I. Miksa bajor király
Miksa József (teljes nevén németül: Maximilian Maria Michael Johann Baptist Franz de Paula Joseph Kaspar Ignatius Nepomuk; Schwetzingen, Pfalz–Zweibrücken, 1756. május 27. – München, Bajor Királyság, 1825. október 13.), a Wittelsbach-házból származó pfalz–zweibrückeni herceg, 1799-től Berg hercege, valamint bajor és pfalzi választófejedelem IV. Miksa József (németül: Maximilian I. Joseph) néven, majd 1806-tól a Bajor Királyság első királya I. Miksa (németül: Maximilian I.) néven. Bonaparte Napóleon francia császárral kötött szövetsége révén jutott a királyi koronához. A széttagolt, rosszul igazgatott bajor tartományokat szilárd, modern állammá formálta.
Élete Szerkesztés
Származása Szerkesztés
.svg)
Frigyes Mihály zweibrücken–birkenfeldi palotagróf, német-római császári tábornagy (1724–1767) és Mária Franciska sulzbachi palotagrófnő (1724–1794) legkisebbik gyermeke, második fia volt. Szülei házasságából négy testvér született:
- Károly Ágost Keresztély (1746–1795), rajnai palotagróf és Zweibrücken hercege, aki 1774-ben Mária Amália szász hercegnőt (1757–1831) vette feleségül,
- Kelemen Ágost (1749–1750), kisgyermekként meghalt,
- Mária Amália Auguszta (1752–1828), aki 1769-ben I. Frigyes Ágost szász királyhoz (1750–1827) ment feleségül,
- Mária Anna (1753–1824), aki 1780-ban Vilmos bajor herceg (Wilhelm in Bayern, 1752–1837) felesége, ezzel Erzsébet császárné és királyné dédanyja lett.
- Miksa József (1756–1825), Pfalz-Zweibrücken uralkodó hercege, majd Bajorország első királya.
Herceg és választófejedelem Szerkesztés
Bátyjának, Károly Ágost Keresztély hercegnek 1795-ben bekövetkezett halála után Miksa lett a Pfalz-Zweibrückeni Hercegség uralkodója. Amikor megörökölte a címet, birtokainak nagy része osztrák megszállás alatt állt, szétszórva az országban.
1799 februárjában, a Münchenben regnáló Károly Tivadar pfalzi és bajor választófejedelem (Karl Theodor von Pfalz und Bayern, 1724–1799) – utód nélküli – elhunytával kihalt a Wittelsbachok Pfalz-sulzbachi ága, így Bajorország is a dinasztia Pfalz-zweibrückeni ágára szállt. Miksa lett az egyesített pfalzi és bajor választófejedelmi cím (Kurfürst von Bayern und der Pfalz) birtokosa, IV. Miksa József néven.
1799-ben osztrák nyomásra belépett a forradalmi Franciaország elleni háborúba. 1801-ben különbékét kötött, mely szerint a Rajnától nyugatra eső területeket elveszti, de máshol kárpótolják. Több mint tíz évig Franciaország szövetségese maradt. 1803-ban megkapta Würzburgot, Bamberget, Freisinget és Augsburgot, valamint más birtokokat is. 1805-ben Ansbach is a Bajor Választófejedelemség birtokába jutott.
Bajorország királya Szerkesztés
.jpg)
1805. december 26-án a pozsonyi békében Miksa – I. Napóleon híveként – királyi címet kapott, 1806. január 1-jén Bajorország királyává koronáztatta magát. Miután a Rajnai Szövetség (Rheinbund) tagja volt, Franciaországot támogatta 1805-ben Ausztria, majd 1806–1807-ben Poroszország és Oroszország ellen, majd 1809-ben ismét Ausztria ellen. Ennek eredményeként megszerezte Nyugat-Ausztria nagyobb részét.
A francia haderő oroszországi veresége után Miksa 1813. október 8-án, a riedi egyezmény értelmében kilépett a Rajnai Szövetségből és Ausztriával lépett szövetségre, birodalmának sértetlensége érdekében. 1814–16-ban a Nyugat-Ausztriában elfoglalt területek (Tirol, Salzburg, Inn-négyszög, Hausruck) visszaszolgáltatásáért cserébe a bécsi kongresszustól megkapta Würzburgot, és a Rajna nyugati partján, a régi Pfalzi Választófejedelemségből is visszaadott területeket. Ugyanakkor a Badeni Nagyhercegség trónjára bejelentett igényét Metternich visszautasította.
Házasságai, gyermekei Szerkesztés
Miksa kétszer nősült és összesen 13 gyermeke volt.
Első felesége Auguszta Vilma Mária hessen–darmstadti hercegnő (1765–1796) volt, Georg Wilhelm von Hessen-Darmstadt herceg (1722–1782) és Maria Luise Albertine von Leiningen-Dagsburg-Falkenburg hercegnő (1729–1818) legfiatalabb leánya. 1785. szeptember 30-án kötöttek házasságot. A következő gyermekei születtek:
- Lajos Károly Ágost herceg (1786–1868), a későbbi I. Lajos bajor király.
- Auguszta Amália Ludovika Georgia hercegnő (1788–1851), Eugène de Beauharnais felesége, I. Oszkár svéd király anyósa.
- Amália Mária Auguszta hercegnő (1790–1794), meghalt kisgyermekkorban.
- Sarolta Auguszta Karolina hercegnő (1792. február 8. – 1873. február 9.), akinek első férje I. Vilmos württembergi király, második férje I. Ferenc osztrák császár, magyar és cseh király volt.
- Károly Tivadar herceg (1795. július 7. – 1875. augusztus 16.), tábornagy.
Második felesége Karolina Friderika Vilma badeni hercegnő (1776–1841) volt, Károly Lajos badeni trónörökös herceg (1755–1801) és Amália hessen–darmstadti hercegnő (1754–1832) legidősebb leánya. Esküvőjüket 1797. március 9-én tartották. Tőle a következő gyermekek születtek:
- Egy halva született fiú (1797)
- Károly herceg (1800–1803), kisgyermekkorban meghalt.
- Erzsébet Ludovika hercegnő (1801–1873), aki IV. Frigyes Vilmos porosz királyhoz ment férjhez.
- Amália Auguszta hercegnő (1801–1877), I. János szász király felesége.
- Zsófia Friderika hercegnő (1805–1872), I. Ferenc József császár és I. Miksa mexikói császár anyja.
- Mária Anna Leopoldina hercegnő (1805–1877), II. Frigyes Ágost szász király felesége.
- Mária Ludovika Vilma hercegnő (1808–1892), Miksa József bajor herceg felesége, Erzsébet királyné anyja
- Maximiliana Jozefa Karolina hercegnő (1810. július 21. – 1821. február 24.), gyermekként meghalt.
Jegyzetek Szerkesztés
Források Szerkesztés
- Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4 , 481. oldal
| Előző uralkodó: Károly Tivadar |
|
Következő uralkodó: nem volt |
| Előző uralkodó: nem volt |
|
Következő uralkodó: I. Lajos |
