Probus római császár
Marcus Aurelius Probus, általánosan elterjedt néven Probus császár (Sirmium, 232 körül – Sirmium, 282 októbere) római császár 276-tól haláláig.
| Probus | |
| születési név: Marcus Aurelius Probus uralkodói név: Caesar Marcus Aurelius Probus Augustus | |
 | |
| Probus portréja | |
| A Római Birodalom princepse | |
| Uralkodási ideje | |
| 276 szeptembere – 282 októbere (6 évig) | |
| Elődje | Florianus |
| Utódja | Carus |
| Életrajzi adatok | |
| Született |
232 körül Sirmium |
| Elhunyt |
282 októbere (50 évesen) Sirmium |
| Testvére(i) | Claudia |
| Gyermekei | Nikomédiai Szent Adorján |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Probus témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
ÉletpályájaSzerkesztés
Sirmiumban született, Pannoniában és bár alacsony származású volt, katonai tehetsége folytán II. Claudius és Aurelianus császárok alatt magára vonta az irányadó körök figyelmét. Már Tacitus római császár arra gondolt, hogy a császári trónra emeli, de csak Tacitus halála után, 276-ban jutott trónra, ahol azonnal gyökeres reformokhoz kezdett. A szenátust azzal nyerte meg, hogy hatáskörét a császári mindenhatóság rovására kitágította. Hozzákezdett a fenyegetett határok biztosításához, ami egy egész sor küzdelmes hadi cselekménnyel sikerült is. Egymásután legyőzte a frankokat, burgundokat, vandálokat, szarmatákat és a perzsákat; a határokon erődítményeket emelt, leverte a rabló iszauriaiakat, Trákiában a basztarnákból telepeseket nevelt.
Erős kézzel fojtotta el Proculus és Bonosus zendülését, ami után megkapta a Restitutor Illyrici címet, ami érmein is előfordul. A béke napjaiban két fő célja a seregben elharapódzott fegyelmezetlenség kiirtása és a provinciák – különösen Pannonia – jólétének emelése volt, amelynek területén ő honosította meg a szőlőművelést és ő volt az, aki elültettette az első szőlőveszőket a Tarcal-hegység lejtőin, amelyet a magyarok még Álmos-hegynek (Alma Mons[1]) neveztek, de ma már a magyar nyelvű térképeken is Fruška Gora a felirat.[2][3][4] Az utóbbi érdekében még az sem zavarta, amikor hírül hozták, hogy Raetiában Carust ellencsászárrá kiáltották ki – sőt, mintha semmi sem történt volna, Probus, aki nem tűrte, hogy katonái henyéljenek, Sirmium körül hozzáfogott a mocsarak vizének lecsapoltatásához. Katonái ezen felbőszülve 282 októberében megölték, utódjává pedig Carust választották meg Róma császárának.[5]
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Ókori lexikon Alma Mons. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
- ↑ A Délvidék hegye: a Fruska Gora, 2016. május 25. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
- ↑ Probus császár, vinoport.hu
- ↑ Sirmium A császárok és a vértanúk városa, fokusz.info
- ↑ A császár végzetes fürtjei. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
ForrásokSzerkesztés
- Bokor József (szerk.). Probus, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2016. augusztus 31.
- Mócsy András: Pannonia a kései császárkorban. Budapest, 1974
| Elődei: Tacitus és Aemilianus |
|
Utódai: Probus és Virius Lupus |
| Elődei: Probus és Paulinus |
|
Utódai: Probus és Nonius Paternus |
| Elődei: Probus és Virius Lupus |
|
Utódai: Lucius Valerius Messala és (Vettius?) Grattus |
| Elődei: Lucius Valerius Messala és (Vettius?) Grattus |
|
Utódai: Probus és Victorinus |
| Elődei: Probus és Caius Iunius Tiberianus |
|
Utódai: Carus és Carinus |
| Előző uralkodó: Florianus |
|
Következő uralkodó: Carus |
