Főmenü megnyitása

Miksa József (teljes nevén németül: Maximilian Maria Michael Johann Baptist Franz de Paula Joseph Kaspar Ignatius Nepomuk; Schwetzingen, Pfalz–Zweibrücken, 1756. május 27. – München, Bajor Királyság, 1825. október 13.), a Wittelsbach-házból származó pfalz–zweibrückeni herceg, aki 1799-től bergi herceg, bajor és pfalzi választófejedelem IV. Miksa József (németül: Maximilian I. Joseph) néven, majd 1806-tól a Bajor Királyság első királya I. Miksa (németül: Maximilian I.) néven. Bonaparte Napóleon francia császárral kötött szövetsége révén jutott a királyi koronához. A széttagolt, rosszul igazgatott bajor tartományokat szilárd, modern állammá formálta.

I. Miksa
König Maximilian I. Joseph von Bayern.jpg

Bajorország királya
I. Miksa
Uralkodási ideje
1806. január 1. 1825. október 13.
Utódja I. Lajos
Bajorország és Pfalz választófejedelme
IV. Miksa József
Uralkodási ideje
1799. február 16. 1806. január 1.
Elődje Károly Tivadar
Életrajzi adatok
Uralkodóház Wittelsbach
Született 1756. május 27.
Schwetzingen
Elhunyt 1825. október 13. (69 évesen)
München
NyughelyeTheatinusok temploma
Édesapja Frigyes Mihály pfalz–zweibrücken–birkenfeldi herceg
Édesanyja Mária Franciska pfalz–sulzbachi hercegnő
Házastársa Auguszta Vilma hessen–darmstadti hercegnő
Karolina Friderika Vilma badeni hercegnő
Gyermekei I. Lajos bajor király
Auguszta Amália leuchtenbergi hercegné
Karolina Auguszta osztrák császárné
Károly Tivadar királyi herceg
Erzsébet Ludovika porosz királyné
Amália Auguszta szász királyné
Mária Anna szász királyné
Zsófia Friderika osztrák főhercegné
Mária Ludovika királyi hercegnő
Vallás lutheránus
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Miksa témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

SzármazásaSzerkesztés

Frigyes Mihály pfalz-zweibrücken-birkenfeldi herceg, német-római császári tábornagy (1724–1767) és Mária Franciska pfalz-sulzbachi hercegnő (1724–1794) legkisebbik gyermeke, második fia volt. Szülei házasságából négy testvér született:

Herceg és választófejedelemSzerkesztés

Bátyjának, Károly Ágost Keresztély hercegnek 1795-ben bekövetkezett halála után Miksa lett a Pfalz-Zweibrückeni Hercegség uralkodója. Amikor megörökölte a címet, birtokainak nagy része osztrák megszállás alatt állt, szétszórva az országban.

1799 februárjában, a Münchenben regnáló Károly Tivadar pfalzi és bajor választófejedelem (Karl Theodor von Pfalz und Bayern, 1724–1799) – utód nélküli – elhunytával kihalt a Wittelsbachok Pfalz-sulzbachi ága, így Bajorország is a dinasztia Pfalz-zweibrückeni ágára szállt. Miksa lett az egyesített pfalzi és bajor választófejedelmi cím (Kurfürst von Bayern und der Pfalz) birtokosa, IV. Miksa József néven.

1799-ben osztrák nyomásra belépett a forradalmi Franciaország elleni háborúba. 1801-ben különbékét kötött, mely szerint a Rajnától nyugatra eső területeket elveszti, de máshol kárpótolják. Több mint tíz évig Franciaország szövetségese maradt. 1803-ban megkapta Würzburgot, Bamberget, Freisinget és Augsburgot, valamint más birtokokat is. 1805-ben Ansbach is a Bajor Választófejedelemség birtokába jutott.

Bajorország királyaSzerkesztés

1805. december 26-án a pozsonyi békében Miksa – I. Napóleon híveként – királyi címet kapott, 1806. január 1-jén Bajorország királyává koronáztatta magát. Miután a Rajnai Szövetség (Rheinbund) tagja volt, Franciaországot támogatta 1805-ben Ausztria, majd 1806–1807-ben Poroszország és Oroszország ellen, majd 1809-ben ismét Ausztria ellen. Ennek eredményeként megszerezte Nyugat-Ausztria nagyobb részét.

A francia haderő oroszországi veresége után Miksa 1813. október 8-án, a riedi egyezmény értelmében kilépett a Rajnai Szövetségből és Ausztriával lépett szövetségre, birodalmának sértetlensége érdekében. 1814–16-ban a Nyugat-Ausztriában elfoglalt területek (Tirol, Salzburg, Inn-négyszög, Hausruck) visszaszolgáltatásáért cserébe a bécsi kongresszustól megkapta Würzburgot, és a Rajna nyugati partján, a régi Pfalzi Választófejedelemségből is visszaadott területeket. Ugyanakkor a Badeni Nagyhercegség trónjára bejelentett igényét Metternich visszautasította.

Házasságai, gyermekeiSzerkesztés

Miksa kétszer nősült és összesen 13 gyermeke volt.

Első felesége Auguszta Vilma Mária hessen–darmstadti hercegnő (1765–1796) volt, Georg Wilhelm von Hessen-Darmstadt herceg (1722–1782) és Maria Luise Albertine von Leiningen-Dagsburg-Falkenburg hercegnő (1729–1818) legfiatalabb leánya. 1785. szeptember 30-án kötöttek házasságot. A következő gyermekei születtek:

Második felesége Karolina Friderika Vilma badeni hercegnő (1776–1841) volt, Károly Lajos badeni herceg (1755–1801) és Amália hessen–darmstadti hercegnő (1754–1832) legidősebb leánya. Esküvőjüket 1797. március 9-én tartották. Tőle a következő gyermekek születtek:

JegyzetekSzerkesztés

ForrásSzerkesztés


Előző uralkodó:
Károly Tivadar
Bajorország uralkodója
17991805
választófejedelemként
 
Következő uralkodó:
nem volt
Előző uralkodó:
nem volt
Bajorország uralkodója
18051825
királyként
 
Következő uralkodó:
I. Lajos