Főmenü megnyitása

Erdőbénye egyike Tokaj-hegyalja legrégebbi településeinek, hajdani mezővárosainak. A község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tokaji járásban található. A honfoglalástól kezdődően magyar faluként tartják számon. A település a Mulató-hegy köré épült, a Zemplén-hegység és az Alföld találkozásánál az Aranyosi völgy kapujában fekszik. Hegyekkel körülvett, őslénytani érdekességekben és ásványokban gazdag területen elhelyezkedő község. Miskolctól 58 kilométerre keletre, Sárospataktól 22 kilométerre nyugatra, a tokaji borvidéken helyezkedik el. Kb. 20 km-re van Encs, Tokaj és Abaújszántó városoktól.

Világörökség logo.png  A településen világörökségi helyszín található 
Erdőbénye
Erdőbénye, látkép.JPG
Erdőbénye címere
Erdőbénye címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásTokaji
Jogállás község
Polgármester Kántor Dezső Dénes[1]
Irányítószám 3932
Körzethívószám 47
Testvértelepülései
Lista
Gyergyócsomafalva község
Népesség
Teljes népesség1081 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség23,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület45,8 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájHegyalja[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Erdőbénye (Magyarország)
Erdőbénye
Erdőbénye
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 16′ 06″, k. h. 21° 21′ 22″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 06″, k. h. 21° 21′ 22″
Erdőbénye (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Erdőbénye
Erdőbénye
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Erdőbénye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőbénye témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

A tokaji borvidék mértani középpontjában (és csak néhány kilométerre Tállyától, ami Európa mértani középpontja) fekvő község első írásos említése 1404-ből származik. Berényiek voltak a község első birtokosai, 1428-ban, Belecsényi István, majd Pallagi István, később a Pálóczyaké, Gerencséri Balázsé, majd Rozgonyiaké. 1486-ban Lórántffyak és Rákócziak kezébe került. II. Rákóczi Ferenc adományaként több család kezébe vándorolt, végül az Erdődyek kapták meg.[4]

A középkor folyamán még két különálló részből, Mező- és Egyházas-Bényéből állt. A hatalmas erdőségekkel, kiváló adottságú szőlőhegyekkel bíró Erdőbénye évszázadokon keresztül Hegyalja egyik legjelentősebb települése volt, vásártartási és borkereskedési joggal. 1604-tol a Rákóczi birtok része, minek köszönhetően jelentős fejlődésnek indult. A Rákócziak gazdasági központot alakítottak ki, nagy kúriát építettek, amely alól indul ki a Hegyalja egyik legnagyobb, egybefüggő, több szintes, ma is összesen 22 ágú pincerendszere. Erdőbénye borkereskedelemmel összefüggő jelentőségét jelzi, hogy volt idő, amikor a település egyszerre több mint száz bodnárnak adott munkát.[4]

1739-ben egy pestisjárvány majdnem teljesen kipusztította.

  • A 18. század végén nyílt posta első postamestere Kossuth Lajos nagyapja, Wéber András volt.
  • A község híres volt kádárairól, ők látták el hordókkal Tokaj-Hegyalját.

MűemlékeiSzerkesztés

Szirmay Ödön 1830-ban, Erdőbényétől 5 km-re, mélyen a hegyek között, egy fürdőtelepet épített ki, pavilonokkal, kastélyszerű fürdő- és vendégházzal. A 260 m-es tengerszint feletti magasságban lévő, klimatikus, magas hegyek által védett ásványos fürdő hamarosan rendkívül népszerűvé vált, újabb fellendülést hozva a település életében. Erdőbénye-fürdő országosan ismert és látogatott gyógyfürdővé vált, ahol nem csak a korának legnépszerűbb báljait tartották, hanem teret adott a szabadelvű köznemeseknek is, melynek köszönhetően a reformkor egyik jelentős közéleti-szellemi helye is lett. A fürdő és az üdülőtelep az utóbbi évektől ismét látogatható.[4]

Erdőbénye jelentős műemlékei az 1548-ban épült támpilléres római katolikus templom, az 1787-ben épült református templom és a Rákóczi kúria (utóbb a Szirmay ill. Ferenczy családok birtokában). 1831-ben kolera járvány pusztította a település lakóit. A falu határában, a Mulató-hegy oldalában áll a járvány áldozatainak emlékére emelt oszlop, a Koleráskő.[4]

NépcsoportokSzerkesztés

A település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[5]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

LátnivalókSzerkesztés

Koleraoszlop

Szent György-templom

Református templom

 
Erdőbénye, Szirmay-kastély

Mulató-hegy

  • Szirmay-kastély[6]
  • Fekete-Budaházy Kúria. 1650-ben épült kora barokk stílusban.
  • A falu határában található gyógyvízforrás már a középkorban népszerű volt. Mai gyógyfürdőjét Szirmay Ödön kezdte építtetni 1830 körül.
  • Nyaranta a faluban fafaragótábort tartanak.
  • Mózes ház - amiben egy anakonda él.
  • Bor, mámor, Bénye fesztivál 2009 óta

Környező településekSzerkesztés

Sima (7 km), Szegilong (6 km), Tolcsva (8 km), Olaszliszka (8 km).

JegyzetekSzerkesztés

  1. Erdőbénye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. a b c d Erdőbénye | Illés Pince, Erdőbénye. www.illespince.hu. (Hozzáférés: 2016. december 3.)
  5. A nemzetiségi népesség száma településenként
  6. Szirmay-kastély. [2013. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 20.)

További információkSzerkesztés