Encs

	Encs
	A Bodonyi Csaba Ybl Miklós-díjas építész tervei szerint, 1996-ban épült görögkatolikus templom
; Encs címere	; Encs zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Encsi
Jogállás	város
Alapítás éve	1900
Polgármester	Mikola Gergely (független)
Irányítószám	3860
Körzethívószám	46
Testvértelepülései	Lista Bad Dürrenberg; Szepsi; Kępno; Gelence;
	Népesség
Teljes népesség	6254 fő (2018. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	244,07 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	25,8 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Encs Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 19′ 50″, k. h. 21° 07′ 19″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 50″, k. h. 21° 07′ 19″
	Encs Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
	Encs weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Encs témájú médiaállományokat.

Encs kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi járás központja.

Az encsi munkás Szent József római katolikus templom

FekvéseSzerkesztés

Encs a Hernád folyó völgyében, Miskolctól északkeletre körülbelül 40 kilométerre fekszik. Nyugatról a Cserehát, keletről a Zempléni-hegység határolja.

A város a legegyszerűbben a 3-as főúton közelíthető meg, utóbbiból itt ágazik ki keleti irányban a Tokaj térsége felé vezető 39-es főút, valamint nyugati irányban az abaújdevecseri városrészbe vezető 26 149-es mellékút. Vasúton is elérhető, a Miskolc–Hidasnémeti vonalon.

TörténeteSzerkesztés

Encs területén már hatezer évvel ezelőtt település állt. Az államalapítás után Újvár vármegye része lett. Az első írásos említése Hensy néven 1219-ből származik. A 14. században a tornai váruradalom része. A 16. században fejlődésnek indult települést. Eger eleste után a török nem kímélte az itt élőket. A sok zaklatás és a magas adók miatt elmenekült a jobbágyság, a falu elnéptelenedett. A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) ideje alatt a felvidéki hadjáratok állandó táborhelye volt. 1720 körül Kassa környékéről települtek be családok.

A fejlődést az 1860-ban kiépített vasút hozta meg. 1890-ben körülbelül ezer lakosa van Encsnek. Mivel a trianoni békeszerződés után a kettészakadt Abaúj-Torna vármegye magyar területen maradt részének középpontjában fekszik, ezért az ezt követő évtizedekben folyamatosan fejlődött. Az 1920-as évektől járási székhely lett, majd 1962-ben az encsi járás lényegében bekebelezte az Abaújszántói és Szikszói járásokat is. 1970-ben nagyközségi, 1984-ben városi rangot kapott. Ezzel egyidejűleg hozzácsatolták Abaújdevecser, Fügöd és Gibárt községeket, az utóbbi azonban 2006-ban ismét önálló községgé alakult.

Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta
Rangja
1950-ig	kisközség, körjegyzőségi székhely
1950–1966	önálló tanácsú község
1966–1970	községi közös tanács székhelye
1970–1983	nagyközségi közös tanács székhelye
1984 óta	város
Hozzá tartozó települések
1984 óta	Abaújdevecser, Fügöd
1984–2006	Gibárt
Társközségei
1966–1983	Abaújdevecser, Fügöd, Gibárt
Területi beosztása
1921-ig	Abaúj-Torna vármegye, Szikszói járás
1921–1938	Abaúj-Torna vármegye, Encsi járás
1938–1939	Abaúj-Torna vármegye, Cserehát-encsi járás
1939–1945	Abaúj-Torna vármegye, Szikszói járás
1945–1950	Abaúj vármegye, Encsi járás
1950–1983	Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Encsi járás
1984 óta	Borsod-Abaúj-Zemplén megye
1994 óta	Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Encsi kistérség
Központi szerepköre
1921–1938	Encsi járás székhelye
1945–1983	Encsi járás székhelye
1984–1990	Encsi városkörnyék központja
1994 óta	Encsi kistérség központja
2013 óta	Encsi járás székhelye

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 70%-a magyar, 18%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93%-a magyarnak, 17,8% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54%, református 18,2%, görögkatolikus 7,4%, evangélikus 1,5%, felekezeten kívüli 4,4% (14% nem nyilatkozott).^[4]

NevezetességeiSzerkesztés

Abaújdevecser Szent István király nevére szentelt, barokk stílusú római katolikus temploma, 1751
A munkás Szent Józsefnek szentelt barokk római katolikus templom, 1785
Fügödi református templom, 1870
Görögkatolikus templom – 1996-ban épült Bodonyi Csaba tervei alapján
Evangélikus templom, tervezte Simon Viktória, 2005
A Gault & Millau Magyarország Év étterme 2014 címét elnyert Anyukám mondta étterem
A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Olaszliszka árnyékaSzerkesztés

2018. október 7-én Encsen kis híján megismétlődött a 12 évvel korábbi Olaszliszkai lincselés, amikor egy, a fügödi városrészen az autójával áthaladó helyi nő elütött egy, az útra kiszaladt, felügyelet nélküli ötéves roma kislányt.^[5]