Uzsa

magyarországi község Veszprém megyében

Uzsa egy község Veszprém megyében, a Tapolcai járásban.

Uzsa
Uzsa község és a bánya látképe
Uzsa község és a bánya látképe
Uzsa címere
Uzsa címere
Uzsa zászlaja
Uzsa zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásTapolcai
Jogállás község
Polgármester Táborosi László (független)[1]
Irányítószám 8321
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség309 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség26,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,5 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Uzsa (Magyarország)
Uzsa
Uzsa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 53′ 45″, k. h. 17° 20′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 45″, k. h. 17° 20′ 00″
Uzsa (Veszprém megye)
Uzsa
Uzsa
Pozíció Veszprém megye térképén
Uzsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Uzsa témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Uzsa a Bakony és a Keszthelyi-fennsík között, a Lesence-patak völgyében, a Balatontól 13, Tapolcától 9 km-re fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

Uzsa Árpád-kori település. Nevét már 1287-ben említette oklevél az Uzsaiak osztozkodásakor, amikor a település Uzsai Csejkátnak (Csajkad) jutott, akiről Csajkaduzsának nevezték el a falut. 1304-ben Szent György tiszteletére emelt templomát említik, majd papját is említette az 1333 évi pápai tizedjegyzék. 1333-ban említették az Uzsa melletti, a Szentlélek tiszteletére emelt pálos monostort is, melynek alapítójául Csejkát Lőrinc volt megnevezve. 1455-ben azonban az itteni pálos monostort már lakatlanként említették, majd a törökök lerombolták. A monostor romjai a közeli erdőben találhatók.

Csankaduzsa neve később még 1451-ben, majd 1516-ban is szerepelt az oklevelekben, de az 1500-as évek közepétől többé ilyen néven nem fordult elő. 1478-ban Felsőuzsa is szerepelt egy oklevélben, amely szerint a települést Mátyás király enyingi Török Ambrusnak adományozta. 1536-tól a település Szentlélekuzsája és Szentlélek Uzsa néven volt említve az itteni pálos monostorról. 1564-ben Csoron János birtoka volt. A 15. század második felétől a település birtokosa a Hosszútóti család lett, mely a falu egyedüli birtokosa volt egészen a 17. század végéig. 1538-ban Uzsa lakossága a pálos barátokkal Kecsethy Márton veszprémi kanonok fosztogató serege elől Tátika várába menekült.

1564-től a török kezén volt. Neve a török adóösszeírásokban több néven is szerepelt. 15721573-ra lakossága megfogyatkozott, csupán egyetlen menekült nemes lakott a faluban. Uzsát a 17. század közepéig még lakott helynek írták, kevés népességgel, 1635-re azonban már csak mint puszta helyet említették, többé nem népesült be. Később rétjeit, legelőit a környező falvak lakói használták. 1785-ben a fennmaradt leírások szerint Uzsa pusztájában 3 urasági malom állt a Lesence-patak vizén és 2 erdőőri ház. Nevét az 1792. évi térkép is feltüntette. A 17. század végén a Madocsányiak, majd az Esterházyak birtokába került, akik a pusztát devecseri uradalmukhoz csatolták.

1995-ig Lesenceistvándhoz tartozott.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1995–1998: Szántói Imre (független)
  • 1998–2002: Szántói Imre (független)[3]
  • 2002–2006: Kovács Károly (független)[4]
  • 2006–2010: Kovács Károly (független)[5]
  • 2010–2013: Kovács Károly (független)[6]
  • 2013–2014: Perger István (független)[7]
  • 2014–2019: Szántói Imre (független)[8]
  • 2019-től: Táborosi László (független)[1]

A településen 2013. december 1-jén időközi polgármester-választást kellett tartani,[7] az előző polgármester halála miatt.[9]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 72,2%-a magyarnak, 0,3% németnek mondta magát (27,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,8%, református 1,5%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 13,8% (44,3% nem nyilatkozott).[10]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szentlélek-forrás
  • Kőbánya
  • Park
  • középkori pálos kolostor romjai
  • Sarvay-forrás
  • Kecskevár-kilátó[11]

RendezvényekSzerkesztés

  • augusztusi falunap
  • Májusfa állítás

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Uzsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. Uzsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  4. Uzsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  5. Uzsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  6. Uzsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  7. a b Uzsa települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. december 1. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  8. Uzsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  9. 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  10. Uzsa Helységnévtár
  11. Kecskevár kilátót avattak az Uzsai Erdészet területén, 2015. június 12. (Hozzáférés: 2015. augusztus 6.)

További információkSzerkesztés