Főmenü megnyitása

Salzach

folyó Közép-Európában, az Inn mellékfolyója

A Salzach 225 km-es hosszával az Inn leghosszabb mellékfolyója. Útjának nagy részét Ausztriában teszi meg, az utolsó 59 km-es szakaszán határfolyó Ausztria és Németország között.

Salzach
A Salzach völgye Werfennél, háttérben a Magas-Tauern látszik
A Salzach völgye Werfennél, háttérben a Magas-Tauern látszik
Közigazgatás
Országok  Ausztria,
 Németország
Osztrák tartományok Salzburg, Felső-Ausztria
Német tartományok Bajorország
Földrajzi adatok
Hossz225 km
Forrásszint2300 m
Vízhozam250 m³/s
Vízgyűjtő terület6700 km²
Forrás Kitzbüheli-Alpok (Krimml,
Salzburg, Ausztria)
é. sz. 47° 18′ 00″, k. h. 12° 06′ 57″
Torkolat Inn (Haimingnál, Németország és Ausztria) → DunaFekete-tenger
é. sz. 48° 12′ 29″, k. h. 12° 55′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 12′ 29″, k. h. 12° 55′ 45″
Elhelyezkedése
A Salzach a jobbszélső
A Salzach a jobbszélső
A Wikimédia Commons tartalmaz Salzach témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

Nevének eredeteSzerkesztés

Neve a német Salz () szóból ered, mivel a 19. századig vizén szállították a sót. 1791-ben még Salza volt a neve, amelyet ma egy alsó-ausztriai folyó visel. Régebbi nevei: Iuarum, Viarum, Igonta.

FutásaSzerkesztés

 
A Salzach kanyarulata (Laufen/Oberndorf)

A Salzach a Kitzbüheli-Alpokban ered 2300 méteres magasságban, Krimml közelében. Schwarzach-ig széles völgyben folyik keleti irányban, majd ezután északnak fordulva a Paß Luegnél töri át az Alpok északi hegyláncait. Alsó szakaszán keresztülfolyik Hallein és Salzburg városán, majd 344 méteres magasságban Haimingnál torkollik az Innbe.

ÁrvizekSzerkesztés

Golling Salzburg Laufen Burghausen
Folyamkilométer 93,41 64,35 47,50 11,40
Közép vízhozam m³/s 140 176 239 251

A fenti adatok alapján Salzach egyike a legnagyobb osztrák és bajor folyóknak. Kedvezőtlen időjárási körülmények között, a hegyvidéki vízgyűjtőkön bekövetkező tartós esőzés hatására a jelentős árhullámok vonulnak le rövid idő alatt rajta.

Az áradások a június és szeptember közötti időszakra jellemzőek, kevésbé a téli hónapokban. Talán minden idők legnagyobb árvize 1786. június 25-én vonult le, elöntve Salzburg óvárosát. Egy emléktábla szerint az 1571 májusában bekövetkezett áradások 2226 ember halálát okozták, majd a következő év júliusban történt árvíz 13 házat és pajtát vitt el. A legutóbbi idők legnagyobb árvizei az 1899. augusztus-szeptemberi árvíz volt, amely a 2300-2500 m³/s vízhozamával 1899. szeptember 14-én elöntötte a várost.

1920. szeptember 7-én a vízhozam 2200 m³/s volt. Ez időig a mértékadónak tekintett 2002. augusztus 12-ei árvíz 8,30 m-el állt 10 cm-el a kritikusnak mondott szint alatt elöntve a belvárost. A 2013. június 12-án bekövetkezett árvíz a 2002-est megközelítő vízhozammal vonult le.

Salzburg város területén belül mértékadó vízhozamok közül a 2300 m³ másodpercenkénti vízhozam elöntés mentesen tud levonulni, a 100 éves árhullám vízhozama pedig 3.100 m³/s, vagy a feletti árhullám. A ritka téli árhullámok közül a 2002. március 21-én levonult árhullám vízhozama 1060 m³/s volt, amely kb. 2 évente az év más időszakában megjelenő nagyvizek szintjét éri csak el, azonban a márciusi időszakban csak 100 évente ha egyszer jelentkezik.

MellékvizeiSzerkesztés

Települések a folyó menténSzerkesztés