Tokaj

Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Tokaji járás központja.

A településen világörökségi helyszín található

Tokaj
Légifelvétel Tokajról
Tokaj címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Tokaji
Jogállás	város
Polgármester	Posta György
Irányítószám	3910
Körzethívószám	47
Testvértelepülései	Lista Cormons Dés Oestrich-Winkel
Népesség
Teljes népesség	4069 fő (2018. jan. 1.)
Népsűrűség	151,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	28,2 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tokaj Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 07′ 17″, k. h. 21° 24′ 45″48.121443, 21.412468
Tokaj Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Tokaj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tokaj témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

Fekvése

Miskolctól 54 km-re keletre fekszik, a híres Tokaj-hegyaljai borvidéken, két folyó, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál, a Tisza Rakamazzal szemközti oldalán. Tokaj fejlődésében nemcsak a bortermelésben és borforgalmazásban játszott szerepe, hanem közlekedési csomóponti fekvése is közrejátszott. Tokaj volt a Kelet-Felvidék és a Kelet-Alföld között zajló szekérforgalom legfontosabb kapuja. A tokaji átkelőhelyhez mérhető jelentőségű és szerepkörű átkelőhely a Tiszán csak Szolnokon és Szegeden volt.

Közlekedés

Közúton elérhető a 38-as főúton; vonattal a Szerencs–Nyíregyháza-vasútvonalon, az állomáson InterCity járatok is megállnak. A Tisza túlsó partján fekvő Rakamazzal közúti és vasúti híd köti össze.

Története

Gabriel Bodenehr: Tokaj az 1684-ben

Joris Hoefnagel:Tokaj a 16. század végén

Tokajt, mint a környék nevét először 1067-ben említik, ekkor már szőlőtermesztő vidék volt. Magát a települést 1353-ban említik először Tokaj néven. Első vára egy földvár volt, amely a tatárjárás során elpusztult. A 14. századra már kővár állt a településen, mely a diósgyőri uradalom része volt.

1450 után Tokaj a Hunyadiaké, majd a Szapolyaiaké volt. Szapolyai János egy időre elveszítette a birtokot, de fia, János Zsigmond idejében már ismét a családé volt, így királyi uradalommá vált. A borvidék bevételének köszönhetően Tokaj mezővárossá fejlődött, népessége növekedett. 1705-ben II. Rákóczi Ferenc leromboltatta a várat nehogy idegen kézre kerüljön.

Leírás a településről a 18. század végén:

"Elegyes lakosú Magyar Mezőváros, és hajdani Vár Zemplén Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai külömbfélék, fekszik B. Keresztúrhoz 1 mértföldnyire, a’ híres Tokaji hegy alatt, Bodrog vizének, a’ Tisza vizébe való folyásánál. Eredete bizonytalan; külömbféle ostromlásokat szenvedett 1523, 1563, 1566. 1605-dikben Bocskainak bírtokába jutott, majd Turzóé is vólt. 1645. Rákóczié vala; 1682. Tökölyié; 1685. ismét a’ Tsászáré leve. 1697 Tokai Ferentz foglalta-el magának, de a’ Harangodi pusztán torkára forrott ragadozása. 1705-dikben Rákóczi elrontatta, hogy Patak Várának lerontatásáért a’ Tsászáron boszszút állhasson. Melly viszontagságokban a’ Városnak lakosai is részesek vóltak. Díszesíti a’ városnak Szentegyháza, a’ Kaputzinusoknak, Piáristáknak Szentegyházaik, de a’ több Lakosoknak is vagynak itten tulajdon Templomaik, és számos Uraságoknak szabad udvaraik. Terézia hegyén Kápolnát építtetett itten néhai M. TERÉZIA. Lakosai nem olly tehetősek, mint hajdan; szántóföldgye, és legelője is szűk; igen híres szőlőhgye tágas, és jó, de nem mindenütt; piatza, és eladásra módgya van helyben, országos vásárjai meglehetősek; a’ Tiszán is van módgya a’ keresetre." 			
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)

A kiegyezés utáni békés évtizedekben Tokaj fejlődött, polgárosodott, a két világháború azonban ezt félbeszakította. 1944-ben először a német, majd a szovjet hadsereg foglalta el Tokajt.

A második világháború után Tokaj csak lassan fejlődött, még a borkereskedelemben betöltött központi szerepét is egyre inkább Sátoraljaújhely vette át. 1952. február 1-jén elveszítette járási székhely szerepét. Városi rangját csak 1986-ban kapta vissza. Ekkortól újra dinamikus fejlődésnek indult. Tokaj a turisták kedvelt úticélja. A borvidék a Világörökség része.

Népesség

Év Népesség Átl. vált.(%)   1870 5 012 —     1880 4 479 −1,12% 1890 4 815 0,72% 1900 5 110 0,59% 1910 5 105 −0,01% 1920 5 073 −0,06% 1930 5 844 1,41% 1941 5 903 0,09% 1949 5 074 −1,89% 1960 5 031 −0,08% 1970 5 301 0,52% 1980 5 477 0,33% 1990 5 358 −0,22% 2001 4 988 −0,65% 2011 4 530 −0,96% 2018 4 069 −1,53% Népcsoportok A település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát. Látnivalók Egykori zsinagóga Zsidó Temető Jézus Szíve római katolikus templom Szent Miklós püspök görög katolikus templom Szent Miklós ortodox templom Rákóczi-Dessewffy-kastély Utca Tokajban A Tisza-híd A tokaji városháza A történelmi belváros Borospincék Kulturális és Konferencia Központ (egykori zsinagóga) Paulay Ede Színház Szent Miklós ortodox templom Tokaji Múzeum (volt Karácsony-ház) Tokaji Borok Háza Jézus Szíve Templom Görögkatolikus templom Városháza Köztéri szobrok Finánc-dombi kilátó Erzsébet királyné hídja Rákóczi-Dessewffy kastély Rákóczi Pince Széchenyi sétány Bán Ferenc saját tervezésű nyaralója a kortárs magyar építészet egyik legérdekesebb épülete. Rákóczi-kút Az elpusztult tokaji vár (Rákóczi-vár) maradványai Fesztiválkatlan Rendezvények Tokaji Borfesztivál – Orbán-nap környékén Tokaj-hegyaljai Szüreti Napok – ősszel Tokaji művésztelep Híres emberek Itt tanulmányozta Paracelsus a tokaji bor gyógyító erejét. Itt élt egy rövid ideig Balassi Bálint. Tokaj várkapitánya volt a zsoltáríró Némethi Ferenc, aki 1565-ben hősi halált halt a vár ostromakor. Nikolaus Lenau költő gyermekkorának egy részét Tokajban töltötte 1815–1816 között, életének 15. és 16. évében. E két év kitörülhetetlen nyomokat hagyott életén és költészetén. Itt vésődtek lelkébe a magyar föld, a magyar puszta, a magyar élet képei és a magyar népdalok ritmusa, melyek később költészetének olyan különös hatást és olyan elragadó varázst kölcsönöztek. Itt született 1823-ban Urházy György újságíró, író, országgyűlési képviselő, honvédtiszt, az MTA tagja Itt született 1836-ban Paulay Ede. Itt született 1918. november 10-én Záborszky József karmester, zenetanár, zeneszerző. Itt született 1940. szeptember 17-én Bán Ferenc építész. Testvérvárosai Binyamina, Izrael Cormons, Olaszország Dés, Románia Oestrich-Winkel, Németország Ruszt, Ausztria Sonoma(wd), Amerikai Egyesült Államok, (Kalifornia) Kapcsolódó szócikkek Tokaji aszú Tokai, Fokváros városrésze, Tokajból származó szőlőket telepítettek ide, innen a neve Jegyzetek További információk Tokaj és a világörökségi borvidék hivatalos turisztikai portálja (angolul) A tokaji borvidék angol nyelvű oldala Startlap linkgyűjtemény Tokaj Borlexikon és több mint 2000 Tokaji Bor Értékelése Légifotók Tokajról Tokaj anno - képgaléria Tokaj és a Tokaj-Hegyaljai borvidék Tokaj 1972 Ráday Mihály dokumentumfilmje Tokaj a funiq.hu-n