Raetia
Raetia (egyes forrásokban Rhaetia) provincia volt a Római Birodalomban, amelyet a területet lakó rét népről neveztek el.
Raetia | |
![]() | |
Raetia provincia a Római Birodalomban | |
Fennállás | 15 - 476 |
Ország | Római Birodalom |
Központ | Augusta Vindelicorum (Augsburg) |
Főbb települések | Castra Regina (Regensburg), Brigantium (Bregenz), Tridentum (Trident), Veldidena (Innsbruck) |
Népesség | |
Népesség | ismeretlen |
Nemzetiségek | rómaiak, kelták |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Raetia témájú médiaállományokat. |

Fekvése Szerkesztés
A provincia az Alpok északi részén és a hegység északi előterében helyezkedett el. Nyugatra tőle a helvétek laktak, keletre terült el Noricum, északon Vindelicia. Nyugati szomszédja Gallia Narbonensis volt, délen pedig a római Italiával volt határos, azon belül is Venetia et Histria körzetével.
A mai Svájc keleti és középső részét foglalta magába (benne a Felső-Rajna vidéke és a Boden-tó), Bajorország déli részét, Felső-Svábföldet, Vorarlberget, Tirol tartomány jó részét és Lombardia egy részét.
Raetiát Itáliával a Reschen-hágón át futó Via Claudia Augusta kötötte össze, de a rómaiak a többi hágón (Splügen-, Septimer-, Julier-, Brenner-hágó) át is utakat építettek.[1]
Története Szerkesztés
Raetia területét Kr. e. 15-ben szereztek meg a rómaiak Augustus mostohafiainak, Tiberius és Drusus hadjáratának eredményeképp.[1] Később Vindelicia (a mai délkelet-Württemberg és délnyugat-Bajorország szintén Raetia része lett. Augustus és Tiberius uralkodása idején Raetia északi határa a Duna volt. Később a germán limes alkotta az északi határt, amely a Dunától 166 kilométerre északra húzódott.
A tartomány lakosságának romanizációja későn kezdődött és nem volt teljeskörű.[1] A Svájc délkeleti részében élő rétorománokról úgy tartják, hogy ők a valamikori raetiaiak leszármazottai. Származásuk azonban nem tisztázott.
Települései[2] Szerkesztés
Római név | Mai ország és név | Leírás |
---|---|---|
Tasgaetium | A Rajna Boden-tavi kifolyásánál | |
Constatia | A Boden-tó déli partján | |
Arbor Felix | A Boden-tó déli partján | |
Brigantium | A Rajna Boden-tavi befolyásánál | |
Clunia | A Rajna mentén | |
Magia | A Rajna mentén | |
Curia | A Rajna mentén | |
Cambodunum | ||
Abudiacum | ||
Guntia | A Duna partján | |
Augusta Vindelicorium | A provincia székhelye, légió állomáshelye a Duna partján | |
Submuntorium | A Duna partján | |
Abusina | A Duna partján | |
Castra Regina | Légió állomáshelye, a Duna partján | |
Castra Augusta | ||
Castra Batavia | Az Inn torkolatánál | |
Pons Aeni | Az Inn partján | |
Veldidena | Az Inn partján | |
Matreium | A Brenner-hágó északi kijáratánál |
Jegyzetek Szerkesztés
Források Szerkesztés
- Mike Corbishley: Az ókori Róma földrajza, Holnap Kiadó, Budapest, 1993 ISBN 9633460077
- Tim Cornell - John Matthews: A római világ atlaszaHelikon, Budapest, 1991 ISBN 9632082133
- Pecz Vilmos (szerk.): Ókori Lexikon Raetia címszó
Fordítás Szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Raetia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.