Amália hessen–darmstadti hercegnő

Amália hessen–darmstadti hercegnő, férjezett Amália badeni hercegné (németül: Prinzessin Amalie von Hessen–Darmstadt, Erbprinzessin von Baden, teljes nevén Amalie Friederike; Prenzlau, 1754. június 20. – Bruchsal, 1832. július 21.); a Hesseni-ház darmstadti ágából született hercegnő, házassága révén badeni trónörökös hercegné.

Amália hercegnő
Amália, Baden hercegnéje
Született	Friederike Amalie von Hessen-Darmstadt 1754. június 20. Prenzlau; Németország
Elhunyt	1832. július 21. (78 évesen) Bruchsal; Németország
Házastársa	Károly Lajos badeni trónörökös herceg (1774. július 15. – )
Gyermekei	Károly badeni nagyherceg Badeni Karolina bajor királyné Frederica of Baden Vilma hesseni nagyhercegné Badeni Jelizaveta Alekszejevna orosz cárné Princess Marie of Baden Amalie Christiane von Baden Karl Friedrich Prinz von Padua
Szülei	Henrietta Karolina pfalz–zweibrückeni hercegnő IX. Lajos hessen–darmstadti tartománygróf
Foglalkozása	arisztokrata
Sírhelye	St. Michael Pforzheim
A Wikimédia Commons tartalmaz Amália hercegnő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Amália Friderika hercegnő 1754-ben jött világra IX. Lajos hessen-darmstadti tartománygróf (Landgraf) és Henrietta Karolina pfalz-zweibrückeni hercegnő negyedik gyermekeként, egyben harmadik leányaként a nyolc utód közül. A hercegnő húszéves korában, 1774. július 15-én Darmstadtban házasságra lépett unokatestvérével, Károly Lajos badeni trónörökös herceggel (1755–1801). Előre elrendezett frigyről volt szó, mely a kezdetektől fogva működésképtelennek bizonyult. Amália hercegnő egyedül volt, kényelmetlenül érezte magát a badeni uralkodói udvarban. Apósa, Károly Frigyes badeni őrgróf rideg magatartását nem tudta ellensúlyozni népszerű felesége és egyben Amália hercegnő anyósa, Karolina Lujza hessen–darmstadti hercegnő jelenléte sem. A trónörökösné gyakran kifogásolta nála egy évvel fiatalabb férje gyermekes viselkedését és a badeni udvar egyszerűségét, mely éles ellentétben állt a hercegnő által megismert porosz és orosz udvartartásokkal. Anyósa 1783-as halála után Amália hercegnő lett a badeni udvar első hölgye; noha sógornőivel és a badeni uralkodó második feleségével, Luise Karoline Geyer von Geyersberg bárónővé továbbra sem találta meg a közös hangot. Reprezentatív kötelességei ellenére 1803-ban Bruchsal kastélyába vonult vissza.

Amália hercegnő a történelembe „Európa anyósaként” vonult be; ugyanis gyermekeit oly ügyesen házasította ki a különböző fejedelmi házakkal, hogy számos uralkodóházzal rokonságba került:

• Katalin Amália Krisztina Lujza hercegnő (1776–1823), Karolina ikernővére, nem ment férjhez,
• Karolina Friderika Vilma hercegnő (1776–1841), IV. Miksa József bajor választófejedelemmel kötött házassága révén 1806-tól Bajorország királynéja
• Lujza Mária hercegnő (1779–1826), Sándor orosz trónörökössel kötött házassága révén 1801-től Oroszország cárnéja
• Friderika Dorottya hercegnő (1781–1826), IV. Gusztáv Adolf királlyal kötött házassága révén 1797-től Svédország királynéja
• Mária Erzsébet hercegnő (1782–1808), házassága révén Braunschweig-Wolfenbüttel uralkodó hercegnéje
• Károly Frigyes herceg (1784–1785), kisgyermekként elhalálozott
• Károly Lajos herceg (1786–1818), Baden nagyhercege
• Vilma Lujza hercegnő (1788–1836), házassága révén Hessen nagyhercegnéje.

Férje 1801-es halálát követően a trón várományosa Amália hercegnő egyetlen életben maradt fia, Károly herceg lett. A trónörökös 1806-ban kénytelen volt nőül venni Stéphanie de Beauharnais grófnőt, francia császári hercegnőt, így erősítve meg a kapcsot Baden és Franciaország között. Mint I. Napóleon császár nagy ellensége, Amália hercegnő mindent elkövetett annak érdekében, hogy megakadályozza a frigyet; erőfeszítéseit végül nem koronázta siker. Az özvegy hercegné annak ellenére nem kedvelte a francia császárt, hogy az uralkodó 1803-ban felajánlotta számára Bruchsal kastélyát, mint állandó otthont, illetve Rohrbach kastélyát nyaralónak; és az uralkodó rendszeres életjáradékot eszközölt ki a hercegnő számára.

Az özvegy hercegné részt vett a Napóleon bukása után tartott bécsi kongresszuson, ahol ő és második leánya, az orosz cárné együttes rábeszélésére Sándor cár kiállt a Badeni Nagyhercegség mellett. A nagyhercegség a háború alatt Napóleon szövetségeseként lépett fel; de ennek ellenére is megtarthatta a harcok során szerzett területeit a bécsi döntések értelmében.

Amália hercegné élete utolsó éveit visszavonultan töltötte el bruchsali rezidenciájában. Itt érte a halál 1832. július 21-én, 78 éves korában.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Amalie von Hessen-Darmstadt című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Schiener, Anna: Markgräfin Amalie von Baden (1754–1832); Verlag Friedrich Pustet, Regensburg, 2007
• Életrajzi adatok