Főmenü megnyitása

Hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Ferenc Szerafin Mihály (Lesencetomaj, Zala vármegye, 1859. szeptember 13.Lesencetomaj, Zala vármegye, 1919. május 19.), főrendiház tagja, zalai és később temesi főispán, a "Zalamegyei Gazdasági Egyesület" elnöke, földbirtokos, vármegyei bizottsági tag.[1][2]

hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Ferenc
Született 1859. szeptember 13.
Lesencetomaj, Zala vármegye
Elhunyt 1919. május 19. (59 évesen)
Lesencetomaj, Zala vármegye
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa leéki és kenyézlői Farkas Adél (1864-1889), gyulai Gaál Irén
Foglalkozása főrendiház tagja, főispán
Tisztség magyar országgyűlési képviselő

ÉleteSzerkesztés

Az ősi dunántúli nemesi származású hertelendi és vindornyalaki Hertelendy családban született. Apja, Hertelendy Kálmán (1820-1875), Zala vármegye főispánja, anyja, nagymádi és várbogyai Bogyai Leontin (1830-1870) volt.[3] Anyai nagyszülei várbogyai és nagymadi Bogyay Lajos (1803-1875), királyi kamarás, Zala megyefőnöke, és várbogyai és nagymadi Bogyay Eleonóra (1808-1883) asszony voltak.

Középiskolát Budapesten és Pozsonyban végezte, államtudományi jogból Budapesten szerzett oklevelet. Tanulmányai befejeztével először katona, huszár főhadnagyként szolgált, és lesencetomaji birtokát kezelte. 1884-től mérsékelt ellenzéki programmal országgyűlési képviselő.

Csengeri Háczky Kálmán (18281904), földbirtokos 16 évig töltötte be a "Zalavármegyei Gazdasági Egyesület" elnöki tisztét, és 1898-ban lemondott. 1898. szeptember 25.-ei megválasztása óta Hertelendy Ferenc a "Zalavármegyei Gazdasági Egyesület" elnöki tisztét 21 évig látta el egészen haláláig, 1919-ben; ekkor Malatinszky Ferenc alelnök vette át az elnöki teendőket. 1919. szeptember 11.-én dr. Tarányi Ferencet válaszották meg egyesületi elnökké. 1900-ban Hertelendy Ferenc belépett a Szabadelvű Pártba és a párt színeiben a tapolcai választókerület képviselője. 1903. december 19.-e és 1906. február 14.-e között Zala vármegye főispánja volt. Később, az Osztrák-Magyar Bank főtanácsosa és a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének alelnöke. 19081910 között temesi főispán. Számos közgazdasági írása jelent meg, többek között a „Borászati Lapok” c. szakfolyóiratban. Igen tevékeny résztvevője volt a közgazdasági életnek.[4]

Házasságai és gyermekeSzerkesztés

Kenézlőn, 1887. október 20.-án feleségül vette leéki és kenyézlői Farkas Adél (1864-1889) kisasszonyt,[5] leéki és kenézlői Farkas Ferenc (1835-1914), földbirtokos,[6] és dévaványai Halassy Ida lányát. A házasságukból egyetlen leány született:

  • Hertelendy Nandine, kiskamoni dr. Szalay Géza temesmegyei nagybirtokos felesége.

Felesége halála után, majd Galsán, 1894. augusztus 26.-án vette gyulai Gaál Irént, gyulai Gaál Ödön (1842-1904) és magurai Augusz Ilona lányát. Második házasságából származott:

  • Hertelendy Ferenc (1895-†?)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés