Abaújkér

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

Abaújkér község az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Gönci járásban.

Abaújkér
Abaújkér - čerpacia stanica - panoramio.jpg
Abaújkér címere
Abaújkér címere
Abaújkér zászlaja
Abaújkér zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásGönci
Jogállás község
Polgármester Szabó Gábor (független)[1]
Irányítószám 3882
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség555 fő (2021. jan. 1.)[2]
Népsűrűség35,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,28 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Abaújkér (Magyarország)
Abaújkér
Abaújkér
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 18′ 30″, k. h. 21° 11′ 57″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 30″, k. h. 21° 11′ 57″
Abaújkér (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Abaújkér
Abaújkér
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Abaújkér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Abaújkér témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

FekvéseSzerkesztés

Az Északi-középhegységben, a Cserehát és a Zempléni-hegység között, a Hernád folyó völgyében fekszik, a megye székhelyétől, Miskolctól mintegy 50 kilométerre északkeletre.

Különálló településrésze Aranyospuszta, a központjától szűk 3 kilométerre keletre.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Boldogkőváralja, északkelet felől Boldogkőújfalu, kelet felől Abaújalpár, dél felől Abaújszántó, délnyugat felől Hernádbűd, nyugat felől Gibárt, északnyugat felől pedig Encs és Méra.

MegközelítéseSzerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 39-es főút, ezen érhető el Encsről, illetve Abaújszántón át Tokaj térsége felől is. Erdőbényével és Tolcsvával a 3705-ös, Gönccel a 3713-as, Boldogkőváraljával pedig a 3714-es út köti össze. Aranyospuszta a 3705-ös és 3714-es utak keresztezése közelében helyezkedik el, közúti elérését az előbbi útról leágazó bekötőút teszi lehetővé.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Abaújkér megállóhely a belterület északnyugati széle közelében helyezkedik el, közvetlenül a 39-es főút vasúti keresztezése mellett, annak északi oldalán, alig száz méterre a főút, a 3705-ös és a 3713-as utak csomópontjától.

TörténeteSzerkesztés

A honfoglalás idején a terület a Kér törzs szálláshelye volt, innen kaphatta a nevét. Az első fennmaradt, 1215-ben kelt írásos emlékben „Quer” néven szerepel. 1252-ben viszont már "Ker"-nek írták a nevét.

Egy 1315-ös írás szerint akkor Szántó határosa volt, s az írás szőleit is említi.

Egy 1326-os oklevélben az innen Rátkára vezető nagy útról olvashatunk.

A 15. századig a Kéri család birtoka volt. A török hódoltság idején a falu kihalt, csak a 18. században népesült be újra. Akkor két falu, Alsó- és Felsőkér alakult ki, és a terület a Bárczay család birtoka lett.

A két települést a 19. század elején egyesítették. Az Abaújkér nevet 1905-től viseli.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994: Palkó József (független).[3]
  • 1994-1998: Palkó József (független).[4]
  • 1998-2002: Palkó József (független).[5]
  • 2002-2006: Palkó József (független).[6]
  • 2006-2010: Palkó József (független).[7]
  • 2010-2014: Palkó József (független).[8]
  • 2014-2019: Szabó Gábor (független).[9]
  • 2019-től: Szabó Gábor (független).[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének alakulása:

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 15,5% cigánynak, 0,3% németnek, 4,9% ukránnak mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

VallásSzerkesztés

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a település lakóinak kb. 58,5%-a római katolikus, 17,5%-a református, 8,5%-a görögkatolikus vallású. A lakosság 15,5%-a nem tartozik egyetlen valláshoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt.[11]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,6%, református 19,5%, görögkatolikus 8,6%, felekezeten kívüli 3,1% (18,6% nem nyilatkozott).[12]

Római katolikus egyházSzerkesztés

Az Egri főegyházmegye (érsekség) Abaúj-Zempléni Főesperességének Gönci Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának védőszentjei Szent Péter és Szent Pál. Római katolikus anyakönyveit 1861-től vezetik.[13]

Református egyházSzerkesztés

A reformáció a XVI. században jelent meg a településen. A század közepére már a reformátusok használták az ősi, román kori templomot is. A Tiszáninneni Református Egyházkerület (püspökség) Abaúji Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.[14]

Görögkatolikus egyházSzerkesztés

A Miskolci Exarchátus Abaújszántói paróchiájához tartozik, mint filia.[15]

Evangélikus egyházSzerkesztés

A település evangélikus vallású lakosai az Északi evangélikus egyházkerület (püspökség) Borsod-Hevesi Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Tállya-Abaújszántó-Tokaj-Sátoraljaújhelyi Missziói Evangélikus Egyházközséghez tartoznak, mint szórvány.[16]

NevezetességekSzerkesztés

  • Bárczay-kastély: 18. századi rokokó kastély. A Bárczay család építtette. Téglalap alaprajzú, földszintes, manzárdtetős épület.
  • Református templom: A XIII-XIV. században épült, késő román - kora gótikus stílusban. 1858-ban átalakították, 1926-ban felújították. A hajó déli oldalán négy román kori résablak és két nagyobb, csúcsíves ablak nyílik. A legutóbbi helyreállításkor feltárták a templom román kori eredetű, déli kapuzatát és a felületén lévő ornamentális festés maradványait is.
  • Római katolikus (Szent Péter- és Pál-) templom: késő barokk stílusban épült 18121823 között. Tornya 1833-ban épült.
  • Aranyospusztai római katolikus (Hétfájdalmú Szűz-) kápolna.
  • Szentlélek eljövetele harangláb
  • Halmos-kastély
  • Szfinx-szikla
  • Ördög-sziklai kaptárkövek
  • Simándy József-emlékház (Aranyospuszta)

Híres emberekSzerkesztés

  • Baráth Lajos író (1935-2006) Abaújkéren született.
  • Bárczay Oszkár (1846-1898) heraldikus, császári és királyi kamarás Abaújkéren született.

TestvértelepülésSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Abaújkér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
  3. Abaújkér települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Abaújkér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  5. Abaújkér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  6. Abaújkér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  7. Abaújkér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  8. Abaújkér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  9. Abaújkér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  10. A nemzetiségi népesség száma 2001
  11. http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=26718[halott link]
  12. Abaújkér Helységnévtár
  13. Archivált másolat. [2010. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 10.)
  14. http://epont.reformatus.hu/
  15. http://www.gorogkatolikus.hu/index.html?muv=parochia&parochia_id=1
  16. http://www.evangelikus.hu/rolunk/nevtar/intezmeny?did=321901[halott link]

További információkSzerkesztés