Főmenü megnyitása

Hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Károly Borromeus (Nagykanizsa, Zala vármegye,[1] 1786. október 12.Lesencetomaj, Zala vármegye, 1861. november 5.) országgyűlési követ, főszolgabíró, Zala vármegye alispánja.

Hertelendy Károly
Született 1786. október 12.
Nagykanizsa, Zala vármegye
Elhunyt 1861. november 5. (75 évesen)
Lesencetomaj, Zala vármegye
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa nedeczei Nedeczky Terézia (1792-1883)
Gyermekei Hertelendy Kálmán
Foglalkozása politikus
Tisztség magyar országgyűlési képviselő

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Az ősrégi régi dunántúli nemesi származású hertelendi és vindornyalaki Hertelendy család sarjaként született. Hertelendy Mihály (1754-1810), szerémi követ, királyi tanácsos, és Naypár Júlia (1767-1847) fiaként. Apai nagyszülei hertelendi és vindornyalaki Hertelendy György (1721-1780), Zala vármegye főszolgabírája és forintosházi Forintos Julianna (1726-1782) voltak.[2] Nagybátyja, hertelendi és vindornyalaki Hertelendy György (17641831), Zala vármegye táblabírája, alispánja, birtokos volt.

1802-ben iratkozott be a Győri királyi Jogakadémiára. Jogot végzett és inszurgens századosként részt vett az 1809-es nemesi felkelésben. 1810. május 7.-e és 1819. július 5.-e között egerszegi járás főszolgabírája volt. Közel egy évtizeddel később, fontosabb vármegyei közigazgatási helyet foglalt: 1831. június 20.-ától 1834. szeptember 22.-éig a Zala vármegye másodalispáni tisztséget töltötte be. A reformkor küzdelmeiben a konzervatív-nemesi álláspontot képviselte, a zalai konzervatívok egyik vezetőjének tekintették.

Két ízben választották meg Zala vármegye országgyűlési követévé Deák Ferenc mellett: először 1834. március 11.-e és 1836. május 2.-a között, majd 1839. május 6.-a és 1840. május 13.-a között.[3] Az 1839-es követválasztáson Hertelendy és Csány László összefogása megakadályozták a már közel egy évtized óta hivatal nélküli nem adózó konzervatív forintosházi Forintos György (1792-1857) tekintély visszaszerzési próbálkozását. Az 1840-es tisztújításon a két vetélkedő ellenfél, Hertelendy és Csány pártja megint szembekerült egymással, és Hertelendy potenciális szövetségese lett Forintosnak. A közös bukás nyilvánvalóvá tette egymásrautaltságukat, és ettől kezdve az ő érdekeinek is Forintos lett a zászlóvivője, azaz a liberális megyevezetés ellen indított korteskedésben.[4]

Az 1844-es tisztújításon, miután Csány híveit már előre lemondatták, a Hertelendy—Forintos-párt került hatalomra: ellenjelöltek nélkül választhatták Hertelendy baráti köréből várbogyai és nagymadi Bogyay Lajost (1803-1875) a tapolcai járás főszolgabírájává, kisbarnaki Farkas Károlyt a szántói járás alszolgabírájává. A konzervatív hatalomátvétel után Hertelendy és Forintos nem vállalkozott több közös politikai akcióra, mozgalmuk a tisztségek elnyerésével végül kifulladt; 1845-ben pedig már Hertelendyék is az önként adózók sorába léptek. Hertelendy igen konzervatív politikai magatartása radikálisan megváltozott és többek között, Széchenyi István 1845-től az ő közreműködésével indította el a balatoni gőzhajózást.

Az 1850-es években visszavonult és lesencetomaji birtokán élt.

Házassága és gyermekeiSzerkesztés

1810. március 22.-én szuloki településen vette feleségül nedeczei Nedeczky Terézia Antónia (1792-1883) kisasszonyt,[5] nedeczei Nedeczky Rudolf (1763-1828), baranyai főszolgabíró és nemes Stróbel Erzsébet (1772-1817) lányát. Stróbel Erzsébet apja, nemes Stróbel Zsigmond, gróf Batthyány Fülöp uradalmi kormányzója volt.[6] A házasságukból született:

MűveiSzerkesztés

  • Nemesi felkelő ezredek az 1809-ik évi győri csatában. Veszprém, 1809.
  • Követjelentés az 1839-40-iki országgyűlésről. Pest, 1842.

IrodalomSzerkesztés

  • M. Tud. Ért, 1862. 1. Köt.
  • Ferenczy Zoltán: Deák Ferenc és – követjelentése az 1832/36 és 1839/40-iki országgyűlésről. Bp. 1904.

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Magyar életrajzi lexikonban születési helye: Vindornyalak.
  2. Szluha Márton (2011). Vas vármegyei nemes családjai. I. kötet. Heraldika kiadó. (541.o.)
  3. mek.iif.hu URL hozzáférés – 2009. február 14.
  4. Levéltári Szemle, 37. (1987)Levéltári Szemle, 37. (1987) 2. szám Molnár András: Deák Ferenc és a zalai liberális ellenzék megbuktatása az 1843-as követválasztáson / 47–59. o.
  5. familysearch.org - hertelendyné Nedeczky Terézia gyászjelentése
  6. familysearch.org Nedezcky Rudolf és Stróbel Erzsébet házassága - Pécs Bélvárosi - boldogfai Farkas Ákos András adattárából

ForrásokSzerkesztés


előző másodalispán
séllyei
Séllyey Elek

Zala vármegye másodalispánja

1831. június 20.1834. szeptember 22.

következő másodalispán
nemes
Kerkapoly István