Wittelsbach-ház

német uralkodócsalád, 1180-1918-ig Bajorország, 1214-1805-ig a rajnai Pfalz-grófság uralkodói

A Wittelsbach-ház (németül: Haus Wittelsbach), egy bajor származású uralkodóház, melynek tagjai a 11. századtól uralkodtak Bajorországban a királyság 1918-as fennállásáig, valamint 1214 és 1805 között a Pfalzi grófság (majd választófejedelemség) uralkodóit is adták. A dinasztia tagjai eljutottak többek között a Német-római Birodalom császári címéig, továbbá a Magyar, a Dán, a Norvég, a Svéd, a Cseh és a Görög Királyság trónjára is.

Wittelsbach-ház
Haus Wittelsbach
Királyi uralkodóház
A Wittelsbach-ház bajor királyi címere 1835–1918 között
A Wittelsbach-ház bajor királyi címere 1835–1918 között
OrszágBajorország, Csehország, Görögország, Kalmari unió, Köln Választófejedelemség, Magyarország, Nagy-Britannia, Német-római Birodalom, Pfalzi Választófejedelemség, Svédország
Nemzetiségbajor
Alapítva11. század
TitulusNémet-római császár
Német király
Bajor király
Bajor választófejedelem
Bajor herceg
Pfalzi választófejedelem
Kölni választófejedelem
Magyar király
Dán király
Svéd király
Norvég király
Cseh király
Görög király
A Wikimédia Commons tartalmaz Wittelsbach-ház témájú médiaállományokat.

A dinasztia eredete szerkesztés

Számos legenda keletkezett a család származásával kapcsolatban. A történettudomány mai álláspontja szerint ősük a bajor Luitpolding-ház egyik leszármazottja, Berthold volt. A család tagjai kezdetben Scheyern grófjai néven szerepelnek a bajor történelemben, míg 1113-ban a bajorországi Wittelsbach (korabeli forrásokban Wittelinspach) várába nem költöztek. Az uralkodóház első jelentős tagja Ottó volt, aki I. (Barbarossa) Frigyes seregében zászlótartóként szolgált. Ottó vitézségével és hűségével többször kivívta a császár elismerését. Erre az időszakra esik a német Hohenstaufen és Welf dinasztiák küzdelme a német trónért. Mikor a bajor herceg, a Welf-házból származó XII. (Oroszlán) HenrikMünchen városának alapítója – ismételten összeütközésbe került a császárral, az uralkodó elvette tőle hercegségét és Ottónak adományozta. 1180. szeptember 16-án I. Frigyes ünnepélyes keretek között Altenburgban Bajorország hercegi trónjára emelte I. (Wittelsbach) Ottót. A Wittelsbachok ettől kezdve 738 éven keresztül uralkodtak Bajorországban, és eközben a család tagjai számos más uralkodói trónt is megszereztek.

Pfalzot (a későbbi Alsó-Pfalzot) halála után 1214-ben ítélte II. Frigyes Előkelő Ottó hercegnek. Az ő halála után, Bajorország első felosztásakor (1253-ban) a ház két ágra szakadt:

  • idősebb ág (bajor hercegek, 1214–): II. Mogorva Lajos utódai;
  • ifjabb ág (rajnai palotagrófok, 1214–): I. Rudolf utódai;
    • neuburgi ág,
    • simmerni ág stb.

A két testvér háborúját Rudolf halála zárta le. Ezután Lajos kiegyezett Rudolf fiaival, akik a korábbi pfalzi tartományok mellé megkapták Bajorországnak egy részét is, amit ettől fogva Felső-Pfalznak neveztek.

A Wittelsbach-ház uralkodói szerkesztés

A Német-római Birodalmon belül szerkesztés

Német királyok és német-római császárok szerkesztés

Cseh királyok szerkesztés

A Wittelsbachok a történelem folyamán kétszer is rövid időre megszerezték a cseh királyi címet:

Bajor hercegek és választófejedelmek szerkesztés

Lásd: Bajorország uralkodóinak listája

Brandenburgi őrgrófok és választófejedelmek szerkesztés

  • I. (Idős) Lajos V. Lajos néven bajor herceg (brandenburgi őrgróf: 1323. április – 1351. december 24.)
  • II. (Római) Lajos VI. Lajos néven bajor herceg (brandenburgi választófejedelem: 1351. december 24. – 1365.)
  • VII. (Lusta) Ottó V. Ottó néven bajor herceg (brandenburgi választófejedelem: 1351. december 24. – 1373. augusztus 15.)

Pfalzi őrgrófok és választófejedelmek szerkesztés

A Német-római Birodalmon kívül szerkesztés

Magyarország szerkesztés

 
Bajor Ottó magyar király
  • III. Ottó, Alsó-Bajorország hercege az Árpád-ház kihalása után leányági örökösödés címén Magyarország királya lett, 1305. december 6-án koronázták meg,[1] de a trónról rövid időn belül le kellett mondania.

Bajorország szerkesztés

A napóleoni háborúk idején IV. Miksa József bajor választófejedelem Franciaországot támogatta, ezért 1806. január 1-jén Napóleon hozzájárulásával Bajorország királyság lett. A bajor királyok is a Wittelsbach-házból kerültek ki:

  • I. Miksa (bajor király: 1806. január 1. – 1825. október 13.)
  • I. Lajos (1825. október 13. – 1848. március 20.)
  • II. Miksa (1848. március 28. – 1864. március 10.)
  • II. Lajos (1864. március 10. – 1886. június 13.)
  • Ottó (1886. június 13. – 1913. november 5.)
  • III. Lajos (1913. november 5. – 1918. november 7.)

Skandináv országok szerkesztés

Görögország szerkesztés

  • I. Ottó (görög király: 1833. február 6. – 1862. október 24.)

Az uralkodóház egyéb ismert tagjai szerkesztés

Kapcsolódó cikkek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés

Források szerkesztés