Encs
Encs kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi járás központja.
Encs | |||
![]() | |||
A Bodonyi Csaba Ybl Miklós-díjas építész tervei szerint, 1996-ban épült görögkatolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Encsi | ||
Jogállás | város | ||
Alapítás éve | 1900 | ||
Polgármester | Mikola Gergely (független)[1] | ||
Irányítószám | 3860 | ||
Körzethívószám | 46 | ||
Testvértelepülései | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 6127 fő (2021. jan. 1.)[2] +/- | ||
Népsűrűség | 244,07 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 25,8 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 19′ 50″, k. h. 21° 07′ 19″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 50″, k. h. 21° 07′ 19″ | |||
Encs weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Encs témájú médiaállományokat. |
FekvéseSzerkesztés
A Hernád folyó völgyében fekszik, a megyeszékhely Miskolctól körülbelül 40 kilométerre északkeletre. Nyugatról a Cserehát, keletről a Zempléni-hegység határolja.
Különálló településrészei: Abaújdevecser, a központtól mintegy 1,5-2 kilométerre északnyugatra, illetve Fügöd, hasonló távolságra délre.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Szalaszend, északkelet felől Méra, kelet felől Abaújkér és Gibárt, délkelet felől Hernádbűd és Pere, nyugat felől Forró, északnyugat felől pedig Fancsal és Fáj. Dél felől a legközelebbi település Hernádszentandrás, délnyugat felől pedig Ináncs, de a közigazgatási területe közvetlenül egyikkel sem határos.
MegközelítéseSzerkesztés
Közúton a legegyszerűbben az M30-as autópályán, illetve a 3-as főúton közelíthető meg; utóbbiból itt ágazik ki keleti irányban a Tokaj térsége felé vezető 39-es főút. Baktakékkel a 2625-ös, Inánccsal és Mérával a 3706-os út köti össze, Abaújdevecserre pedig a 26 149-es számú mellékút vezet.
A hazai vasútvonalak közül a várost a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Forró-Encs vasútállomás a belváros keleti részén helyezkedik el, a 39-es főút és a 3706-os út keresztezésétől nem messze, közúti elérését ez utóbbi út biztosítja.
TörténeteSzerkesztés
Encs területén már hatezer évvel ezelőtt település állt. Az államalapítás után Újvár vármegye része lett. Az első írásos említése Hensy néven 1219-ből származik. A 14. században a tornai váruradalom része. A 16. században fejlődésnek indult települést. Eger eleste után a török nem kímélte az itt élőket. A sok zaklatás és a magas adók miatt elmenekült a jobbágyság, a falu elnéptelenedett. A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) ideje alatt a felvidéki hadjáratok állandó táborhelye volt. 1720 körül Kassa környékéről települtek be családok.
A fejlődést az 1860-ban kiépített vasút hozta meg. 1890-ben körülbelül ezer lakosa van Encsnek. Mivel a trianoni békeszerződés után a kettészakadt Abaúj-Torna vármegye magyar területen maradt részének középpontjában fekszik, ezért az ezt követő évtizedekben folyamatosan fejlődött. Az 1920-as évektől járási székhely lett, majd 1962-ben az encsi járás lényegében bekebelezte az Abaújszántói és Szikszói járásokat is. 1970-ben nagyközségi, 1984-ben városi rangot kapott. Ezzel egyidejűleg hozzácsatolták Abaújdevecser, Fügöd és Gibárt községeket, az utóbbi azonban 2006-ban ismét önálló községgé alakult.
Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta | |
---|---|
Rangja | |
1950-ig | kisközség, körjegyzőségi székhely |
1950–1966 | önálló tanácsú község |
1966–1970 | községi közös tanács székhelye |
1970–1983 | nagyközségi közös tanács székhelye |
1984 óta | város |
Hozzá tartozó települések | |
1984 óta | Abaújdevecser, Fügöd |
1984–2006 | Gibárt |
Társközségei | |
1966–1983 | Abaújdevecser, Fügöd, Gibárt |
Területi beosztása | |
1921-ig | Abaúj-Torna vármegye, Szikszói járás |
1921–1938 | Abaúj-Torna vármegye, Encsi járás |
1938–1939 | Abaúj-Torna vármegye, Cserehát-encsi járás |
1939–1945 | Abaúj-Torna vármegye, Szikszói járás |
1945–1950 | Abaúj vármegye, Encsi járás |
1950–1983 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Encsi járás |
1984 óta | Borsod-Abaúj-Zemplén megye |
1994 óta | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Encsi kistérség |
Központi szerepköre | |
1921–1938 | Encsi járás székhelye |
1945–1983 | Encsi járás székhelye |
1984–1990 | Encsi városkörnyék központja |
1994 óta | Encsi kistérség központja |
2013 óta | Encsi járás székhelye |
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
- 1990–1994: Krózser János (FKgP-MDF-SZDSZ-VP)[3]
- 1994–1998: Gulyás Zoltán (MDF-FKgP-KDNP)[4]
- 1998–2002: Dr. Menyhért Béla (független)[5]
- 2002–2006: Bratu László (független)[6]
- 2006–2010: Bratu László (független)[7]
- 2010–2014: Bratu László (független)[8]
- 2014–2019: Szeles András (Fidesz–KDNP)[9]
- 2019-től: Mikola Gergely (független)[1]
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 70%-a magyar, 18%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93%-a magyarnak, 17,8% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54%, református 18,2%, görögkatolikus 7,4%, evangélikus 1,5%, felekezeten kívüli 4,4% (14% nem nyilatkozott).[11]
NevezetességeiSzerkesztés
- Abaújdevecser Szent István király nevére szentelt, barokk stílusú római katolikus temploma, 1751
- A munkás Szent Józsefnek szentelt barokk római katolikus templom, 1785
- Fügödi református templom, 1870
- Görögkatolikus templom – 1996-ban épült Bodonyi Csaba tervei alapján
- Evangélikus templom, tervezte Simon Viktória, 2005
- A Gault & Millau Magyarország Év étterme 2014 címét elnyert Anyukám mondta étterem
- A településen áthalad az Országos Kéktúra.
Olaszliszka árnyékaSzerkesztés
2018. október 7-én Encsen kis híján megismétlődött a 12 évvel korábbi Olaszliszkai lincselés, amikor egy, a fügödi városrészen az autójával áthaladó helyi nő elütött egy, az útra kiszaladt, felügyelet nélküli ötéves roma kislányt.[12]
TestvérvárosokSzerkesztés
MédiaSzerkesztés
- Televízió: Encsi TV
- Rádió: Szent István Rádió - FM 95,4 MHz
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Encs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 14. (Hozzáférés: 2019. október 14.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2021. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Encs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Encs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Encs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Encs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Encs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Encs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Encs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2017. március 17.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként[halott link]
- ↑ Encs Helységnévtár
- ↑ Mindenfelé szaladgálnak a gyerekek Encsen, ahol egy gázolásból majdnem lincselés lett (444.hu, 2018 október 12.)