Főmenü megnyitása

Gmunden osztrák város, Felső-Ausztria Gmundeni járásának székhelye. 2018 januárjában 13191 lakosa volt. A Traunsee északi partján keszik, már a 19. század óta népszerű üdülőhely. A város a jellegzetes, zöld-fehér színű gmundeni kerámiáról is ismert.

Gmunden
Látkép a Gisela gőzössel
Látkép a Gisela gőzössel
Gmunden címere
Gmunden címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Felső-Ausztria
Járás Gmundeni járás
Irányítószám 4810
Körzethívószám 07612
Forgalmi rendszám GM
Népesség
Teljes népesség13 191 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság425 m
Terület63,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gmunden (Ausztria)
Gmunden
Gmunden
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 55′ 05″, k. h. 13° 47′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 05″, k. h. 13° 47′ 58″
Gmunden weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gmunden témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Gmunden a Gmundeni járásban
 
Gmunden látképe
 
Az orti tavikastély
 
Ort szárazföldi kastélya

Gmunden Felső-Ausztria Traunviertel régiójában fekszik a Salzkammergut északi peremén, a Traunsee északi partján, ahol a Traun folyó kilép a tóból. Legmagasabb pontja az 1691 méteres Traunstein. Népszerű kirándulóhely a 934 m-es Grünberg is, amelynek csúcsára felvonó visz. Területe a következő katasztrális községekre oszlik: Gmunden, Gmunden-Ort, Schlagen, Traundorf és Traunstein.

A környező önkormányzatok: északra Ohlsdorf, északkeletre Gschwandt és Sankt Konrad, keletre Scharnstein, délkeletre Grünau im Almtal, délre Ebensee am Traunsee, délnyugatra Traunkirchen, nyugatra Altmünster, északnyugatra Pinsdorf.

TörténeteSzerkesztés

A mai városközpont területén az első település az 5. században jelent meg. Mezővárossá 1278-ban emelték, de hogy mikor kapta városjogait, nem ismert. 1217-ben már bírósággal rendelkezett. Saját temploma 1300 körül épült meg. A középkorban erős fallal vették körbe. Gazdasági életének alapját egészen a kora újkorig a sókereskedelem jelentette. 1525-ben és 1595-ben parasztlázadások törtek ki Felső-Ausztriában, amelyek hatását a város erősen megszenvedte, a kereskedelem leállt és mindennaposak voltak a fosztogatások.

A 17. században a város naszádépítőiről vált ismertté. Bécs 1683-as ostroma idején több ezer menekültet fogadott be, ami miatt jelentősen meg kellett növelni a hadiadó mértékét. Az osztrák örökösödési háború során a térségben bajor, francia és osztrák csapatok vonultak fel és bár csatára nem került sor, a hadseregek ellátása nagy terhet rótt a lakosságra. A 19. század elején a sókereskedelem kezdte elveszíteni jelentőségét és helyébe az idegenforgalom lépett. Gmunden Bad Ischllel versengve igyekezett magához csábítani a turistákat. 1862-ben fürdővárossá nyíilvánították.

Az első világháború kezdetén, 1914 szeptemberében katonai kórházat nyitottak a városban, több száz sebesültet ápoltak itt. 1939-ben Eck, Ort, Traunleithen és Theresienthal településrészek átkerültek Altmünsterhez. A második világháború végén Gmunden lakossága a menekültek miatt 30 ezernyire szökött fel és már képtelenek voltak ellátni a menekülőket. Bár a várost nem bombázták, gazdasága megsínylette a háborút. A több mint 600 besorozott gmundeniból csak 13% élte túl a harcokat. A háború után amerikaiak szállták meg a várost, akik hírszerzési központot állítottak fel Gmundenben. A kémközpont olyan volt SS-tagokat is alkalmazott, akik jól ismerték a szovjet körülményeket.

2008-ban Gmundenben rendezték meg a tartományi kiállítást "Das Salzkammergut" néven. Az eseményre felújították és kibővítették a Kammerhof múzeumát.

LakosságSzerkesztés

A gmundeni önkormányzat területén 2018 januárjában 13191 fő élt. A lakosságszám 1991 óta nagyjából egy szinten maradt. 2016-ban a helybeliek 83,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 3,2% a régi (2004 előtti), 5,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 5,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,3% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 69,3%-a római katolikusnak, 7,3% evangélikusnak, 3,3% ortodoxnak, 5,9% mohamedánnak, 10,3% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 54 magyar élt a városban. A legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (87,4%) mellett a szerbek (3,1%), a horvátok (2,6%), a bosnyákok (1,5%) és a törökök (1,4%) alkották.

LátnivalókSzerkesztés

 
A Villa Toscana
 
A Cumberland-kastély
 
A Kammerhof és az ispotálytemplom
 
A városháza
  • Gmunden leghíresebb látványosságai Ort két - tavi és szárazföldi - kastélya. A tavikastély a Salzkammergut legrégebbi alapítású épületei közé tartozik, 909-ben már megemlítették. Itt játszódik a német nyelvterületen népszerű Schlosshotel Orth tévésorozat.
  • a Villa Toscana kastélyát Mária Antónia főhercegnő építtette 1870-77 között
  • a Cumberland-kastély a Welf-család birtokában volt
  • a Weyer-kastélyban meisseni porcelánok múzeumát rendezték be
  • a Salzträgerbrunnen, Ausztria egyetlen kerámiaszökőkútja
  • a Háromkirályok-plébániatemplom főoltárát Thomas Schwanthaler szobrász készítette 1678-ban
  • a kapucinusok temploma 1636-ban épült, Szűz Mária mennybevételét ábrázoló oltárképe 1753-ból való
  • a vásártéren számos régi ház látható, köztük az 1574-es városháza
  • az 1450-es Kammerhof a sókereskedelem felügyelőjének lakhelye volt. Itt rendezték be a városi és a Brahms-múzeumot
  • a tóparton látogatható az 1871-ben készült Gisela lapátkerekes gőzhajó, amelyet Ferenc József lányáról, Gizella főhercegnőről neveztek el.
  • a gmundeni villamos Ausztria legrövidebb és legmeredekebb vonalán jár
  • a zöld-fehér termékeiről ismert gmundeni kerámiagyár látogatható. A jellegzetes termék miatt Gmunden néha "kerámiavárosnak" nevezi magát
  • a gmundeni Salzkammergut ünnepi heteket nyaranta július-augusztusban rendezik
  • a gmundeni kerámiahetek

Híres gmundeniekSzerkesztés

TestvértelepülésekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Stadtgemeinde Gmunden (Hrsg.): Gmunden – 700 Jahre Stadt. Gmunden 1978.
  • Kulturverwaltung Gmunden (Hrsg.): 125 Jahre Kurstadt Gmunden. Gmunden 1987.
  • Wilfried Heller: Der Fremdenverkehr im Salzkammergut. Heidelberg 1970.
  • E. Prillinger: Grüße aus Gmunden. Linz 1972.
  • Stephen Sokoloff: „Goldene Wege“ – Kultur- und Naturschätze vom Traunsee bis Bad Ischl. Neumarkt i. H. 2005, ISBN 3-200-00436-3.
  • A település honlapja
  • 40705 - Gmunden Statistik Austria

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gmunden című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)