Ansbach

	Ansbach
	; Ansbach címere
	; Ansbach címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Kerület	Mittelfranken
Járás	Közép-Frankföld (1838. január 1. – ); Brandenburg–ansbachi Őrgrófság (1398–1420); Brandenburg–ansbachi Őrgrófság (1440–1792);
Rang	járási jogú város
Polgármester	Carda Seidel (független)
Irányítószám	91522
Körzethívószám	0981; 09802; 09805; 09820; 09823; 09825;
Rendszám	AN
Testvérvárosok	Lista Anglet (1968. július 17. – ); Fermo (2006–); Bay City (1960–);
	Népesség
Teljes népesség	42 221 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	397 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	405 m
Terület	99.92 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 18′, k. h. 10° 35′Koordináták: é. sz. 49° 18′, k. h. 10° 35′
	Ansbach Pozíció Bajorország térképén
	Elhelyezkedése Bajorország térképén
	Ansbach weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ansbach témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ansbach (Bajorország) (eredetileg Onolzbach), város a bajorországi Mittelfranken kerületben, korábban a Német-római Birodalom egyik fejedelemségének székhelye.

Fekvése szerkesztés

Bajorország északnyugati részén, Nürnbertől 40 km-re, Münchentől 140 km távolságra található a Fränkische Rezat folyó és a városban ebbe torkolló Onolzbach patak partján.

Története szerkesztés

Ansbach, Johann Sebastian Bach tér

Ansbach Közép-Frankföld (Mittelfranken) fővárosa. Nevét 1221-ben említette először oklevél, majd 1456-tól a Brandenburg-Ansbach őrgrófság székhelye lett, 1806-ban került Bajorországhoz.

Az egykori őrgrófi palota (Residenz) a folyóparton áll, a 14. században vár volt, melyet az olasz Gabriel Gabrieli 1705–1740 között épített át. A kívül barokk palotának 27 terme van, mely az úgynevezett ansbachi rokokó hihetetlenül gazdag emlékműve. Az épület ma múzeum. Képtárának legrégibb része a Hohenzollern-család gyűjtötte arcképcsarnok. A gótikus csarnokban helyezték el a helybeli fajansz- és porcelángyártás gyűjteményét.

A 15. században épült Szent János-templom (St.-Johannis-Kirche) két, egymástól nagyban különböző tornya közé 1523-ban építettek késő gótikus szentélyt. A hajója alatti kriptában (Fürstengruft, 1660) helyezték el a brandenburgi őrgrófok és családtagjaik ónból öntött, dúsan aranyozott koporsóit.

A szomszédos Szent Gumpert-templom (Stiftkirche St. Gumbertus) egy román stílusú templom helyén épült gótikus stílusban 1483 és 1597 között. Három tornya közül egy román, a másik kettő gótikus stílusú. A hajó alatti román kori kripta 1040 körül épült. A templom szentélyének külön neve van: a Hattyú Lovagrend kápolnája (Schwanenritterkapelle). Ennek falát 12 hattyúlovag kőből faragott szobra, pajzsaik és zászlaik díszítik a 14-16. századi üvegablakok között. Az 1485-ből való, dúsan faragott főoltár a feltevések szerint Albrecht Dürer tanítványainak munkája.

A templomtól északra található az 1591 és 1600 között épült, késő reneszánsz udvari kancellária, mely jelenleg törvényszéki palota (Justizpalast). A főutcán, az egykori alsó és felső piactér között, a Luther téren áll egy reneszánsz kút, a Markgraf-Georg-Brunnen,^[2] melyet az 1543-ban elhunyt Brandenburgi ("Jámbor") György őrgrófról neveztek el, akinek komoly szerepe volt a reformáció brandenburgi térnyerésében. (Az őrgróf a magyar történelemnek is fontos figurája: 1506 és 1525 között Magyarországon élt, egyebek mellett Corvin János özvegyének, Frangepán Beatrixnak a férje, II. Lajos magyar király nevelője majd tanácsadója volt.) A kút mögött hosszan elnyúló, 1531-ből való reneszánsz palota jelenleg tartományi kormányzati épület (Regierung Mittelfranken).

Ipara szerkesztés

Ansbach fajansz gyárát Wilhelm Friedrich őrgróf alapította még az 1700-as évek elején. Kezdetben (kb. 1725 körül) kék és fehér dekorációval készítették itt a tárgyakat, később a gyár kínálatában megjelent a mangán, a zöld és a sárga is. A J. G. Ch Poppnak közben sikerült a kínai Decor Zöld család másolása - ez tette híressé Ansbachot. Különösen értékes darabok e termékcsaládból a cseresznyevirágos, madaras dombormű díszítéssel készült tárgyak.