Főmenü megnyitása

Badacsony

tanúhegy a Balaton-felvidéken

A Badacsony a Tapolcai-medence legmagasabb tanúhegye, amely a Balaton két öble között magasodik. A nagyjából kör alakú hegy kerülete 11 km. Oldalát 280 méteres magasságig – szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas – különféle laza üledékek borítják, efelett szürke bazaltsziklák és kőfolyások bukkannak elő az erdő sűrűjéből.

Badacsony
A Badacsony hegye a Tapolcai-medence legmagasabb tanúhegye, mögötte a Balaton
A Badacsony hegye a Tapolcai-medence legmagasabb tanúhegye, mögötte a Balaton

Magasság437,4 m
Hely Veszprém megye, Magyarország
Hegység Balaton-felvidék, Dunántúli-középhegység
Relatív magasság333[1] m
Elhelyezkedése
Badacsony (Veszprém megye)
Badacsony
Badacsony
Pozíció Veszprém megye térképén
é. sz. 46° 48′ 13″, k. h. 17° 28′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 13″, k. h. 17° 28′ 45″
A Wikimédia Commons tartalmaz Badacsony témájú médiaállományokat.

Keletkezéstörténete a medence többi tanúhegyével közös: a kb. 11 millió évvel ezelőtt beltengerré záródó és kiédesedő Pannon-tenger lerakódott üledéke felett mintegy 4,5 millió évvel ezelőtt megindult vulkanikus tevékenység alkotta bazaltalakzatokból alakultak e hegyeink, amikor az őket körülvevő üledéket az erózió elhordta.[2]

A vulkanikus eredet alapvetően befolyásolja a hegy növényvilágát, ugyanis a napsütéstől jobban felmelegedő sötétebb kőzetek miatt mikroklímája – főleg a délies kitettségű meredek sziklafalakon – környezetéénél enyhébb, így intrazonális társulásoknak, szubmediterrán fajoknak is kedvez. Emellett a hegyoldal elváló, és kőfolyásokban, kőtengerekben elterülő bazalttörmelékén különféle törmeléklejtő-társulások telepedtek meg. Az élőhelyek ezen változatossága a növényzet kimagasló fajgazdagságát eredményezte.[2]

A hegyről páratlan a panoráma a Balaton déli partján fekvő Fonyódra, illetve észak felé a Tapolcai-medencére, emellett turisztikai jelentőségét emeli hagyományos borvidéke és a Balaton partjának közelsége. A hegyen áthalad az Országos Kéktúra Balaton-felvidéki szakasza és a Balaton-felvidéki Kéktúra, a hegyen Kuruc-út néven tematikus tanösvény vezet.[3][4]

FöldrajzaSzerkesztés

FekvéseSzerkesztés

 
A Badacsony Szigliget felől

A Badacsony a Dunántúli-középhegység nagytáj, a Bakony-vidék középtáj, azon belül a Badacsony–Gulács-csoport kistáj részét képezi. A térség legimpozánsabb tanúhegye közvetlenül a Balaton partján, két öböl között található. A közel kör alakú hegy kerülete kb. 11 km, észak-déli irányban kissé megnyúlt tetőrégiójának átmérője 1–1,5 km, legmagasabb pontjának tengerszint feletti magassága 437,4 m.[2]

A hegyet a tóparton, dél felől Badacsonytördemic és Badacsonytomaj településrészei keretezik, északi lejtői és a plató egy része pedig Nemesgulács közigazgatási területéhez tartozik. Környezetében találhatók a Tapolcai medence további látványos tanúhegyei is, így például a Szent György-hegy, a Tóti-hegy, a Csobánc, a Gulács és a Haláp.

ÉghajlataSzerkesztés

A hegy éghajlati zónák találkozásánál áll: itt húzódik a mérsékelten nedves-mérsékelten hűvös, valamint a mérsékelten száraz-mérsékelten meleg klíma határa. Az éghajlati tagoltság a hegy lejtőinek növényvilágán közvetlenül megfigyelhető; a déli, délnyugati részek szubmediterrán vonásokat mutatnak, míg az északi lejtőkön hegyvidéki hatás érvényesül.[forrás?]

Az évi csapadékösszeg 650 mm körüli, de a szélnek kitettebb északnyugati tetőrészeken megközelíti a 700 mm-t is. A déli lankákon a napsütéses órák száma meghaladja a 2000-et.[2]

KialakulásaSzerkesztés

 
A Pannon tenger 10 millió évvel ezelőtti elhelyezkedése a mai államhatárokhoz képest

260 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti óidő, a paleozoikum vége felé a mai Tapolcai-medence területét kavicsos-homokos üledék borította. A szomszédos Örsi-hegy tömegét e réteg összecementálódott anyaga adja. A triász időszakában a Tethys-óceán öntötte el a vidéket. Az ekkor lerakódott agyagos, meszes, dolomitos iszap szilárdult meg később márgává, mészkővé illetve dolomittá.[2]

A következő 190 millió év földtörténeti nyomait jószerével eltüntette későbbi lepusztulásuk, így biztosat újra csak a miocéntól tudhatunk. Mintegy 20 millió évvel ezelőtt földszerkezeti mozgások hatására a Tapolcai-medence süllyedni kezdett, míg a környezetében a Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidék kiemelkedett. A medencét félig sós vizű miocén tenger öntötte el. Kb. 11 millió évvel ezelőtt, mikor a világtengerektől elzáródott, az itt kialakuló Pannon-tenger fokozatosan kiédesedett, majd beltóvá alakult.[2]

A tanúhegyek kialakulásának kezdete a Pannon-tenger homokos-agyagos üledékének lerakódásával egy időben, 4,5 millió évvel ezelőtt megindult vulkáni tevékenység volt, amely kb. 3 millió éve csendesedett el. Az eddigre üledékkel rétegzett medence kiszáradt és kiemelkedett, amit az üledék lepusztulása követett. A laza, cementálatlan anyagot a víz és a szél eróziója elhordta, míg a bazaltvulkanizmus megmaradó képződményeiből kialakultak a ma ismert tanúhegyek.[2]

A Badacsony, a Szent György-hegy és a Csobánc szélein a kőzet érdekes elválási formái, a bazaltkő-zsákok láthatók. A hegyoldaltól lemezesen elváló bazaltorgonák, és a Badacsony bazaltalakzatai alatt törmelékes kőfolyások, kőtengerek alakultak.[5]

NövényzeteSzerkesztés

 
Nemes májvirág

Növényföldrajzilag a Balaton-felvidék más részeivel együtt a Badacsony a Balatonicum flórajáráshoz tartozik. Zonális társulásai közül a cseres-tölgyes és a gyertyános–tölgyes társulások jellemzőek, bár előbbi kisebb területekre szorult vissza, ugyanis a neki kedvező, alacsonyabb fekvésű területeken az intenzív szőlészeti tájhasználat jellemző. A Badacsony jellegzetessége a Tapolcai-medence más tanúhegyeihez képest, hogy lapos platóját összefüggő, jellemzően gyertyános-tölgyes erdőség borítja. A tető eróziótól védett területein így rozsdabarna erdőtalaj és erdei vegetáció alakulhatott ki. [forrás?]

A tanúhegyeken a különleges élőhelyek jelenléte változatos intrazonális társulások megtelepedéséhez is vezetett. A törmeléklejtők, illetve az északi sziklafalak hűvösebb mikroklímája például a hársas törmeléklejtő-erdők megjelenésének kedvez, amely a Badacsonyon is megfigyelhető. A délies kitettségű meredek sziklafalakon sajmeggyes bokorerdők és molyhos-cseres tölgyes állományok élnek, ezen kívül kisebb foltokban értékes szilikát-sziklagyepek is megfigyelhetők. A legaktívabban mozgó kőfolyásokon olykor néhány pionírfajból álló törmeléklejtő-növényzet alakult ki. A folyamatos lemosódás a lejtőkön megtelepedő erdők alatt erubáztalaj kialakulásához vezetett.[2]

 
Pukkanó dudafürt

A növényzet fajgazdagságát elősegíti az az enyhébb mikroklíma, amit a Badacsony dél felőli nyitottságának, illetve a sötét (emiatt a napfénytől jobban felmelegedő) bazaltkőzetnek köszönhetünk. A melegkedvelő (szubmediterrán területeken elterjedt) fajok legnagyobb gazdagsága a Szent György-hegyen tapasztalható (11 faj), de az efféle sokszínűség a Badacsonyon és a Csobáncon is tapasztalható (10-10 faj). Kiemelendő a kopár törmeléklejtők jellemző faja, a fehér varjúháj, a barnásvörös, illetve a felfújt hüvelytermésű pukkanó dudafürt. A hegy platójának délkeleti peremén a kialakuló molyhos-cseres tölgyes társulás melegkedvelő virágos kőris (Fraxinus ornus) és molyhos tölgy (Quercus pubescens) állományai jellemzőek. [forrás?]

A hegyen 11 védett növényfaj él. Ezek közül kiemelkedőek a sziklai ternye (Aurinium saxatile) és a sárga kövirózsa (Jovibarba hirta) jelentős állományai. A sziklafalak repedéseiben megjelenik a ritka magyar pikkelypáfrány (Ceterach javorkaeanum). Emellett védettek még a deres csenkesz (Festuca pallens), a tarka nőszirom (Iris variegata), az erdei deréce (Epilobium angustifolium), a piros madárbirs (Cotoneaster integerrimus), a mediterrán eredetű pirítógyökér (Tamus communis L. ), a kora tavasszal kék szőnyeget alkotó májvirág (Anemone hepatica), a selymes peremizs (Inula oculus-christi L.), illetve a ritka vesepáfrány (Polystichum tsussimense).[2][6]

ÁllatvilágaSzerkesztés

 
Gyurgyalagok

A Badacsony a többi környékbeli tanúheggyel együtt a Közép-dunai faunakerület Ősmátra (Matricum) faunakörzetébe, a Dunántúli-középhegység (Pilisicum) faunajárásába, és a Balaton-felvidék faunakistájba sorolható. A hegy ökológiai jellemzőit nagyban átszabta az 1900-as évek elejétől folyó bányásztevékenység. Ettől fogva viszonylag jól elkülöníthetően három élőhelytípus lett jellemző a hegyen: a szőlő, az erdő és a bányaterületek.[2]

 
A sziklarepedések és törmeléklejtők jellemző lakója a fali gyík

A hegyek zoológiai feltárása nem kimerítő, különös tekintettel a terület kétéltű-, hüllő- és emlősfaunájára. Emellett megjegyzendő, hogy a vízhez kötött életű kétéltűek számára a Badacsony nem ideális élőhely, ami szintén indokolhatja a megfigyelések, leírások ritkaságát. Mindazonáltal a Klastrom-kút körzetében, illetve a hűvösebb mikroklímájú Kőkapunál erdei békák (Rana dalmatina) figyelhetők meg. Emellett a mediterráneum szárazabb vidékeire jellemző fali gyík (Podarcis muralis) is előfordul a sziklásabb területeken, és az esetenként akár 40 centiméteresre növő zöld gyík (Lacerta viridis) is megél a tanúhegyeken. A kígyók közül kis számban előfordulhat a hegyeken vízisikló (Natrix natrix) és rézsikló (Coronella austriaca), ám mérges kígyó a hegyen nem található. Emlősök közül előfordulnak kisebb rágcsálók, például mókusok.[2]

A kétéltűek és hüllők állományairól rendelkezésre álló kis számú leírással szemben a terület madárvilágáról például Chernel István, Horváth Lajos, Keve András és Schmidt Egon kutatásai nyomán léteznek részletes tanulmányok. A Badacsonyban Chernel végezte az első madárvonulási megfigyeléseit 1917-ben.[2] A hegyen védett hollófajok költenek, emellett a tanúhegyek változatos élőhelyein vörös vércse (Falco tinnunculus), gyurgyalag (Merops apiaster), kövirigó (Monticola saxatilis) fészkel.[6]

TörténelmeSzerkesztés

 
A pannóniai bortermelésről rendeletet hozó Probus császár

A szőlőtermesztés és bortermelés kezdeteiSzerkesztés

A területen a római kortól kezdve jellemző lehetett a szőlőtermesztés és a bortermelés, amire a Római Birodalom e területre vonatkozó rendeletei és ásatási leletek alapján következtettek. Domitianus római császár 92-ben egy év szűk gabonatermése miatt egy rendeletében korlátozást vezetett be a szőlőültetésre Pannónia provinciában, amelyet a pannóniai születésű Probus császár a 3. században feloldott.[7][8]

A szőlőkultúra Pannóniában az 5. század népvándorlásai alatt is fennmaradt, és a honfoglaló magyarok is folytatták a fellelt, gazdag hagyományú szőlőtermelést ezeken a vidékeken.[8]

A honfoglalás kora, a középkor, és a kora újkorSzerkesztés

A honfoglalást követően a Balaton környéke előkelő nemzetségek kezére került, amiről településnevekben fellelhető Lád, a Kál, a Keszi tagok tanúskodnak. Ennek egy példája a hajdani Lád község, amely ma a Badacsonytördemichez tartozó Badacsonylábdihegynek felel meg. Badacsonytomaj neve a Taksony fejedelem ideje alatt hazánkban letelepedő Tomaj nemzetségre utal, amely Tonuzoba besenyő vezértől eredeztethető.[9] Amikor 997-ben István állt a törzsszövetség élére, és ezt követően kirobbant Koppány somogyi lázadása, Tomaj István mellé állt. Ezen szolgálatáért Somogy mellett Zala vármegye területén jelentős birtokadományokat kapott, köztük Lesencetomajt, Badacsonytomajt és Cserszegtomajt.[10]

A környező falvak nevében is megtalálható hegynév eredete nem tisztázott. Első írásos említése 1263-ból származik. Az oklevél II. Pál veszprémi püspök IV. Orbán pápa utasítására a remeteközösségek körében tett látogatása után keletkezett, amelyben a Bodochun hegynév szerepel.[8]

A 13. századtól a terület legfőbb gazdasági erejét adó szőlőtermesztés javarészt egyházi kézben folytatódott. A 1819. századra a badacsonyi ürmösbor országos ismeretségre tett szert.[11]

Művészek a BadacsonyonSzerkesztés

Szegedy Róza
Kisfaludy Sándor

A Badacsony népszerűségének fontos forrása Kisfaludy Sándor költészete. A költő-polihisztor egy 1795-ös badacsonyi szüreten ismerkedett meg Szegedy Rózával, kettejük szerelme pedig bő alapanyagul szolgált a hegyről és környezetéről szóló költeményeihez. Ma is számtalan legenda kötődik személyükhöz. Kisfaludy egykori kúriáját 1951-ben emlékházzá alakították.[12]

A környék jellegzetes tája, a szőlőtermelő községek, és a természeti szépségek később is vonzották a művészeket. Egry József 1928-ban költözött Badacsonyba, de e táj nagy hatással volt Keresztury Dezső nyugatos íróra, továbbá Udvardi Erzsébet, Jankovich Ferenc, Tamás István, Bertényi Iván, Lissák György, Pauler Gyula, Herczeg Ferenc művészetére.[8]

Bányászat és internálótáborSzerkesztés

 
Kőszállító csille pályája a Badacsonyon 1959-ben

A Tapolcai-medence többi tanúhegyéhez hasonlóan a Badacsonyon is külszíni bazaltkitermelést végeztek az 1902 utáni évtizedekben, amely a természeti környezet maradandó károsodását okozta. A bányászok a hegyen 1928-ban kőkeresztet emeltek, amely ma is áll, „Szerencse fel” felirata pedig a bányászok emlékét őrzi.[13] A bányászott bazaltot a háború utáni újjáépítés alatt jellemzően vasútépítéseknél alkalmazták.[14]

Az 1950-es években kőbányáiban politikai foglyok is dolgoztak.[13] A Rózsakőtől 10 perces sétával elérhető egy 1949-ben létesített munkatábor romja. Bacsó Péter 1967-es Nyár a hegyen című filmje e helyen játszódott, a 2000-es évekre azonban az épületegyüttes erősen romlásnak indult, napjainkban az épületek falai már csak nyomokban lelhetők fel. A munkatáborról kevés dokumentum maradt fenn, az azonban valószínű, hogy ide Kecskemétről szállítottak munkaszolgálatosokat, hogy a badacsonyi bazaltbányában dolgozzanak. A telep feloszlatásáról Nagy Imre 1953-ban rendelkezett, és azt 1954-ben számolták fel.[15]

A 20. század természetvédelmi eredményeiSzerkesztés

A magyarországi természetvédelem nagy sikere volt a badacsonytomaji kőfejtő bezárása, a fejtés leállítása.[16] A hegyet az országban másodikként, 1965-ben tájvédelmi körzetté nyilvánították, ma a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.[16]

Természeti, kulturális és tájhasználati történetét 4 km-es, 10 állomásból álló tanösvény ismerteti.[17]

NevezetességeiSzerkesztés

 
Vendégek a Rodostó-turistaházban 1960-ban

RózsakőSzerkesztés

A Badacsony egy legendás kőképződménye, amely a Kisfaludy-ház közelében található. A lapos bazalttömb nevét Szegedi Rózáról kapta, aki a hagyományok szerint Kisfaludy Sándorral szokott rajta üldögélni.

A Rózsakőről egy 1957-ben Király Ferenc által nemesített szőlőfajtát neveztek el.[18]

Bujdosók lépcsőjeSzerkesztés

Az 1936-ban épített, 464 darab termésbazalt lépcsőfokból álló lépcsősor a Kuruc-körút piros sáv jelzése és az Országos Kéktúra útvonala között halad a Badacsony nyugati oldalán. A hosszú lépcsősoron a kuruc kor fontos személyeinek (Zrínyi Ilona, Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen, Csáky Krisztina, Lorántffy Zsuzsanna) emléket állító pihenőhelyeket alakítottak ki, a lépcsősor tetején áll a Cinka Panna-pihenőhely, maga a lépcső neve pedig a menekülésre késztetett kurucokra utal.

Közelében található a Tördemici-kilátó, amely szép kilátást nyújt a Szent György-hegyre.[19]

Rodostó-turistaházSzerkesztés

A Magyar Turista Egyesület az 1935. évi Rákóczi-év apropóján, 1936-ban építette a magyaros stílusú turistaházat. A Badacsony oldalában, a nemestördemici kilátó alatt álló épületet Rákóczi Ferenc és bujdosótársai emlékének ajánlották, így kapta az a Rodostó nevet.[20] 2011-ben az akkor 75 éves épületet felújították, nádtetejét újrarakták.[21]

Szent Donát-kápolnaSzerkesztés

 
A bazaltból rakott Szent Donát-kápolna

A Badacsonytomaj területén álló, 1896-ban épült neogót stílusú kápolnát arezzói Szent Donátnak, a borvidékek védőszentjének ajánlották. Az épület Laczkovics Antal munkája. A bazaltból rakott épületben carrarai fehér márványból készült oltár áll.[22] Helyén egykor egy barokk stílusú, 1778-ban felszentelt kápolna állt, amelyet 1890-ben elbontottak. Altemplomában badacsonyi és Badacsonyhoz kötődő személyiségek vannak eltemetve, így helyi plébánosok, egyetemi tanárok, valamint Laczkovicz Antal és felesége is.[23]

Kisfaludy Sándor-kilátóSzerkesztés

A kilátó 438 méteres tengerszint feletti magasságon épült. 2011-ben lebontották az 1960-as években épült korábbi kilátót, és újat emeltek.[21][24]

Szegedy Róza-házSzerkesztés

A táj jellegzetes épülete a Szegedy-ház (későbbi népszerű nevén Szegedy Róza-ház), amelyet Mezőszegedi Szegedy Ignác és neje, Rosty Katalin építtetett 1795-96-ban. Az épület irodalomtörténeti jelentőségét lányuk, Róza házassága adta Kisfaludy Sándorral.

A népi barokk stílusú épületegyüttes három részből áll: egy emeletes présházból, egy vincellérházból, illetve egy istállóépületből. A présház 19×9 méteres alapterületű, Balaton felé tájolt nádfedeles épület, amelynek udvari oldalán hat nyílásos árkádos folyosót, és egy ívesen kiugró lépcsőházat alakítottak ki. Emeletén négy gerendafödémes, egykor lakófunkciókat ellátó terem található. A folyosó közepén jellegzetes íves erkélyt alakítottak ki. Az épület földszintjén két nagyobb boltozott terem található: a boltozott pince és a présház, emellett két kisebb raktárhelyiséget is kialakítottak itt.[25]

A présház mellett álló egyszintes vincellérház szerényebb, parasztházra emlékeztető kialakítású épület szabadkéményes konyhával, két oldalán egy-egy szobával és kamarával.

Felújítását a magyarországi műemlékvédelem első munkái között, 1953-ban végezték, ekkor alakítottak ki benne kiállítást. 1990-ben újabb felújítás és a kiállítás átrendezése történt meg.[25]

Kisfaludy-házSzerkesztés

A népi barokk épület egykor Kisfaludy Sándor présháza volt, ma a korhűen felújított épülete teraszos, panorámás étteremként működik.[26]

II. János Pál-kápolna és a Klastrom-kútSzerkesztés

A 13. századtól a hegyen egy pálos kolostor működött. A Szent Imrének szentelt kolostor alapítója és alapítási éve ismeretlen. Pázmány Péter 1266-ra keltezte, azonban valószínűleg korábban is fennállhatott. A kolostor egyike a veszprémi egyházmegyében keletkezett első hét ilyen épületegyüttesnek, amit alátámaszt, hogy Pál veszprémi püspök 1263-as oklevelében már létező remetetelepként említi. További alapot szolgáltat e feltevésnek, hogy a Vitae Fratrum 1313-ban említ egy adományozást: ebben az évben Gulácsi Ladomér fiai egy szőlőt adományoztak a hegy oldalában barátoknak.[27][28]

Szerelmey Miklós 1851-ben megemlíti a még fellelhető romokat, amelyek később valószínűleg feledésbe merültek és elpusztultak, ugyanis 1888-ban Ádám Iván már csak a Klastrom-kút neve alapján azonosította a helyszínt. Felmérése alapján két különálló épületrészből állhatott a kolostor délen templommal, északon és nyugaton gazdasági és lakóépülettel.[27] Fehérváry Rudolf és Guzsik Tamás 1977-ben terepbejárást végzett, amikor megállapították a kolostor teljes pusztulását. Az átépítésekre utaló nyomok hiánya miatt valószínűsítik, hogy már igen korán, akár a török dúlás első időszakában felhagyhatták az épületegyüttest, ami azóta indulhatott a teljes pusztulásnak.[27]

A 200 méteres szintmagasságon fakadó Klastrom-kút mellett ma szabadtéri szentély, és II. János Pál pápa emlékére szentelt kis kápolna áll. A 2005-ben elhunyt Karol Wojtyla egész alakos képe a Badacsonyhoz és környezetéhez sok szállal kötődő Udvardi Erzsébet festőművész alkotása.[13][29][27]

 
A Szent Anna-kápolna 1960-ban, háttérben a Bormúzeum és a Badacsony

Szent Anna-kápolnaSzerkesztés

A hegy déli lejtőjén, a szőlőbirtokok közt áll a Szentgyörgyi Horváth Zsigmond által 1789-ben építtetett kápolna.[30] Az épület alapkövét ez év november 9-én rakta le Parraghy Imre szentbékkállai plébános. A templom sajátos berendezését jellemzi, hogy a padok a fal íves boltozata alatt, hosszanti irányban, és egymással szemben helyezkednek el.[31]

A kápolnát 1800-as évek közepétől a Kisfaludy-család kezelte. A templom kriptáját 1884-ben építették, ahol később a birtokos családok és más környékbeliek nyughelyét alakították ki. A kápolna később az Ányos-család birtokába került, akik 1945-ig gondozták, 1929-ben végeztek nagyobb léptékű felújításokat. 2002-ben bázeli magyar emigránsok segítségével újból felújítás kezdődött, amelynek fő eredménye az állagmegóvás, a tető felújítása és a templom újranyitása volt. Az oltárt és az oltárképet 2004-ben restaurálták, az elkészült templomban 2005. július 23-án tartott szentmisét a veszprémi érsek.[31]

A kápolna ma a badacsonytomaji plébániához tartozik, évente tartanak benne szentmisét az Anna naphoz legközelebb eső szombaton.[31]

LegendáiSzerkesztés

 
Badacsonyörsi szőlővirágzás

A Badacsony a romantika előtt és alatt népszerű vidéki helyszín, művészek találkozóhelye volt, illetve a helyi szüretek fontos társadalmi eseménynek számítottak. E kor jellegzetessége szerint legendák alakultak a hegyről és környezetéről, neves lakóiról és látogatóiról.

A szürkebarát legendájaSzerkesztés

A szürkebarátok legendája a szőlészethez és a hegyen egykor élő pálos szerzetesekhez kapcsolódik. A legenda szerint a 13–14. században számos nyugati rend küldött szerzeteseket Magyarországra, és egy alkalommal a felsőtomaji pálos szerzetesrendhez francia szerzetesek látogattak. A történet szerint a francia szerzetesek kedvenc szőlőjük, a pinot gris néhány vesszőjét is magukkal hozták. A szőlővesszőket a Badacsony oldalában nagy gonddal elültették, de mivel ez a szőlő sok gondozást igényelt, idejük nagy részét a hegyoldalon töltötték, s eközben fehér ruhájuk rendre bepiszkolódott. Amikor a munkából hazafelé tartottak, a helyiek látva ezt így szóltak: jönnek a hegyről a szürke barátok.[29][32] A badacsonyi szürkebarát eredetét illetően a legenda egy másik változata annyi említést tesz, hogy azt a szerzetesek azért honosították meg a környéken, mert olyan szőlőt kerestek, amely cukor hozzáadása nélküli is kellemes bort ad minden évben. A miseborhoz ugyanis nem szabad cukrot adni.[33] Erről szól egy legenda, az viszont tény, hogy a Szürkebarát elnevezés a Bortörvényben a II. világ-háborúig nem fordul elő. A Szürkebarát szó, mint bornév megalkotása, megszületése a XX. század harmincas éveiben történt, a Badacsonyi Eszterházy szőlőbirtokon, annak elismert tiszttartója, Krassay Vilmos úr érdemi bábáskodása mellett.[forrás?]

A Rózsakő legendájaSzerkesztés

A Kisfaludy Sándor és Szegedi Róza szerelme körül kialakult legendák egyike a Rózsakőhöz kapcsolódik, miszerint „Hogyha egy leány meg egy legény ráül a kőre, háttal a Balatonnak, egymás kezét fogva, még abban az évben egymáséi lesznek. De az is elég, ha a leány ül a kőre háttal a tónak, rágondol szerelmesére és felsóhajt. Akire gondol, annak a szíve érte fog dobogni.”[18]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Ez a Balaton 104 m-es tengerszint feletti magasságához képest számított „kiemelkedés”.
  2. a b c d e f g h i j k l Tanúhegyek. [2007. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 4.)
  3. mtsz.org - Balaton-felvidéki kék túra. mtsz.org. (Hozzáférés: 2019. február 4.)
  4. mtsz.org - Országos Kéktúra. mtsz.org. (Hozzáférés: 2019. február 4.)
  5. Tapolcai-medence (magyar nyelven). www.bfnp.hu. (Hozzáférés: 2019. február 1.)
  6. a b A Badacsony-hegy – Badacsony Turisztikai Weboldala. www.badacsony.com. (Hozzáférés: 2019. február 1.)
  7. A császár végzetes fürtjei | Sulinet Hírmagazin. hirmagazin.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2019. február 4.)
  8. a b c d Badacsony Története. badacsonykilato.hu. (Hozzáférés: 2019. február 2.)
  9. szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon (9-14. század). Akadémiai Kiadó, Budapest (1994). ISBN 963-05-6722-9 
  10. Györffy György. 9 / István trónjának biztosítása és Koppány lázadása., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 
  11. Badacsonyi borvidék bemutatása. Borászportál.hu. (Hozzáférés: 2019. február 4.)
  12. Kisfaludy Sándor Emlékház | WeLoveBalaton.hu. welovebalaton.hu. (Hozzáférés: 2019. február 2.)
  13. a b c A badacsonyi Klastrom-kút (magyar nyelven). MNO.hu, 2010. szeptember 7. [2019. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 2.)
  14. A Balaton elhagyatott helyei - munkatábor a Badacsony hegyen. I love Balaton. (Hozzáférés: 2019. február 4.)
  15. A hegy, ahogy még nem láttad – túra a Badacsony sötét oldalára | WeLoveBalaton.hu. welovebalaton.hu. (Hozzáférés: 2019. február 3.)
  16. a b Történeti áttekintés (magyar nyelven). www.bfnp.hu. (Hozzáférés: 2019. február 1.)
  17. Geológiai-botanikai tanösvény – Badacsony | Magyar Nemzeti Parkok (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2019. február 1.)
  18. a b A Rózsakő legendája. www.pincefalvak.hu. (Hozzáférés: 2019. február 4.)
  19. Cartographia: Bujdosók lépcsője, Badacsony (magyar nyelven). funiQ. (Hozzáférés: 2019. február 4.)
  20. Badacsony - Balcsi.net - képek, térkép, tanösvény, gps, túra (magyar nyelven). Balcsi.net. (Hozzáférés: 2019. február 1.)
  21. a b mtsz.org - 75 éves a Rodostó turistaház a Badacsony oldalában. mtsz.org. (Hozzáférés: 2019. február 1.)
  22. Szent Donát kápolna Badacsony Templom, Badacsony (magyar nyelven). www.utazzitthon.hu. (Hozzáférés: 2019. február 4.)
  23. A Badacsony kápolnái. (Hozzáférés: 2019. február 4.)
  24. Kisfaludy-kilátó. (Hozzáférés: 2019. február 2.)
  25. a b A ház építésének története. (Hozzáférés: 2019. február 4.)
  26. A legjobb balatoni étterem nyomában: Kisfaludy-ház. I love Balaton. (Hozzáférés: 2019. február 4.)
  27. a b c d Cselenkó Borbála. Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében, Zalai Kismonográfiák 9. (2006) 
  28. Káloczi Kálmán: BADACSONY név eredete, legendái és az örökség. www.szozat.org. (Hozzáférés: 2019. július 30.)
  29. a b Pálos barátok emléke a Badacsonyon - Szent Imre monostor, Badacsonytomaj ⋆ A pálos rend építészeti emlékei (magyar nyelven). A pálos rend építészeti emlékei. (Hozzáférés: 2019. február 2.)
  30. Szent Anna kápolna Badacsony Templom, Badacsony (magyar nyelven). www.utazzitthon.hu. (Hozzáférés: 2019. február 4.)
  31. a b c Szőlőhegyi kápolnák a Badacsony Régióban – Badacsony Turisztikai Weboldala. www.badacsony.com. (Hozzáférés: 2019. február 4.)
  32. Régi mondák Badacsonyról. www.badacsonykilato.hu. (Hozzáférés: 2019. február 2.)
  33. Laposa Szürkebarát (magyar nyelven). www.bazaltbor.hu. (Hozzáférés: 2019. február 2.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés