Noricum

ókori történelmi régió az Alpok területén

Noricum a Római Birodalom provinciája volt, mely a Keleti-Alpok térségét, elsősorban a mai Ausztria területét foglalta magában. A birodalom északi határán fekvő Noricum fontos szerepet játszott a barbárok elleni védekezésben. A provincia gazdasági és politikai központja a mai Zollfeld területén fekvő Virunum volt.

Noricum
Noricum provincia a római Birodalomban
Noricum provincia a római Birodalomban
Fennállás Kr. e. 16 - 5. század
Ország Római Birodalom
Központ Virunum
Főbb települések Iuvavium (Salzburg), Ovilava (Wels), Lauriacum (Lorch)
Népesség
Nemzetiségek rómaiak, kelták
Térkép
Noricum térképe (Atlas of Ancient and Classical Geography, 1907)
Noricum térképe (Atlas of Ancient and Classical Geography, 1907)
A Wikimédia Commons tartalmaz Noricum témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

Noricumot északon a Danuvius (Duna), keleten Pannónia, délen Pannónia és Itália határolta, nyugaton pedig az Inn választotta el Raetia provinciától. Területe kiterjedt a mai Alsó-Ausztria, Felső-Ausztria, Stájerország, Karintia és Salzburg osztrák tartományok legnagyobb részére és Szlovénia északi vidékére.[1]

TörténeteSzerkesztés

A Kr. e. 400 körül létrejött önálló kelta Noricumi királyság Aquileián keresztül állandó kereskedelmi kapcsolatot tartott fenn a rómaiakkal. Lakói részt vettek Iulius Caesar oldalán a Pompeius elleni háborúban, Kr. e 16-ban viszont a pannonokkal együtt betörtek a Birodalomba. Vereségük után Augustus hadvezérei, Tiberius és Drusus előbb a szomszédos Raetiát meghódoltatták, még ugyanebben az évben, Kr. e. 16-ban a noricumi királyság ("Regnum Noricum") területét is elfoglalták. Claudius uralkodása alatt olvasztották be a területet a Római Birodalomba. Marcus Aurelius idején (Kr. u. 161-180) markomannokkal vívott háború miatt a térség védelmi szerepe felértékelődött. Ekkor helyeztek ide egy egész légiót (Legio II Italica), valamint 3 dunai hajóraj, erődök és telepítések segítségével biztosították a területet a barbár támadások ellen. A 3. század végétől, Diocletianus közigazgatási reformjai nyomán a provincia két részre osztották: az északi, Duna-menti területek Noricum Ripense, a déli, belső területek pedig Noricum Mediterraneum néven alkottak új területegységet. Mindkét kerület Pannonia tartományhoz (dioecesishez) tartozott. Az 5. század elején Noricum területére germán népek telepedtek, így a római fennhatóság itt is összeomlott.

NépességeSzerkesztés

Lakosainak zömét a kelta tauriszkusz törzs alkotta, akiket a rómaiak Noreia városáról noricumiaknak neveztek. A korábban itt élő bójokat a rómaiak idejére a géták már kiirtottak vagy beolvasztottak. További kelta törzsek voltak az Inn és Duna közt élő sevákok, a mai Salzburg környékén élő halaunok, és a Dráva völgyében letelepedett ambidrávok.[2]

GazdaságaSzerkesztés

A provincia fő gazdasági tevékenysége domborzati okokból a bányászat volt. A noricumi vas és acél az egész Birodalomban híresek voltak, melyeket főleg Lauriacum fegyvergyára dolgozott fel. Jelentős volt a sóbányászat és szarvasmarha-tenyésztés is.[2]

Települései[1][3]Szerkesztés

Városai főleg az Augusta Vindelicorumból Vindobonába vezető út mentén, a Duna mellett feküdtek. Települései:

 
Virunum amfiteátrumának romjai
Raetia római kori települései
Római név Mai ország és név Leírás
Boiodurum Passau-Innstadt A Duna mentén
Ioviacum Schlögen A Duna mentén
Ovilava Wels A kettéosztott provincia északi részének székhelye a Duna mentén
Lentia Linz A Duna mentén
Lauriacum Lorch Légió állomáshelye a Duna mentén
Faviana Mautern A Duna mentén
Commagena Tulln A Duna mentén
Augustiana Traismauer A Duna mentén
Astura Zeiselmauer A Duna mentén
Cetium
Cucullae Kuhl A Salzach mentén
Iuvavum Salzburg A Salzach mentén
Bedaium Seebruck A Chiemsee északi partján
Ad Pontem Lind (Ausztria) A Dráva mentén
In Murio Moosham A Dráva mentén
Asuntum A Száva mentén
Teurnia Spittal A Száva mentén
Santicum Villach A Száva mentén
Virunum Zollfeld Tartományi székhely a Száva mentén
Celeia Celje A Száva mentén
Noreia ismeretlen Az egykori Noricumi királyság központja, melyről a rómaiak az egész provinciát elnevezték

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Corbishley 28. o
  2. a b Ókori Lexikon, Noricum címszó
  3. A római világ atlasza 140. o.

ForrásokSzerkesztés

  • Mike Corbishley: Az ókori Róma földrajza, Holnap Kiadó, Budapest, 1993 ISBN 9633460077
  • Tim Cornell - John Matthews: A római világ atlaszaHelikon, Budapest, 1991 ISBN 9632082133
  • Pecz Vilmos (szerk.): Ókori Lexikon
  • szerk.: Franz Humer: Legionsadler und Druidenstab I-II. (Sonderausstellung aus Anlass des Jubileums "2000 Jahre Carnuntum" - Archeologisches Museum Carnuntinum 2007. - ISBN 3-85460-229-4
  • Heimo Dolenz: Die Stadt am Magdalensberg - Das römische Zentrum Noricums (p. 122 : magyarra fordította: Kiss Tamás - KT_ARCHIV_VeML) - Archeologisches Museum Carnuntinum 2007. - ISBN 3-85460-229-4