Eörsi István

(1931-2005) magyar író, műfordító, dramaturg
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 21.

Eörsi István, eredeti nevén Schleiffer Ede (Budapest, 1931. június 16.Budapest, 2005. október 13.) Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, műfordító, publicista, Lukács György tanítványa, majd fordítója.[1]

Eörsi István
Élete
Születési névSchleiffer Ede
Született1931. június 16.
Budapest
Elhunyt2005. október 13. (74 évesen)
Budapest
Nemzetiségmagyar
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Eörsi István témájú médiaállományokat.

Eörsi Mátyás politikus nagybátyja, Eörsi János újságíró és Eörsi László történész apja.

Schleiffer Pál és Eörsi Teréz gyermekeként látott napvilágot, közel egy évtizeddel az 1922. szeptember 19-én született jogtudós bátyja, Eörsi Gyula után.[2] Testvéréhez hasonlóan fiatalon sztálinista nézeteket vallott, s Sztálin halála alkalmából dicsőítő verset is írt. 1953-tól már reformer gondolkodású lett, Nagy Imre követője volt. Az 1956-os forradalomban aktívan részt vett, főként újságírói tevékenységével.

1956 decemberében nyolc év börtönre ítélték, de 1960. augusztus 20-án amnesztiát kapott. 1967-ig főképp fordításokból élt, majd ebben az évben az Élet és Irodalomnál szerződést kapott.

19771982-ig a kaposvári Csiky Gergely Színház dramaturgja volt, de ellenzéki magatartása miatt elbocsátották. Attól kezdve szabad foglalkozású író volt. 19831986 között Nyugat-Berlinben élt. 1989-ben visszatért Kaposvárra.

A rendszerváltást követően az SZDSZ tagja volt 2004-ig, amikor a párt politikája elleni tiltakozásból kilépett. Az Élet és Irodalom, a Beszélő és a Magyar Narancs lapok rendszeres szerzője volt.

Válogatott bibliográfia

szerkesztés
  • Fiatal szemmel. Versek (Szépirodalmi, 1953)
  • Ütni az ördögöt (Magvető, 1956) Elkobozva, 1957
  • Változatok egy közhelyre (Magvető, 1968)
  • Tragikomédiák (Magvető, 1969)
  • Különremény (Szépirodalmi, 1972) Elkobozva, a kinyomtatott példányok a nyolcvanas évek közepén kerültek elő
  • Széchenyi és az árnyak; Magvető, Bp., 1974
  • Ruhapróba. Válogatott műfordítások; Európa, Bp., 1975
  • A nemek és az igenek. Válogatott versek (Magvető, 1976)
  • Lonci narancssárgában (Szépirodalmi, 1976)
  • Ruhapróba. Válogatott műfordítások (Európa, 1976)
  • Történetek egy hideg faházban. Írások a hűség és hűtlenség tárgyköréből (Szépirodalmi, 1978)
  • Ürügyeim (Magvető, 1979)
  • Bohóc a hídon; in: Bohók és bohócok. Öt új magyar egyfelvonásos; NPI, Bp., 1979 (Színjátszók kiskönyvtára)
  • A derűlátás esélyei (Szépirodalmi, 1981)
  • Jönnek a bájos tények (Szépirodalmi, 1983)
  • A Maradjhű-utcában (Szépirodalmi, 1985)
  • Az utolsó szó jogán. Esszé / Az interjú. Abszurd dokumentumjáték; AB Független Kiadó, Bp., 1985
  • Kilenc dráma (Szépirodalmi, 1988)
  • Emlékezés a régi szép időkre (Katalizátor Iroda, (szamizdat), (1988), Napra-forgó, (legális, második kiadás) 1989)
  • Bedobom a törülközőt. Publicisztikai írások (Napra-forgó, 1989)
  • Az interjú. Rádióra alkalmazott abszurd dokumentumjáték; rádióra alk., rend. Berényi Gábor; Háttér, Bp., 1989 (Háttér füzetek; MR füzetek)
 
Eörsi István (Budapest, 1990.) Fotó: Kertész Dániel
  • Nem vagyok kikerics (Szépirodalmi, 1990)
  • Jönnek a bájos tények; Cserépfalvi, Bp., 1991 (cenzúrátlanított kiad.)
  • A kalap és a villamos. Gyermekversek; T-Twins, Bp., 1992
  • A kompromisszum. Komédia kilenc beszélgetésben; Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1992
  • A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra. Hat dráma (Pátria könyvek, 1992)
  • Sírkő és kakaó; in: Válogatás színjátszóknak; összeáll. Kamenár Éva; Národné osvetové centrum, Bratislava, 1993 (Záujmová umelecká cinnost') – a megjelenés évében Eörsi a színpadi változat rendezője is volt a Budapesti Kamaraszínházban.
  • Üzenet mélyvörös levélpapíron. Esszék és publicisztikai írások (Pesti Szalon, 1993)
  • Én és az Isten. Versek (Pesti Szalon, 1994)
  • Időm Gombroviczcsal Archiválva 2018. augusztus 26-i dátummal a Wayback Machine-ben (Pesti Szalon, é. n. (1994)
  • A csomó. Elbeszélések (Pesti Szalon, é. n. (1995)
  • Az ötlábú bárány[halott link]. Publicisztikai írások (Pesti Szalon, é. n. (1996)
  • A szabadság titokzatos bája. Esszék, kritikák, portrék 1967–1997. (Palatinus, 1997)
  • Időm Gombrowiczcsal. Naplónapló; 2. jav. kiad.; Pesti Szalon, Bp., 1997
  • Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve (Palatinus, 1998)
  • Szögek. Összegyűjtött versek 1952–2000 (Palatinus, 2000)
  • Versdokumentumok, magyarázatokkal 1949–1956 (Palatinus, 2001)
  • Ismerős úr a csúszdán. Publicisztikai írások (Noran, 2002)
  • Zárt térben Önéletrajzi regény (Noran, 2003)
  • A fogadás. 18 dráma (Noran, 2004)
  • Kérdések, barátaimnak. Versek (Noran, 2004)
  • Kérdések, barátaimnak. Versek; Noran, Bp., 2004
  • Halpagár. Gyermekversek (Noran, 2005)
  • dr. Noha. Történetek (Noran, 2005)
  • Emlékezés a régi szép időkre. Börtönkönyv; Noran, Bp., 2006
  • Időm Gombrowiczcsal 1-2.; 2. jav. kiad.; Fapadoskonyv.hu, Bp., 2009
  • Végjáték / Kőrössi P. József: Naplóromok; Gondolat, Bp., 2023

Fontosabb szerkesztés

szerkesztés

Elismerései

szerkesztés
  • Vágvölgyi B. András: Eörsi István (Kalligram, 2003)
  • Időnk Eörsivel; összeáll., szerk. Kis János és Kőrössi P. József; Noran, Bp., 2007 + DVD
  1. Magyarul 1965-ben jelent meg Lukács György: Az esztétikum sajátossága című műve Eörsi István fordításában. (Akadémiai Kiadó)
  2. Magyar ki kicsoda 1990. Főszerkesztő: Hermann Péter. Budapest, 1990. pp. 142-143.

További információk

szerkesztés