Orbán Ottó profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
- Csak kapufa...[halott link]
- Kortárs Irodalmi Adattár
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- Borsos Roland: Orbán Ottó prózai művei. Tanulmány; szerzői, Bp., 2004 (Z)
- Orbán Ottó, szerk. Lator László, Vincze Ferenc; Napkút–Cédrus Művészeti Alapítvány–PIM, Bp., 2007 (Hang-kép-írás + CD)
- Dérczy Péter: Között. Esszé Orbán Ottó költészetéről; Magvető, Bp., 2016
