Ináncs
Ináncs község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi járásban.
| Ináncs | |||
 | |||
| A temető mellett álló Nagy Szent Teréz templom Ináncson. Épült 1774-ben. | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Encsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kiss Péter (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 3851 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1212 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 110,32 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,95 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Ináncs
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 48° 17′ 01″, k. h. 21° 04′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 01″, k. h. 21° 04′ 05″ | |||
Ináncs
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
| |||
| Ináncs weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ináncs témájú médiaállományokat. | |||
FekvéseSzerkesztés
A Hernád folyó völgyének déli részén, a Cserehát dombvidéke és a Zempléni-hegység között fekszik, Miskolctól 35 kilométerre északkeletre.
TörténeteSzerkesztés
Ináncs nevét az oklevelek 1271-ben említették először, Inanch néven. Ináncs már a 13. században két faluból állt, mely már a 14. században elkülönült egymástól nevében is.
Az Alsó-, vagyis a mai Ináncsot 1271-ben V. István király adta Miklós országbírónak Forróval és a hozzá tartozó falukkal együtt.
1329-től papját is említették, mely a pápai tizedjegyzék szerint 1332-ben 15 garas, 1334-ben és 1335-ben 4 garas pápai tizedet fizetett.
A másik Ináncs Fel-Ináncs a Zovárd nemzetség birtoka volt, melyet 1329-től nevében is megkülönböztettek: ez időtől ugyanis egyházának védőszentje után Szentandrásnak nevezték.
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 7%-a cigány és 1%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 8,6% cigánynak, 2,4% németnek, 1,2% ukránnak mondta magát (9,2% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,3%, református 7,3%, görögkatolikus 14%, felekezeten kívüli 2,4% (11,9% nem válaszolt).[11]
LátnivalókSzerkesztés
- Római katolikus templom Nagy Szent Teréz tiszteletére szentelve.
Környező településekSzerkesztés
Csobád kb. 5 km-re, Forró kb. 8 km, Hernádszentandrás kb. 2 km, Pere kb. 6 km-re. A legközelebbi város: Encs 7 km-re.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Ináncs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Ináncs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Ináncs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ Ináncs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
- ↑ Ináncs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
- ↑ Ináncs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
- ↑ Ináncs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 16.)
- ↑ Ináncs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
- ↑ Ináncs Helységnévtár
ForrásokSzerkesztés
- Györffy György: Abaújvármegye.
