Noricum
Noricum a Római Birodalom provinciája volt, mely a Keleti-Alpok térségét, elsősorban a mai Ausztria területét foglalta magában. A birodalom északi határán fekvő Noricum fontos szerepet játszott a barbárok elleni védekezésben. A provincia gazdasági és politikai központja a mai Zollfeld területén fekvő Virunum volt.
Noricum | |
![]() | |
Noricum provincia a római Birodalomban | |
Fennállás | Kr. e. 16 - 5. század |
Ország | Római Birodalom |
Központ | Virunum |
Főbb települések | Iuvavium (Salzburg), Ovilava (Wels), Lauriacum (Lorch) |
Népesség | |
Népesség | ismeretlen |
Nemzetiségek | rómaiak, kelták |
Térkép | |
![]() | |
Noricum térképe (Atlas of Ancient and Classical Geography, 1907) | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Noricum témájú médiaállományokat. |
Elhelyezkedése
szerkesztésNoricumot északon a Danuvius (Duna), keleten Pannónia, délen Pannónia és Itália határolta, nyugaton pedig az Inn választotta el Raetia provinciától. Területe kiterjedt a mai Alsó-Ausztria, Felső-Ausztria, Stájerország, Karintia és Salzburg osztrák tartományok legnagyobb részére és Szlovénia északi vidékére.[1]
Története
szerkesztésA Kr. e. 400 körül létrejött önálló kelta Noricumi királyság Aquileián keresztül állandó kereskedelmi kapcsolatot tartott fenn a rómaiakkal. Lakói részt vettek Iulius Caesar oldalán a Pompeius elleni háborúban, Kr. e 16-ban viszont a pannonokkal együtt betörtek a Birodalomba. Vereségük után Augustus hadvezérei, Tiberius és Drusus előbb a szomszédos Raetiát meghódoltatták, még ugyanebben az évben, Kr. e. 16-ban a noricumi királyság ("Regnum Noricum") területét is elfoglalták. Claudius uralkodása alatt olvasztották be a területet a Római Birodalomba. Marcus Aurelius idején (Kr. u. 161-180) markomannokkal vívott háború miatt a térség védelmi szerepe felértékelődött. Ekkor helyeztek ide egy egész légiót (Legio II Italica), valamint 3 dunai hajóraj, erődök és telepítések segítségével biztosították a területet a barbár támadások ellen. A 3. század végétől, Diocletianus közigazgatási reformjai nyomán a provincia két részre osztották: az északi, Duna-menti területek Noricum Ripense, a déli, belső területek pedig Noricum Mediterraneum néven alkottak új területegységet. Mindkét kerület Pannonia tartományhoz (dioecesishez) tartozott. Az 5. század elején Noricum területére germán népek telepedtek, így a római fennhatóság itt is összeomlott.
Népessége
szerkesztésLakosainak zömét a kelta tauriszkusz törzs alkotta, akiket a rómaiak Noreia városáról noricumiaknak neveztek. A korábban itt élő bójokat a rómaiak idejére a géták már kiirtottak vagy beolvasztottak. További kelta törzsek voltak az Inn és Duna közt élő sevákok, a mai Salzburg környékén élő halaunok, és a Dráva völgyében letelepedett ambidrávok.[2]
Gazdasága
szerkesztésA provincia fő gazdasági tevékenysége domborzati okokból a bányászat volt. A noricumi vas és acél az egész Birodalomban híresek voltak, melyeket főleg Lauriacum fegyvergyára dolgozott fel. Jelentős volt a sóbányászat és szarvasmarha-tenyésztés is.[2]
Települései[1][3]
szerkesztésVárosai főleg az Augusta Vindelicorumból Vindobonába vezető út mentén, a Duna mellett feküdtek. Települései:
Római név | Mai ország és név | Leírás |
---|---|---|
Boiodurum | A Duna mentén | |
Ioviacum | A Duna mentén | |
Ovilava | A kettéosztott provincia északi részének székhelye a Duna mentén | |
Lentia | A Duna mentén | |
Lauriacum | Légió állomáshelye a Duna mentén | |
Faviana | A Duna mentén | |
Commagena | A Duna mentén | |
Augustiana | A Duna mentén | |
Astura | A Duna mentén | |
Cetium | ||
Cucullae | A Salzach mentén | |
Iuvavum | A Salzach mentén | |
Bedaium | A Chiemsee északi partján | |
Ad Pontem | A Dráva mentén | |
In Murio | A Dráva mentén | |
Asuntum | A Száva mentén | |
Teurnia | A Száva mentén | |
Santicum | A Száva mentén | |
Virunum | Tartományi székhely a Száva mentén | |
Celeia | A Száva mentén | |
Noreia | Az egykori Noricumi királyság központja, melyről a rómaiak az egész provinciát elnevezték |
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Mike Corbishley: Az ókori Róma földrajza, Holnap Kiadó, Budapest, 1993 ISBN 9633460077
- Tim Cornell - John Matthews: A római világ atlaszaHelikon, Budapest, 1991 ISBN 9632082133
- Pecz Vilmos (szerk.): Ókori Lexikon
- szerk.: Franz Humer: Legionsadler und Druidenstab I-II. (Sonderausstellung aus Anlass des Jubileums "2000 Jahre Carnuntum" - Archeologisches Museum Carnuntinum 2007. - ISBN 3-85460-229-4
- Heimo Dolenz: Die Stadt am Magdalensberg - Das römische Zentrum Noricums (p. 122 : magyarra fordította: Kiss Tamás - KT_ARCHIV_VeML) - Archeologisches Museum Carnuntinum 2007. - ISBN 3-85460-229-4