Lesencetomaj
Lesencetomaj község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
Lesencetomaj | |||
Nedeczky-kastély | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Tapolcai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Tóth András (független)[1] | ||
Irányítószám | 8318 | ||
Körzethívószám | 87 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1001 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 46,35 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 24,08 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 51′ 24″, k. h. 17° 22′ 06″46.856589°N 17.368369°EKoordináták: é. sz. 46° 51′ 24″, k. h. 17° 22′ 06″46.856589°N 17.368369°E | |||
Lesencetomaj weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Lesencetomaj témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA Keszthelyi-fennsík északkeleti oldalán, a Tapolcai-medence szélén, az Uzsától Balatonedericsig húzódó Lesence-patak mellett terül el, mint az ősi Tomaj nemzetség volt családi fészke. A megyehatár közelében, a 84-es és a 77-es főutak találkozási pontja közelében fekszik. Közigazgatási területét mindkét főút érinti, belterületén viszont csak a 7342-es út húzódik végig; utóbbiból itt ágazik ki észak felé a 73 167-es út, Lesenceistvánd központjába.
Története
szerkesztésA község területét István király sógoraként Tomaj vezér kapta ajándékba 998-ban Badacsonytomajjal és Cserszegtomajjal együtt. A település neve is eredetileg csak Tomaj volt, a nemzetség az ősi birtokot mindvégig uralta, a család teljes kihalásáig. Az első írásos emlék 1121-ből van róla, az almádi apátság alapító levelében említik. A XVI. századi okiratok a települést a községen átfolyó patakra utalva, már Lesencetomaj néven említik. A régészeti kutatások a közelében több kihalt település nyomát tárták fel (Billege, Fesztung, Mindszent). Lesencetomaj a lengyeltóti Lengyel családnak tulajdona volt. A török hódítás a települést sem kímélte, elpusztult a Lesence-patakon álló négy vízimalom, majd a falu is lassan elnéptelenedett. 1678-ban a falu akkori földbirtokosa, lengyeltóti Lengyel János újjáépíttette az 1624-ben épített, és később lerombolt kastélyát, majd 1696-ban elkezdte a még puszta telkek betelepítését. Nedeczky Károly udvari tanácsos feleségül vette lengyeltóthi Lengyel Krisztina (1710–1756) kisasszonyt, akinek a szülei lengyeltóti Lengyel Miklós (fl. 1706–1726) somogyi alispán, nagybirtokos és mártonfalvi Mártonfalvay Magdolna (fl. 1733) voltak, és ez úton a Nedeczky család is földbirtokossá vált a településen.
Nedeczky Károly udvari tanácsos és Lengyel Krisztina dédunokája nedeczei Nedeczky Terézia (1792–1883) volt, akinek a férje hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Károly (1786–1861), Zala vármegye alispánja, országgyűlési követe, földbirtokos lett. A házasság révén a Hertelendy családnak ez az ága letelepedett Lesencetomajon. Hertelendy Károly alispán és Nedeczky Terézia fia, hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Kálmán (1820–1875) Zala vármegye főispánja, földbirtokos, aki egy tágas kastélyt építtetett a településen, amely manapság már nem létezik. Hertelendy Kálmán főispán és nagymádi és várbogyai Bogyay Leontina (1830–1870) fia Hertelendy Ferenc zalai főispán.
A településen is lakott a jómódú nagybirtokos hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Ferenc (1859–1919) főrendiházi tag, országgyűlési képviselő, a Zalamegyei Gazdasági Egyesület elnöke, aki Zala vármegye főispánja volt 1903. december 19-e és 1906. február 14-e között.[3][4]
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Zalatnay Attila (független)[5]
- 1994–1998: Szántó László (független)[6]
- 1998–2002: Szántó László (független)[7]
- 2002–2006: Szántó László (független)[8]
- 2006–2010: Mészáros László János (független)[9]
- 2010–2014: Mészáros László János (független)[10]
- 2014–2019: Mészáros László János (független)[11]
- 2019–2024: Mészáros László János (független)[12]
- 2024– : Tóth András (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 1141 | 1114 | 1119 | 1081 | 1041 | 1019 | 1001 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81%-a magyarnak, 1,2% németnek, 1,7% cigánynak, 0,3% lengyelnek mondta magát (18,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,8%, református 1,9%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 13,9% (23,6% nem nyilatkozott).[13]
Nevezetességei
szerkesztés- 1802-ben a falu határában fellelt két feliratos kő, amelyeket Jupiter tiszteletére állíthattak a római légió katonái.
- Szabó Pál háza: nádfedeles lakóház 1830-ból.
- Hertelendy-kripta,
- Szent István park,
- Római katolikus templom a XVIII. századból, melynek értékes berendezése a Nedeczkyek adománya, 1810 körüli a vörösmárvány, timpanonos főoltára és a keresztelő kútja.
- Nedeczky-kastély – 1752-ben épült barokk stílusú kastély védett kastélyparkkal, melyben az 1800-as évek elejéről származó két hatalmas mamutfenyő áll.
- Népvándorláskori temető: nagy kiterjedésű, a VI-VIII. századból való temetőt tártak fel, melynek leletei a keszthelyi-kultúra jellegzetességeit hordozzák.
Híres emberek
szerkesztés- A településen (a községi szociális otthonban) lakott élete végén, és itt is hunyt el Legányi Ferenc (Budapest, 1884. december 8. - Lesencetomaj, 1964. április 9.) muzeológus.[14]
Képgaléria
szerkesztés-
A római katolikus templom
-
Lesencetomaj temploma
-
Hősi emlékpark
-
A település első világháborús hősi emlékműve
-
A 7342-es út Lesencetomaj központjában, Tapolca felé nézve
-
A 7342-es út a központban, Várvölgy felé nézve
-
A 7342-es út és a 77-es főút találkozása a község központja (a 7342-es út) felől nézve
Lesencetomaj község légi felvételeken
szerkesztés-
Lesencetomaj, a Nedeczky-kastély és parkjának bejárata légi fotón
-
A Nedeczky-kastély hátsó homlokzata légi felvételen
-
A Nedeczky-kastély főbejárata magasból fényképezve
-
Lesencetomaj látképe madártávlatból a kastéllyal és a templommal
-
Lesencetomaj, katolikus templom a levegőből
-
Szent Anna templom, Lesencetomaj légi fotó
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Lesencetomaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 26.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ familysearch.org Hertelendy Ferenc keresztelője
- ↑ familysearch.org Hertelendy Ferenc gyászjelentése
- ↑ Lesencetomaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Lesencetomaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
- ↑ Lesencetomaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
- ↑ Lesencetomaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
- ↑ Lesencetomaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
- ↑ Lesencetomaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Lesencetomaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
- ↑ Lesencetomaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 27.)
- ↑ Lesencetomaj Helységnévtár
- ↑ [1]