Évszázadok: 4. század5. század6. század

476 más naptárakban
Gergely-naptár 476
Ab urbe condita 1229
Bahái naptár -1368 – -1367
Berber naptár 1426
Bizánci naptár 5984 – 5985
Buddhista naptár 1020
Burmai naptár -162
Dzsucse-naptár N/A
Etióp naptár 468 – 469
Hindu naptárak
Vikram Samvat 531 – 532
Shaka Samvat 398 – 399
Holocén naptár 10476
Iráni naptár 146 BP – 145 BP
Japán naptár 1136 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár 3172–3173
Kopt naptár 192 – 193
Koreai naptár 2809
Muszlim naptár 151 BH – 150 BH
Örmény naptár N/A
Thai szoláris naptár 1019
Zsidó naptár 4236 – 4237

Évtizedek: 420-as évek430-as évek440-es évek450-es évek460-as évek470-es évek480-as évek490-es évek500-as évek510-es évek520-as évek

Évek: 471472473474475476477478479480481

Események szerkesztés

Nyugat- és Keletrómai Birodalom szerkesztés

  • Basiliscus keletrómai császárt és Flavius Armatust választják consulnak.
  • Basiliscus, aki az előző évben kiáltotta ki magát császárrá, monofizita enciklikája és az általa kivetett súlyos adók miatt elveszti az egyház és a nép támogatását. Korábbi összeesküvő-társai is ellene fordulnak és a császár nem meri elhagyni a palotáját. Flavius Armatus, aki ekkor a hadsereg főparancsnoka, tárgyalásokat kezd a korábbi császárral, Zenóval, aki megígéri neki hogy haláláig megtarthatja főparancsnoki (magister militum praesentalis) tisztségét és fiát (akit szintén Basiliscusnak hívnak) trónörökössé nevezi ki.
  • Zeno ellenállás nélkül bevonul Konstantinápolyba és foglyul ejti az egyik templomban menedéket kereső Basiliscust és családját. Mivel megígérte, hogy nem ontja a vérüket, Kappadókiába száműzi őket, ahol egy volt ciszternába vetik őket és hagyják őket éhen halni.
  • A Nyugatrómai Birodalomban Odoacer, a germán szövetséges csapatok (foederati) vezetője azt kéri Orestes régenstől, hogy osszanak földet a katonáinak, ahogyan azt korábban megígérték. Orestes ezt visszautasítja. A germánok ennek hallatán fellázadnak és Odoacert kikiáltják Itália királyává.
  • Odoacer fosztogatva Ravenna felé indul. Piacenzánál elfogja Orestest és fivérét Paulust és mindkettőjüket kivégezteti. Ezután bevonul Ravennába és letaszítja a trónról a kiskorú Romulus Augustust. Romulus birtokot kap Nápoly mellett és rangjának megfelelő, 6 ezer solidus évjáradékot. Mivel Romulust már nem követi újabb császár, a történészek ezt a pillanatot tekintik a Nyugatrómai Birodalom, és egyúttal az ókor végének.
  • A szenátus elküldi Zeno császárnak a a nyugatrómai uralkodói jelvényeket. Zeno elismeri Odoacert Itália hercegének (dux Italiae) és kéri hogy engedelmeskedjen a Dalmáciában tartózkodó utolsó, Konstantinápoly által is elismert nyugatrómai császárnak, Iulius Neposnak. Odoacer formálisan elismeri Zeno hatalmát és az ő és Iulius Nepos nevében ver pénzeket, de nem engedi Nepost Itáliába.
  • Zeno és Odoacer békét köt az észak-afrikai vandálok királyával, Geiserickel, elismerve annak hódításait. Geiseric éves adóért cserébe visszaadja Odoacernek Szicíliát, csak Lilybaeum kikötőjét tartja meg.

Kína szerkesztés

Az Északi Vej államban Feng özvegy császárné (Vencseng császár felesége) meggyilkoltatja 21 éves mostohafiát, Hszienvent. Hszienven 471-ben, 17 évesen lemondott a trónról fia, Hsziaoven javára, de előtte szeretőjének kivégeztetésével magára haragította Feng császárnét. A kiskorú Hsziaoven helyett Feng kormányoz régensként.

Születések szerkesztés

Halálozások szerkesztés

Kapcsolódó cikkek szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 476 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A Wikimédia Commons tartalmaz 476 témájú médiaállományokat.