Wikipédia

Linz

Linz (ejtsd [linc]) Ausztria Felső-Ausztria tartományának székhelye. 191 107 lakosával Bécs és Graz után Ausztria harmadik legnépesebb városa. Linzet sokáig acélvárosnak hívták, amit legnagyobb munkaadójának, a Voestalpine AG acélművének köszönhet, de számos környezetvédelmi és kulturális kezdeményezés született az elmúlt évtizedekben annak érdekében, hogy kulturális városként határozza meg magát. 2009-ben Linz volt Európa kulturális fővárosa Vilniusszal, Litvánia fővárosával együtt, ami nagy segítség volt ezekben a törekvéseiben. Ausztria fő gazdasági központjainak egyike.

Linz
Linz látképe
Linz látképe
Linz címere
Linz címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Felső-Ausztria
Járás Felső-Ausztria (1918–)
Polgármester Klaus Luger
Irányítószám 4010, 4020, 4030, 4040, 4047
Körzethívószám 0732
Forgalmi rendszám L
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség204 846 fő (2018. jan. 1.)[1][2] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság266 m
Terület95,98 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Linz (Ausztria)
Linz
Linz
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 18′ 11″, k. h. 14° 17′ 26″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 11″, k. h. 14° 17′ 26″
Linz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Linz témájú médiaállományokat.
Confusion.svgNem tévesztendő össze Lienz kelet-tiroli várossal.

FekvéseSzerkesztés

Linz Felső-Ausztria keleti részén, a Duna két partján helyezkedik el. Észak-Dél irányban 18,6 km, kelet-Nyugat irányban 12,3 km a kiterjedése. A város a linzi medencében fekszik, nyugatról a Kürnbergi erdő és a termékeny Eferdingi medence, északról az 539 m magas Pöstlinghegy, a 927 m-es Lichtenhegy és a festői Mühl-negyed határolja.

A város keleti határa a Duna, mely északkeleti-délkeleti irányban félkörben átfolyik, majd határolja a várost. A várostól délre kezdődik az Előalpok vidéke.

TörténeteSzerkesztés

 
A kikötő a 19. sz. végén
 
Linz látképe

A település és környéke már a történelem előtti korban is folyamatosan lakott volt; a kő-és bronzkorban egyaránt alakultak itt ki kisebb telepek, és e tekintetben a hely kedvező volt a dunai gázló számára is. A kelták a Freinberg magaslatára építettek "oppidum"-ot, a város eredeti "Lentia" (Csónak) nevét is ők adták, később ezt vették át a rómaiak is. Nevét is a rómaiak említették először 410-ben a római állami kézikönyvben Lentia néven. A Római Birodalom idején kezdetben polgárváros állt itt, később helyőrséget is vezényeltek Lentiába.

A várost a 6. században a bajorok erősítették meg az avarok ellen. Nagy Károly frank hadai innen indultak a kelet meghódítására, a hunok, avarok, magyarok is erre törtek utat nyugat felé.

A békésebb évtizedekben Linz mint kereskedőváros járt az élen, hol a passaui püspök, hol a Babenbergek fennhatósága alatt. 1230 körül a várost a polgárok erődítménnyel vették körül, Linz ekkor kapott városi jogokat is.

Amikor Hunyadi Mátyás magyar király és III. Frigyes császár között kitört a háború, III. Frigyes ide, Linzbe szorult vissza és itt is halt meg 1493-ban.

Linz 1490-ben Felső Ausztria fővárosa lett, azonban a tartományi herceg sohasem tartotta székhelyét Linzben, Bécsben székelt. Linz a nemesek, gazdag polgárok, alsóbb papság városa maradt, püspökséget is csak II. József császártól kapott.

A város gyakran szerepelt a vallásháborúkban is. III. Ferdinánd és Rákóczi György 1645-ben itt kötötte meg az úgynevezett Linzi békét.

1645-ben linzben már jelentős gyapjuszövőgyár alakult ki. A város sokat szenvedett a napóleoni hadaktól is. A napóleoni háborúk hatására Linzet 1828-1836 között hídfővé építették ki, Miksa főherceg pedig bástyákul 32, részben még ma is látható tornyot építtetett ki. 1825-1832 között itt építették meg Európa első lóvasútját is, mely 100 km-es távon Linz és Budweis (ma a csehországi České Budějovice) között közlekedett. 1837-ben érkezett Linzbe az első dunai gőzhajó.

IparaSzerkesztés

Linz legfőbb iparága a vasipar. Itt találták fel a különleges, világhírű LD acélt. Linz másik fontos iparága a nitrogéngyártás, de erős textil és dohányipara is van, valamint hajógyártása is nevezetes.

Az elsők közt kezdtek itt tűzálló téglát gyártani. Ebből származik a város legnagyobb bevétele a turizmuson túl.[forrás?]

LátnivalókSzerkesztés

  • Fő tér (Hauptplatz) - Közvetlenül a Duna-híd mellett található, a térről induló Landstrasse a város fő ütőere, mely a Főpályaudvarhoz vezet. A tér 220 méter hosszú és 60 méter széles, nagysága 1200 óta nem változott. A teret számos szép reneszánsz és barokk épület övezi. A tér közepét a 26 méter magas 1716-ból való szentháromság szobor díszíti. Keleti oldalán az 1659-ben átépített Városháza áll, nyugati oldalán pedig a 18. számú ház, a Freichtingerhaus, szép árkádos udvarral. A 27. szám alatt áll a valamikori Weissenwolff-palota, mely 1660-ban épült.
    • Szentháromság-szobor (1717)
    • Városháza
    • Weissenwolff-palota (1660)
    • Városi plébániatemplom (Stadtpfarrkirche) - A Főtértől keletre található. A templombelső jobb oldalán álló vörösmárvány főoltár (1772) alá temették el III. Frigyes császár szívét. A császár (Bécs és Bécsújhely elvesztése után) 1489-től 1493-ig, haláláig rezideált Linzben. Szarkofágja a bécsi Szent István-dómban van. A templomban jobbra az utolsó a Szent Florián-oltár képe, a 17. századi Linzet ábrázolja.
  • Régi dóm (Alter Dom) - A plébániatemplomtól délre áll. A jezsuiták építették 1670-1678 között. Igen gazdag barokk belső díszítése van. Az új püspöki székesegyház felépültéig, 1909-ig ez volt a püspöki templom. A régi dóm falán emléktábla hirdeti, hogy a nagy zeneszerző, Anton Bruckner a Linztől nem messze fekvő St. Florián kolostorban van eltemetve.
  • Felső-Ausztriai Tartományi Múzeum (Oberösterreichisches Landesmuseum) - képtárral és természetrajzi gyűjteménnyel.
  • Várkastély (15-17. sz.) -
  • Martinskirche
  • Promenade
    • Tartományi Színház (Landestheater)
    • Tartományi székház (Landhaus)
    • Erzsébet királyné szobra
  • Landhauskirche (1752-1758)
  • Orsolya-templom
  • Népkert (Volksgarten)
  • Opera (Musiktheater, épült 2013-ban)
  • Püspöki palota (1721-1726)
  • Irgalmas barátok temploma (1729)
  • Új székesegyház (Neue Dom) - Linz legnagyobb egyházi jellegű épülete. A neogótikus épület alapjait 1862-ben rakták le, az egyházi szertartások 1909-ben kezdődtek benne, de véglegesen csak 1924-ben fejezték be. A templom a híres egyházi építőművész Vinzenz Statz tervei szerint épült. Ő volt abban az időben a kölni dóm restaurátora is. A háromhajós, kereszthajós bazilikatemplom építőművészeti remekműnek számít mint külsejében, mint belsejében, számos mellékoltárával együtt. Alapterülete valamivel nagyobb mint a bécsi Szent István-dómé: hossza 130 méter, szélessége 60 méter, magassága pedig 44 méter; tornya 135 méter magas, csak 2 méterrel alacsonyabb a bécsi dóm tornyánál.
  • Kapucinus templom (1660-1662): itt van eltemetve Montecuccoli.
  • Botanikus kert
  • Pöstlingberg (539 m): a hegy csúcson áll a Szűz Mária hét fájdalmas Bazilika. Kedvelt kiránduló hely, ahonnan csodás panoráma nyílik a Mühlviertel-vidékre, az Alpokra, és Linz városára. A Főtérről a hegyre menő 50-es villamos (Pöstlingbergbahn) végállomása a zarándoktemplom alatt található.

KözlekedésSzerkesztés

VasútSzerkesztés

Az 1825-1832 között megnyitotta kapuit a lóvasút. Ez volt az első vasút az európai kontinensen és Gmunden keresztül Wels és Linz - České Budějovice településeket érintette. Ez a vasútvonal volt az, amely összekötötte a Duna folyót és a Moldvát és tette Linzet egy fontos közlekedési csomóponttá. Linz 1852-ben csatlakozott Kaiserin Elisabeth-Bahn vasúttársaság által épített München és Salzburg vasútvonalhoz. A város akkori déli végén létesült a Főpályaudvar 1880-ban. Az eredeti Linzer Hauptbahnhof épülete elpusztult a második világháborúban, ezért újat építettek 1945-1950-ben, majd 2000-2004 között ennek helyébe is egy új állomás épült a jobb közlekedési kapcsolatok kiszolgálása érdekében. A vasútállomás új épülete a nagyvonalú tervezés és világos hangulata alapján 2005 és 2011 között 7 alkalommal nyerte el a Közlekedési Klub Ausztria által a Legnépszerűbb és legszebb vasútállomás Ausztriában címet.

Pályaudvarok:

  • Linz Hauptbahnhof
  • Mühlkreis pályaudvar (1888) A Duna bal partján fekszik, és az északi régió vasútforgalmát szolgálja.

KözútSzerkesztés

Linz egy fontos közlekedési csomópont. Az A1-es autópálya a várostól délre fut, amelyet A7-es autópálya köt össze délről, illetve északi folytatásában a S10-es autóút kapcsolja össze Prága felé. Az A7-es autópálya a városon is átvezet, ezért a jelentős napi forgalma mellett gyakori torlódások alakulnak rajta ki. A város alatt 3 jelentősebb alagút találhat: a Römerberg alagút a belvárosban (1967-ből), az A7-es autópályán Bindermichl Autobahneinhausung (2005-ből) 1062 m és 580 m hosszú városi alagút, a Mona-Lisa alagút (2000-ből) 750 m hosszú vasútvonal és Ebelsberg und Pichling városrészek alatt. Belvárosában a gyalogos zónák a közelmúltban kiterjesztésre kerültek, így a Fő tér (Hauptplatz) mellett számtalan óvárosi utca a gyalogos zóna része.

Duna hidak, hidakSzerkesztés

  • Nibelungen híd (1940)
  • Vasúti híd: (1900)
  • VÖEST híd: (1971)
  • Steyregger híd: (1979)
  • Ebelsberger híd (Traun folyó felett).

ParkolásSzerkesztés

A belváros szélesebben vett övezetében korlátozott időtartamra (Kurzparkzonen) igénybe vehető, - általában 30, 90, 150 perces várakozással - fizető övezet került kijelölésre. A parkolásért naponta 8 és 18.30 között kell fizetni, szombaton 8-15.30 között. A Főpályaudvar környezetében mindennap 8-18.30. között fizetni kell.[3] A belvárosban a terek alatt kiterjedt többszintes mélygarázsok, a bevásárló központokhoz parkolóházak épültek, összesen 28 ilyen van a belvárosban.[4]

Közösségi közlekedésSzerkesztés

 Bővebben: Linz villamosvonal-hálózata

A városban villamos, autóbusz és trolibusz közlekedés üzemel.

A 900 mm-es keskeny nyomtávolságú villamos története az 1880-ban alapított lóvasútig vezet vissza. Az elektromos megtáplálást 1897-ben kapta meg. A kezdetben egy vágányú villamost 1902-ben Ebelsbergig meghosszabbították, igaz a Traun hídon való áthaladásig 1929-ig várni kellett, mivel a korábbi híd nem bírta el a villamosokat. Ezt követően kisebb nyugati irányú fejlesztések és a vonalak kétvágányúsítása következett. 1973-ban hídépítés során megszűnt az Edelsbergig futó vonal. 1977-ben az Egyetemig hosszabbították a vonalat. 2002-től ismételten jár Edelsbergig villamos, amelyet 2005. szeptember 2-án solarCity-ig meghosszabbítottak. 2009. május 29-én a Pöstlingbergbahnt integrálták a villamoshálózatba. 2011. augusztus 13-ától a 3-as vonal ideiglenes végállomása a Doplerholz lett. A jövőben a 2-es vonalat Pichlingig, a 3-as és 4-es villamosokat Traun – Haid – Ansfelden/Kremsdorf Nettingsdorf felé kívánják meghosszabbítani.

01 Egyetem – Auwiesen 14,5 km 35 megálló egyirányú vezető állású szerelvény
02 Egyetem – solarCity 18,5 km 44 megálló egyirányú vezető állású szerelvény
03 Landgutstraße – Doblerholz 08,5 km 18 megálló egyirányú vezető állású szerelvény
50 Fő tér – Pöstlingberg 04,1 km 14 megálló kétirányú vezető állású szerelvény
 Bővebben: Linz trolibuszvonal-hálózata

Az első linzi trolibuszvonal – később O1 vonal – 1944. május 15-én indult el, 8,2 kilométer hosszú volt és Hessen - St. Martin között járt. A tízperces követéssel a járatok naponta 6:00-22:30 között közlekedtek. A felsővezeték megsérültek a második világháború légitámadásai alatt. A vonal helyreállítását követően 1945. szeptember 17-étől járat ismét a járat, amelynek útvonalát 1952-ben és 1963-ban meghosszabbíották. 1952-től járt a O2 viszonylat (ma 41-es). A városi közlekedés folyamatos átszervezésével és az egyes utcák forgalmi rendjének átépítésével egyetemben az útvonalak és irányok változtak.

41 Hessenplatz – Baintwiese 06:15–07:45 óra: 10 perces követés (csak iskola időben), 8:00-19:00 óra: 15 perces követés , 19:00 órától 30 perces követés
43 Hessenplatz – Traun Stadtfriedhof 06:15–07:45 óra: 10 perces követés (csak iskola időben)
45 Stieglbauernstraße – Főpályaudvar (Buszpályaudvar) 13:00–17:30 óra: 10 perces követés
45A Stieglbauernstraße – Froschberg
46 Hafen – Froschberg 13:00–17:30 óra: 10 perces követés

KultúraSzerkesztés

MúzeumokSzerkesztés

 
Kastély
  • Ars Electronica Center
  • Városi múzeum
  • Fogmúzeum
  • Építészetháza
  • Felső-Ausztriai állami múzeum
  • Kastélymúzeum
  • Modern művészetek háza

SzínházSzerkesztés

  • Állami színház
  • Phönix színház
  • Kaméleon színház
  • Pinceszínház
  • Zeneszínház

VallásSzerkesztés

  • Fontosabb templomok: Új Dom, Régi Dom, Stadtpfarrkirche, Wallfahrtsbasilika Pöstlingberg, Pfarrkirche Urfahr, Friedenskirche Urfahr, Martinskirche, Pfarrkirche Ebelsberg.
  • Katolikus Magánegyetem
  • Zsinagóga

TestvérvárosaiSzerkesztés

MédiaSzerkesztés

  • 1848-ban alapították a Linzer Zeitungot és a Volksblatt für Herzet.
  • 1865-ben megjelent a Tagespost, azaz a napi posta.
  • A 20. században a rádiók is megjelentek: Radio FRO, KroneHit.
  • A televíziók: LT1 (magántelevízió), és több kábeltelevízió

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Linz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információkSzerkesztés

Előző:
Liverpool, Stavanger
Európa kulturális fővárosa
2009
Vilnius mellett
 Következő:
Pécs, Essen, Isztambul
  1. ↑ https://www.libri.hu/konyv/Linz-Donau-1.html
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Linz&oldid=22121523”