Burghausen

település Németországban

Burghausen település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 19 364 fő (2022. december 31.).[1] Burghausen Haiming, Überackern, Hochburg-Ach, Sankt Radegund, Burgkirchen an der Alz és Mehring községekkel határos.

Burghausen
Burghausen címere
Burghausen címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Bajorország
Polgármester Florian Schneider (2020. május 1. – )
Irányítószám 84489
Körzethívószám 08677
Rendszám AÖ,LF
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség19 364 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség977,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság421 m
Terület19,81 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
é. sz. 48° 10′, k. h. 12° 50′Koordináták: é. sz. 48° 10′, k. h. 12° 50′
Burghausen (Bajorország)
Burghausen
Burghausen
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Burghausen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Burghausen témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Népessége szerkesztés

Népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1808 és 2022 között
Lakosok száma
3010
5215
18 153
16 892
17 544
17 715
18 259
18 431
18 701
19 364
1808192519701975201120132015201620192022
Adatok: Wikidata

Fekvése szerkesztés

Markttól délre.

Története szerkesztés

 
Burghausen egy régi metszeten
 
Burghausen látképe

Mint császári birtokot 1025-ben említették először, azonban a legújabb ásatások leletei szerint a Burghausen vár területe már a bronzkorban is lakott volt. A régészek kelta, vaskori és római kori leletekre bukkantak itt.

1164-ben Oroszlán Henrik vette birtokba a várat, 1180-ban a vár Wittelsbach birtok volt. 1229 körül kapott városi rangot. 1255-től az alsó-bajorországi hercegek második rezidenciájának számított. Burghausen fő bevételi forrása a sókereskedelem volt.

A Burg Németország talán legnagyobb gótikus vára, mely 1 km hosszan húzódik a Salzach fölötti dombsoron. A szinte bevehetetlen helyen már a kelták is építettek őrhelyet, A Burg a kora középkorban erődített királyi vár volt, ide menekült 1024-ben II. Henrik német-római császár özvegye, a később szentté avatott Kunigunda. A vár a 12. században többször is gazdát cserélt. 1180-ban a Wittelsbach grófok foglalták el és a vár birtokában lettek bajor hercegekké.

1255-ben XIII. Henrik bajor herceg kezdte el építeni az új várat a dombsor déli csúcsán. Elődei addigra már városi ranggal is felruházták azt a parányi települést, amely a Salzach folyó partján álló egyetlen házsorból állt. Az ősi, szorosan egymáshoz tapadó házak sorát ismétlődő tűzvészek pusztították el, de a Salzach áradásai is sok kárt okoztak a vár alján megtelepedőknek.

Az eredetileg hat, mára azonban 5 várból álló épületegyüttest erődcsoportot 1459–1503 között erődített várfallal vették körbe, köztük őrtornyokkal. Az egyes várakat egymástól masszív hidak és kapuk választják el.

A védelmi funkció megszűntével az erődöket lakóépületekké alakították át; a Guinness Rekordok Könyve szerint 1051 méteres hosszával ez a világ leghosszabb kastélya. Az együttest hat belső udvar, több torony és bástya tagolja. Épületeiben három múzeumot (Burgmuseum, Stadtmuseum, Fotomuseum) rendeztek be.[2] Két kápolnája a Hedwigskapelle és az Elisabethkapelle.[3]

Nevezetességei szerkesztés

  • Vár (Burg)
  • Szentkereszt-templom – Burghausen határában 1477-ben épült fel. 1953-ban történt tatarozása során késő gótikus freskókat tártak itt fel.
  • Szent Rupert-várkápolna – 1480-ban épült gótikus stílusban.

Kapcsolódó cikkek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés