Inárcs

magyarországi nagyközség Pest megyében

Inárcs nagyközség Pest megyében, a Dabasi járásban, a budapesti agglomerációban.

Inárcs
Római katolikus templom, Inárcs
Római katolikus templom, Inárcs
Inárcs címere
Inárcs címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásDabasi
Jogállás nagyközség
Polgármester Dr. Gál Imre László (független)[1]
Jegyző Göndör Ákos
Irányítószám 2365
Körzethívószám 29
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség4590 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség199,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,53 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Inárcs (Magyarország)
Inárcs
Inárcs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 15′ 25″, k. h. 19° 20′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 25″, k. h. 19° 20′ 06″
Inárcs (Pest megye)
Inárcs
Inárcs
Pozíció Pest megye térképén
Inárcs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Inárcs témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Az Ócsai Tájvédelmi Körzettől keletre, Ócsa és Kakucs között található, az M5 autópálya közelében. Területének északkeleti része a kiskunsági homokhátság buckáira, déli része a Pesti-síksághoz tartozó ócsai lápterület határára terjed ki. A községterület jelentős részét erdők borítják.

MegközelítéseSzerkesztés

A település legfontosabb megközelítési útvonala, az átadása óta az M5 autópálya, amely a lakott területétől néhány száz méterre keletre húzódik. A sztrádának inárcsi csomópontja ugyan nincsen, de a 35. kilométerénél kialakított pihenőhely így is lehetőséget biztosít a helyiek és az ide látogatók számára a le- és felcsatlakozásra.

A történelmi faluközpontot csak öt számjegyű útvonalak, 46 106-os és 46 108-as utak érintik, ezek közül az utóbbi az 5-ös főúttal és a 4606-os úttal, az előbbi a 4604-es kapcsolják össze Inárcsot. Érintik még a község területét a 46 105-ös és 46 107-es számú mellékutak, de ezeknek a helyi közlekedésben betöltött szerepük minimális.

Vasúton Inárcs a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalon érhető el, amelynek egy megállási pontja van itt, Inárcs-Kakucs megállóhely.

TörténeteSzerkesztés

Területén az 1600-as évek kezdetéig létezett egy ugyanezen nevet viselő település. Neve először 1263-ban bukkant fel Inarch alakban. Az 1332-es okirat említi a korabeli Szent György-templomot, amely méretei miatt is a korabeli Inárcs jelentős szerepét feltételezi. A köznemesi réteg a középkor végére megerősödött, a település erejét jól mutatja, hogy 1450 környékén már világi tanítót alkalmazott az iskola és inárcsi diákok jártak a krakkói és bécsi egyetemeken. A török háborúk idején a falu lakossága Nagykőrösre menekült, a pusztává vált határt a település gazdái bérlegelőként hasznosították. A török háborúk lezárultával az eredeti birtokos Farkas család nem tudta érvényesíteni tulajdonjogát és kénytelen volt a község területén A Beleznay és Kedlevich családokkal osztozkodni. A területi tagoltság és jogi bizonytalanság miatt egyik család sem telepített állandó lakosságot inárcsi birtokaira. A 19. század derekára a területen alig 400 fő élt szétszórt tanyákon. A század második felében a korábbi legeltetést egyre intenzívebb földművelési formák váltották fel, ami a lakosság lélekszámának növekedéséhez vezetett, a 20. század elejére már 800 fő élt a területen.

Az önálló Inárcs község a 20. században jött létre. A népsűrűséget tovább növelte a modern termelési módok bevezetése és a korábbi nagybirtokok fokozatos fölosztása, parcellázása. Jelentős esemény volt a puszta életében a Budapestet alig egy óra közelségbe hozó Budapest–Lajosmizse-vasútvonal 1889-es megnyitása. Tolnay Lajos birtokának felparcellázása során jött létre Inárcs mai belterületének magja, ám a lakosság meghatározó része külterületen élő cseléd vagy kisparaszt volt továbbra is. A második világháborút megelőző években épült az első inárcsi iskola és bolt. Az önálló fejlődés útja 1945-ben nyílt meg: a község egy részét belterületté nyilvánították és azon építési telkeket alakítottak ki, ami bevándorlási hullámot eredményezett. A település népessége Budapest közelsége révén gyorsan növekedett: a 20. század második felében megduplázódott. 1973-ban Inárcsot és Kakucsot egy településsé vonták össze, ám a „társbérlet” csak az 1990-es rendszerváltásig tartott. Az ezredfordulót követő években a népesség a Budapest környéki települések szuburbanizálódása miatt ugrásszerűen növekedett.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Dr. Krenkó József (független)[3]
  • 1994–1998: Dr. Krenkó József (független)[4]
  • 1998–2002: Dr. Krenkó József (független)[5]
  • 2002–2006: Laczy Károly (független)[6]
  • 2006–2010: Laczy Károly (független)[7]
  • 2010–2014: Dr. Gál Imre László (független)[8]
  • 2014–2019: Dr. Gál Imre László (független)[9]
  • 2020-tól: Dr. Gál Imre László (független)[1]

A településen a 2019. október 13-án tartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, mert szavazategyenlőség alakult ki az első helyen: a három polgármesteri aspiráns közül kettő, dr. Gál Imre László és Turcsány Andrea is 852-852 szavazatot szerzett meg az 1868 érvényesen leadott szavazat közül (egyaránt 45,61 %-os eredményt elérve).[10] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2020. január 19-én tartották meg, ezen már csak a holtversenyben részes két jelölt indult el, akik közül, bő 200 szavazatnyi különbséggel dr. Gál Imre László szerezte meg a győzelmet, megtartva ezzel korábbi polgármesteri pozícióját.[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,7% németnek, 0,5% románnak, 0,4% szlováknak mondta magát (13,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,9%, református 6,7%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 16% (29,1% nem nyilatkozott).[11]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Bodrogi-kúria, ma kastélyszállóként működik, Bagolyvár Panzió, Vénusz I és Vénusz II. Panzió (az M5 autópálya kihajtóinál), Kerpner-udvarház valamint a 2012-ben újjászületett Viktória fogadó.
  • Az Inárcs főterének számító Dózsa téren a települést alapító Tolnay Lajos MÁV-vezérigazgató szobra, illetve a középkori Szent György-templom feltárt részének konzervált maradványai láthatóak.[12]
  • Inárcsi római katolikus templom, épült 1962-ben. Építése Vincze Dezső esperes nevéhez fűződik[13]
  • Az Ócsai Tájvédelmi Körzet területének egy része Inárcshoz tartozik. A vasútállomásról induló jelzett túraösvény érinti a környék jellegzetes tájelemeit: lápok, égererdők, vizes legelők.

Híres emberekSzerkesztés

GalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c Inárcs települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. január 19. (Hozzáférés: 2020. június 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Inárcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Inárcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  5. Inárcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
  6. Inárcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
  7. Inárcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
  8. Inárcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 16.)
  9. Inárcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  10. Inárcs települési polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
  11. Inárcs Helységnévtár
  12. Inárcs látnivalói (magyar nyelven). Inárcs község önkormányzata. [2010. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)
  13. A plébánia története (magyar nyelven). Inárcs Római Katolikus Egyházközség. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)

ForrásokSzerkesztés