Wikipédia

Encs

magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Encs kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi járás központja.

Encs
A Bodonyi Csaba Ybl Miklós-díjas építész tervei szerint, 1996-ban épült görögkatolikus templom
A Bodonyi Csaba Ybl Miklós-díjas építész tervei szerint, 1996-ban épült görögkatolikus templom
Encs címere
Encs címere		 Encs zászlaja
Encs zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEncsi
Jogállás város
Alapítás éve1900
Polgármester Mikola Gergely (független)[1]
Irányítószám 3860
Körzethívószám 46
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség6254 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség244,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,8 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Encs (Magyarország)
Encs
Encs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 19′ 50″, k. h. 21° 07′ 19″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 50″, k. h. 21° 07′ 19″
Encs (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Encs
Encs
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Encs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Encs témájú médiaállományokat.
Az encsi munkás Szent József római katolikus templom

FekvéseSzerkesztés

Encs a Hernád folyó völgyében, Miskolctól északkeletre körülbelül 40 kilométerre fekszik. Nyugatról a Cserehát, keletről a Zempléni-hegység határolja.

A város a legegyszerűbben a 3-as főúton közelíthető meg, utóbbiból itt ágazik ki keleti irányban a Tokaj térsége felé vezető 39-es főút, valamint nyugati irányban az abaújdevecseri városrészbe vezető 26 149-es mellékút. Vasúton is elérhető, a Miskolc–Hidasnémeti vonalon.

TörténeteSzerkesztés

Encs területén már hatezer évvel ezelőtt település állt. Az államalapítás után Újvár vármegye része lett. Az első írásos említése Hensy néven 1219-ből származik. A 14. században a tornai váruradalom része. A 16. században fejlődésnek indult települést. Eger eleste után a török nem kímélte az itt élőket. A sok zaklatás és a magas adók miatt elmenekült a jobbágyság, a falu elnéptelenedett. A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) ideje alatt a felvidéki hadjáratok állandó táborhelye volt. 1720 körül Kassa környékéről települtek be családok.

A fejlődést az 1860-ban kiépített vasút hozta meg. 1890-ben körülbelül ezer lakosa van Encsnek. Mivel a trianoni békeszerződés után a kettészakadt Abaúj-Torna vármegye magyar területen maradt részének középpontjában fekszik, ezért az ezt követő évtizedekben folyamatosan fejlődött. Az 1920-as évektől járási székhely lett, majd 1962-ben az encsi járás lényegében bekebelezte az Abaújszántói és Szikszói járásokat is. 1970-ben nagyközségi, 1984-ben városi rangot kapott. Ezzel egyidejűleg hozzácsatolták Abaújdevecser, Fügöd és Gibárt községeket, az utóbbi azonban 2006-ban ismét önálló községgé alakult.

Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta
Rangja
1950-ig kisközség, körjegyzőségi székhely
1950–1966 önálló tanácsú község
1966–1970 községi közös tanács székhelye
1970–1983 nagyközségi közös tanács székhelye
1984 óta város
Hozzá tartozó települések
1984 óta Abaújdevecser, Fügöd
1984–2006 Gibárt
Társközségei
1966–1983 Abaújdevecser, Fügöd, Gibárt
Területi beosztása
1921-ig Abaúj-Torna vármegye, Szikszói járás
1921–1938 Abaúj-Torna vármegye, Encsi járás
1938–1939 Abaúj-Torna vármegye, Cserehát-encsi járás
1939–1945 Abaúj-Torna vármegye, Szikszói járás
1945–1950 Abaúj vármegye, Encsi járás
1950–1983 Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Encsi járás
1984 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megye
1994 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Encsi kistérség
Központi szerepköre
1921–1938 Encsi járás székhelye
1945–1983 Encsi járás székhelye
1984–1990 Encsi városkörnyék központja
1994 óta Encsi kistérség központja
2013 óta Encsi járás székhelye

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Krózser János (FKgP-MDF-SZDSZ-VP)[3]
  • 1994–1998: Gulyás Zoltán (MDF-FKgP-KDNP)[4]
  • 1998–2002: Dr. Menyhért Béla (független)[5]
  • 2002–2006: Bratu László (független)[6]
  • 2006–2010: Bratu László (független)[7]
  • 2010–2014: Bratu László (független)[8]
  • 2014–2019: Szeles András (Fidesz–KDNP)[9]
  • 2019-től: Mikola Gergely (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 70%-a magyar, 18%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93%-a magyarnak, 17,8% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54%, református 18,2%, görögkatolikus 7,4%, evangélikus 1,5%, felekezeten kívüli 4,4% (14% nem nyilatkozott).[11]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Abaújdevecser Szent István király nevére szentelt, barokk stílusú római katolikus temploma, 1751
  • A munkás Szent Józsefnek szentelt barokk római katolikus templom, 1785
  • Fügödi református templom, 1870
  • Görögkatolikus templom – 1996-ban épült Bodonyi Csaba tervei alapján
  • Evangélikus templom, tervezte Simon Viktória, 2005
  • A Gault & Millau Magyarország Év étterme 2014 címét elnyert Anyukám mondta étterem
  • A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Olaszliszka árnyékaSzerkesztés

2018. október 7-én Encsen kis híján megismétlődött a 12 évvel korábbi Olaszliszkai lincselés, amikor egy, a fügödi városrészen az autójával áthaladó helyi nő elütött egy, az útra kiszaladt, felügyelet nélküli ötéves roma kislányt.[12]

TestvérvárosokSzerkesztés

MédiaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ a b Encs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 14. (Hozzáférés: 2019. október 14.)
  2. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. ↑ Encs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Encs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. ↑ Encs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  6. ↑ Encs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  7. ↑ Encs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  8. ↑ Encs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  9. ↑ Encs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2017. március 17.)
  10. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként[halott link]
  11. ↑ Encs Helységnévtár
  12. ↑ Mindenfelé szaladgálnak a gyerekek Encsen, ahol egy gázolásból majdnem lincselés lett (444.hu, 2018 október 12.)

További információkSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Encs&oldid=22393317”