Gmunden
Gmunden osztrák város, Felső-Ausztria Gmundeni járásának székhelye. 2018 januárjában 13 191 lakosa volt. A Traunsee északi partján, a Traun folyó kifolyásánál fekszik, már a 19. század óta népszerű üdülőhely. A város a jellegzetes, zöld-fehér színű gmundeni kerámiáról is ismert.
Gmunden | |||
Látkép a Gisela gőzössel | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Felső-Ausztria | ||
Járás | Gmundeni járás | ||
Irányítószám | 4810 | ||
Körzethívószám | 07612 | ||
Forgalmi rendszám | GM | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 13 191 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 425 m | ||
Terület | 63,55 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 55′ 05″, k. h. 13° 47′ 58″47.918056°N 13.799444°EKoordináták: é. sz. 47° 55′ 05″, k. h. 13° 47′ 58″47.918056°N 13.799444°E | |||
Gmunden weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gmunden témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Elhelyezkedése
szerkesztésGmunden Felső-Ausztria Traunviertel régiójában fekszik a Salzkammergut északi peremén, a Traunsee északi partján, ahol a Traun folyó kilép a tóból. Legmagasabb pontja az 1691 méteres Traunstein. Népszerű kirándulóhely a 934 m-es Grünberg is, amelynek csúcsára felvonó visz. Területe a következő katasztrális községekre oszlik: Gmunden, Gmunden-Ort, Schlagen, Traundorf és Traunstein.
A környező önkormányzatok: északra Ohlsdorf, északkeletre Gschwandt és Sankt Konrad, keletre Scharnstein, délkeletre Grünau im Almtal, délre Ebensee am Traunsee, délnyugatra Traunkirchen, nyugatra Altmünster, északnyugatra Pinsdorf.
Története
szerkesztésA mai városközpont területén az első település az 5. században jelent meg. Mezővárossá 1278-ban emelték, de hogy mikor kapta városjogait, nem ismert. 1217-ben már bírósággal rendelkezett. Saját temploma 1300 körül épült meg. A középkorban erős fallal vették körbe. Gazdasági életének alapját egészen a kora újkorig a sókereskedelem jelentette. 1525-ben és 1595-ben parasztlázadások törtek ki Felső-Ausztriában, amelyek hatását a város erősen megszenvedte, a kereskedelem leállt és mindennaposak voltak a fosztogatások.
A 17. században a város naszádépítőiről vált ismertté. Bécs 1683-as ostroma idején több ezer menekültet fogadott be, ami miatt jelentősen meg kellett növelni a hadiadó mértékét. Az osztrák örökösödési háború során a térségben bajor, francia és osztrák csapatok vonultak fel és bár csatára nem került sor, a hadseregek ellátása nagy terhet rótt a lakosságra. A 19. század elején a sókereskedelem kezdte elveszíteni jelentőségét és helyébe az idegenforgalom lépett. Gmunden Bad Ischllel versengve igyekezett magához csábítani a turistákat. 1862-ben fürdővárossá nyilvánították.
Az első világháború kezdetén, 1914 szeptemberében katonai kórházat nyitottak a városban, több száz sebesültet ápoltak itt. 1939-ben Eck, Ort, Traunleithen és Theresienthal településrészek átkerültek Altmünsterhez. A második világháború végén Gmunden lakossága a menekültek miatt 30 ezernyire szökött fel és már képtelenek voltak ellátni a menekülőket. Bár a várost nem bombázták, gazdasága megsínylette a háborút. A több mint 600 besorozott gmundeniből csak 13% élte túl a harcokat. A háború után amerikaiak szállták meg a várost, akik hírszerzési központot állítottak fel Gmundenben. A kémközpont olyan volt SS-tagokat is alkalmazott, akik jól ismerték a szovjet körülményeket.
2008-ban Gmundenben rendezték meg a tartományi kiállítást "Das Salzkammergut" néven. Az eseményre felújították és kibővítették a Kammerhof múzeumát.
Lakosság
szerkesztésA gmundeni önkormányzat területén 2018 januárjában 13191 fő élt. A lakosságszám 1991 óta nagyjából egy szinten maradt. 2016-ban a helybeliek 83,8%-a volt osztrák állampolgár, a külföldiek közül 3,2% a régi (2004 előtti), 5,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 5,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,3% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 69,3%-a római katolikusnak, 7,3% evangélikusnak, 3,3% ortodoxnak, 5,9% mohamedánnak, 10,3% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 54 magyar élt a városban. A legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (87,4%) mellett a szerbek (3,1%), a horvátok (2,6%), a bosnyákok (1,5%) és a törökök (1,4%) alkották.
2016 | 13 199
|
2018 | 13 191
|
Látnivalók
szerkesztés- Gmunden leghíresebb látványosságai Ort két – tavi és szárazföldi – kastélya. A tavikastély a Salzkammergut legrégebbi alapítású épületei közé tartozik, 909-ben már megemlítették. Itt játszódik a német nyelvterületen népszerű Schlosshotel Orth tévésorozat.
- a Villa Toscana kastélyát Mária Antónia főhercegnő építtette 1870-77 között
- a Cumberland-kastély a Welf-család birtokában volt
- a Weyer-kastélyban meisseni porcelánok múzeumát rendezték be
- a Salzträgerbrunnen, Ausztria egyetlen kerámiaszökőkútja
- a Háromkirályok-plébániatemplom főoltárát Thomas Schwanthaler szobrász készítette 1678-ban
- a kapucinusok temploma 1636-ban épült, Szűz Mária mennybevételét ábrázoló oltárképe 1753-ból való
- a vásártéren számos régi ház látható, köztük az 1574-es városháza
- az 1450-es Kammerhof a sókereskedelem felügyelőjének lakhelye volt. Itt rendezték be a városi és a Brahms-múzeumot
- a tóparton látogatható az 1871-ben készült Gisela lapátkerekes gőzhajó, amelyet Ferenc József lányáról, Gizella főhercegnőről neveztek el.
- a gmundeni villamos 2018-ig Ausztria legrövidebb és legmeredekebb vonalán járt. Ekkorra készült el a vorchdorfi HÉV-el összekötő szakasz a Franz-Josef Platz és a Seebahnhof között. Ezután a gmundeni és a vorchdorfi pályaudvar között tramtrain közlekedik.
- a zöld-fehér termékeiről ismert gmundeni kerámiagyár látogatható. A jellegzetes termék miatt Gmunden néha "kerámiavárosnak" nevezi magát
- a gmundeni Salzkammergut ünnepi heteket nyaranta július-augusztusban rendezik
- a gmundeni kerámiahetek
Híres gmundeniek
szerkesztés- Johannes von Gmunden (1384–1442) matematikus és csillagász
- Heinrich Schiff (1951–2016) csellista és karmester
- Szörényi Levente (1945-) énekes, dalszerző
- Fritz Karl (1967-) színész
- Conchita Wurst (1988-) transzvesztita énekes
Testvértelepülések
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Gmunden című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- Stadtgemeinde Gmunden (Hrsg.): Gmunden – 700 Jahre Stadt. Gmunden, 1978
- Kulturverwaltung Gmunden (Hrsg.): 125 Jahre Kurstadt Gmunden. Gmunden, 1987
- Wilfried Heller: Der Fremdenverkehr im Salzkammergut. Heidelberg, 1970
- E. Prillinger: Grüße aus Gmunden. Linz, 1972
- Stephen Sokoloff: „Goldene Wege“ – Kultur- und Naturschätze vom Traunsee bis Bad Ischl. Neumarkt i. H. 2005, ISBN 3-200-00436-3
- A település honlapja
- 40705 – Gmunden Statistik Austria