Főmenü megnyitása

Ádám Iván

veszprémi prelátus, éneklőkanonok, egyháztörténész, tanár, tanfelügyelő

Ádám Iván (Nagymarton, 1844. január 3.Veszprém, 1928. március 27.) veszprémi prelátus, éneklőkanonok, egyháztörténész, tanár, tanfelügyelő. A pálos rend középkori templomainak, kolostorainak és tevékenységének kutatásában, elsősorban a Balaton-felvidéken és Veszprém megyében, komoly eredményeket ért el.[1]

Ádám Iván
Ádám Iván.jpg
Életrajzi adatok
Született 1844. január 3.
 Magyar Királyság, Nagymarton
Nemzetiség magyar
Elhunyt 1928. március 27. (84 évesen)
 Magyar Királyság, Veszprém
Sírhely alsóvárosi temető, Veszprém
Munkássága
Vallás keresztény
Felekezet római katolikus
Felavatás 1867
Tisztség pap

Hivatal kanonok
Hivatali idő 1902-1928

Hivatal veszprémi prelátus
Hivatali idő 1924-1928
A tüskevári pálos kolostor romjai
Ádám Iván sírja a veszprémi alsóvárosi temetőben
Ádám Iván sírja a veszprémi alsóvárosi temetőben

ÉleteSzerkesztés

Ádám Iván 1844. január 3-án született a Sopron vármegyei Nagymartonban (ma: Mattersburg, Burgenland, Ausztria). Édesapja Ádám Mihály, elnémetesedett kisbirtokos, édesanyja Koller Teréz. Elemi iskolai tanulmányait szülővárosában és Fertőszéplakon végezte. Gimnáziumi tanulmányait a Pannonhalmi Főapátság Soproni Bencés Gimnáziumában végezte, ahol 1863. július 21-én kiváló érettségit tett. A veszprémi Szeminárium elvégzése után 1867-ben szentelik pappá és kápláni hivatalt kap Noszlopon. Ranolder János veszprémi püspök 1869-ben nevezte ki sümegi káplánnak. 1874-ben felmentik az egyházi szolgálat alól, hogy megnyerjék rajz- és matematikatanárnak. 1877-1888 között iskolaigazgató. Később Akán tölt be papi hivatalt és a cseszneki kerület tanfelügyelője lesz. 1894-ben áthelyezik plébánosnak Pápakovácsiba, mellette pedig a pápai középiskolák püspöki biztosa lesz. A veszprémi kanonoki hivatalt 1902-től tölti be, 1924-től prelátus. Itteni működése idején végzik el a Szent Mihály székesegyház restaurálását. A munkálatokról és a feltárt műemlékekről 43 részes cikksorozatot jelentet meg, mely később kötetben is megjelenik. 1908-tól egy rövid ideig a somogyi főesperesi hivatalt is betöltötte. [2][3]

MunkásságaSzerkesztés

Fő kutatási területe a pálos templomépítészet volt, számos hazai és külföldi lapban (elsősorban olasz és német nyelven) jelentek meg írásai. Aprólékos grafikasorozatokat készített az általa feltárt pálos templomokról, kolostorokról. Foglalkozott régészeti kutatásokkal is, feltárta Sümeg környékének római kori emlékeit. Grafikusként és rajztanárként hazai és nemzetközi hírnevet szerzett. 1875-ben a budapesti országos rajzkiállítás, 1884-ben pedig a Berlinben megrendezett nemzetközi rajzkiállítás szakbírójának kérik fel. 1877-ben a bécsi rajztani-egylet levelező, a berlini rajztanár-egylet rendes tagja lesz. Nevéhez fűződik a sümegi Vöröskereszt Egylet, a veszprémi Szent Vince Egylet és sok jótékonysági-, érdekképviseleti- és sportegyesület megalapítása is. [2][3]

MűveiSzerkesztés

  • Néhány komoly szó a magyar rajzoktatásunkról. Szombathely, 1881.
  • A veszprémi székesegyház. Veszprém, 1912.

EmlékezeteSzerkesztés

  • Veszprémben utca viseli a nevét, a város díszpolgára.

HivatkozásokSzerkesztés

  1. vmmuz
  2. a b oszk
  3. a b Sümeg

ForrásokSzerkesztés

  • Sümeg: Ádám Iván életrajza Sümeg város honlapján. sumeg.slyweb.hu
  • vmmuz: Ádám Iván rajzai a Laczkó Dezső Megyei Múzeum honlapján. vmmuzeum.hu
  • oszk: Emlékezés Ádám Ivánra, Molnár István cikke. epa.oszk.hu