Abaújkér

magyar település

Abaújkér község az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Gönci járásban, Miskolctól közúton kb. 50 km-re északkeletre.

Abaújkér
Abaújkér - čerpacia stanica - panoramio.jpg
Abaújkér címere
Abaújkér címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásGönci
Jogállás község
Polgármester Szabó Gábor
Irányítószám 3882
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség631 fő (2015. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség35,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,28 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Abaújkér (Magyarország)
Abaújkér
Abaújkér
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 18′ 30″, k. h. 21° 11′ 57″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 30″, k. h. 21° 11′ 57″
Abaújkér (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Abaújkér
Abaújkér
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Abaújkér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Abaújkér témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Természetföldrajzilag az Északi-középhegységben, a Cserehát és a Zempléni-hegység között, a Hernád folyó völgyében, a Zempléni-hegység nyugati oldalán található. Szomszédos települések: Abaújszántó, Encs (Gibárt), Abaújalpár, illetve északabbra Boldogkőváralja.

MegközelíthetőségeSzerkesztés

Közúton a Szerencset (37-es főút) Gönccel összekötő, a Takta, majd a Hernád bal partján vezető alsóbbrendű úton érhető el. Szintén megközelíthető még az Encs (37-es főút) felől, illetve a szintén a 37-es főút mellett fekvő Szegilong, Olaszliszka, Vámosújfalu, Tolcsva felől, Erdőbényén keresztül a Zempléni-hegységen átvezető mellékutakon is.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai látják el.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Palkó József (független)[2]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014:
  • 2014-2019:
  • 2019-től:


TörténeteSzerkesztés

A honfoglalás idején a terület a Kér törzs szálláshelye volt, innen kaphatta nevét. Először „Quer” néven említik 1215-ben. 1252-ben Ker volt a neve.

1315-ben Szántó határosa volt, ekkor szőleit is említették.

1326-os oklevél említi az innen Rátkára vezető nagy utat.

A 15. századig a Kéri család birtoka volt. A török hódoltság idején a falu kihalt, csak a 18. században népesült be újra. Ekkor két falu: Alsó- és Felsőkér alakult ki, és szintén ekkor lett a terület a Bárczay család birtoka.

A két települést a 19. század elején egyesítették. 1905-től viseli az Abaújkér nevet.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 15,5% cigánynak, 0,3% németnek, 4,9% ukránnak mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

VallásSzerkesztés

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a település lakóinak kb. 58,5%-a római katolikus, 17,5%-a református, 8,5%-a görögkatolikus vallású. A lakosság 15,5%-a nem tartozik egyetlen valláshoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt.[4]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,6%, református 19,5%, görögkatolikus 8,6%, felekezeten kívüli 3,1% (18,6% nem nyilatkozott).[5]

Római katolikus egyházSzerkesztés

Az Egri főegyházmegye (érsekség) Abaúj-Zempléni Főesperességének Gönci Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Szent Péter és Szent Pál. Római katolikus anyakönyveit 1861-től vezetik.[6]

Református egyházSzerkesztés

A reformáció a XVI. században jelent meg a településen. A század közepére már a reformátusok használták az ősi, román kori templomot is. A Tiszáninneni Református Egyházkerület (püspökség) Abaúji Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.[7]

Görögkatolikus egyházSzerkesztés

A Miskolci Exarchátus Abaújszántói paróchiájához tartozik, mint filia.[8]

Evangélikus egyházSzerkesztés

A település evangélikus vallású lakosai az Északi evangélikus egyházkerület (püspökség) Borsod-Hevesi Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Tállya-Abaújszántó-Tokaj-Sátoraljaújhelyi Missziói Evangélikus Egyházközséghez tartoznak, mint szórvány.[9]

NevezetességekSzerkesztés

  • Bárczay-kastély: 18. századi rokokó kastély. A Bárczay család építtette. Téglalap alaprajzú, földszintes, manzárdtető épület.
  • Református templom: A XIII-XIV. században épült, késő román - kora gótikus stílusban. 1858-ban átalakították, 1926-ban felújították. A hajó D-i oldalán 4 román kori résablak és 2 nagyobb, csúcsíves ablak nyílik. A legutóbbi helyreállításkor feltárták a templom román kori D-i kapuzatát és a felületén lévő ornamentális festés maradványait is.
  • Római katolikus (Szent Péter- és Pál-) templom: késő barokk stílusban épült 18121823 között. Tornya 1833-ban készült.
  • Aranyospusztai római katolikus (Hétfájdalmú Szűz-) kápolna.

Híres emberekSzerkesztés

TestvértelepülésSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. Abaújkér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  3. A nemzetiségi népesség száma 2001
  4. http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=26718
  5. Abaújkér Helységnévtár
  6. Archivált másolat. [2010. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 10.)
  7. http://epont.reformatus.hu/
  8. http://www.gorogkatolikus.hu/index.html?muv=parochia&parochia_id=1
  9. http://www.evangelikus.hu/rolunk/nevtar/intezmeny?did=321901[halott link]

További információkSzerkesztés