Tokaj

Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál. A Tokaji járás központja.

A településen világörökségi helyszín található

Tokaj
Légifelvétel Tokajról
Tokaj címere Tokaj zászlaja
Becenév: a kincsek városa
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Tokaji
Jogállás	város
Polgármester	Posta György (független)
Irányítószám	3910
Körzethívószám	47
Testvértelepülései	Lista Cormons Dés Oestrich-Winkel Sonoma Ruszt Binyamina-Giv'at Ada Szinna Supetar
Népesség
Teljes népesség	4069 fő (2018. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	151,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	28,2 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tokaj Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 07′ 12″, k. h. 21° 24′ 36″48.12, 21.41
Tokaj Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Tokaj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tokaj témájú médiaállományokat.

A Tokaji borvidék névadó települése, amiben nemcsak a bortermelésben és -kereskedelemben játszott szerepe, hanem stratégiai, közlekedési csomóponti fekvése is szerepet játszik.

Földrajz

Miskolctól 54 km-re keletre fekszik, a híres Tokaji borvidéken, két folyó, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál, a Tisza Rakamazzal szemközti oldalán. Tokaj fejlődésében nemcsak a bortermelésben és borforgalmazásban játszott szerepe, hanem közlekedési csomóponti fekvése is közrejátszott. Tokaj volt a Kelet-Felvidék és a Kelet-Alföld között zajló szekérforgalom legfontosabb kapuja. A tokaji átkelőhelyhez mérhető jelentőségű és szerepkörű átkelőhely a Tiszán csak Szolnokon és Szegeden volt.

Történelem

Gabriel Bodenehr: Tokaj az 1684-ben

Joris Hoefnagel:Tokaj a 16. század végén

Tokajt, mint a környék nevét először 1067-ben említik, ekkor már szőlőtermesztő vidék volt. Magát a települést 1353-ban említik először Tokaj néven. Első vára egy földvár volt, amely a tatárjárás során elpusztult. A 14. századra már kővár állt a településen, mely a diósgyőri uradalom része volt.

1450 után Tokaj a Hunyadiaké, majd a Szapolyaiaké volt. Szapolyai János egy időre elveszítette a birtokot, de fia, János Zsigmond idejében már ismét a családé volt, így királyi uradalommá vált. A borvidék bevételének köszönhetően Tokaj mezővárossá fejlődött, népessége növekedett. 1705-ben II. Rákóczi Ferenc leromboltatta a várat nehogy idegen kézre kerüljön.

Leírás a településről a 18. század végén:

"Elegyes lakosú Magyar Mezőváros, és hajdani Vár Zemplén Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai külömbfélék, fekszik B. Keresztúrhoz 1 mértföldnyire, a’ híres Tokaji hegy alatt, Bodrog vizének, a’ Tisza vizébe való folyásánál. Eredete bizonytalan; külömbféle ostromlásokat szenvedett 1523, 1563, 1566. 1605-dikben Bocskainak bírtokába jutott, majd Turzóé is vólt. 1645. Rákóczié vala; 1682. Tökölyié; 1685. ismét a’ Tsászáré leve. 1697 Tokai Ferentz foglalta-el magának, de a’ Harangodi pusztán torkára forrott ragadozása. 1705-dikben Rákóczi elrontatta, hogy Patak Várának lerontatásáért a’ Tsászáron boszszút állhasson. Melly viszontagságokban a’ Városnak lakosai is részesek vóltak. Díszesíti a’ városnak Szentegyháza, a’ Kaputzinusoknak, Piáristáknak Szentegyházaik, de a’ több Lakosoknak is vagynak itten tulajdon Templomaik, és számos Uraságoknak szabad udvaraik. Terézia hegyén Kápolnát építtetett itten néhai M. TERÉZIA. Lakosai nem olly tehetősek, mint hajdan; szántóföldgye, és legelője is szűk; igen híres szőlőhgye tágas, és jó, de nem mindenütt; piatza, és eladásra módgya van helyben, országos vásárjai meglehetősek; a’ Tiszán is van módgya a’ keresetre." 			
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)

A kiegyezés utáni békés évtizedekben Tokaj fejlődött, polgárosodott, a két világháború azonban ezt félbeszakította. 1944-ben először a német, majd a szovjet hadsereg foglalta el Tokajt.

A második világháború után Tokaj csak lassan fejlődött, még a borkereskedelemben betöltött központi szerepét is egyre inkább Sátoraljaújhely vette át. 1952. február 1-jén elveszítette járási székhely szerepét. Városi rangját csak 1986-ban kapta vissza. Ekkortól újra dinamikus fejlődésnek indult. Tokaj a turisták kedvelt úticélja. A borvidék a Világörökség része.

Közélete

Tanácselnökök 1950-1990 közt

• 1986–1990: Májer János

Polgármesterei

• 1990–1994: Májer János (FKgP-VP-MDF)
• 1994–1998: Májer János (független)
• 1998–2002: Májer János (független)
• 2002–2006: Májer János (független)
• 2006–2010: Májer János (független)
• 2010–2014: Májer János (független)
• 2014–2019: Posta György (független)
• 2019-től: Posta György (független)

Népesség

Lakosságszám Év Népesség Átl. vált.(%)   1870 5 012 —     1880 4 479 −1,12% 1890 4 815 0,72% 1900 5 110 0,59% 1910 5 105 −0,01% 1920 5 073 −0,06% 1930 5 844 1,41% 1941 5 903 0,09% 1949 5 074 −1,89% 1960 5 031 −0,08% 1970 5 301 0,52% 1980 5 477 0,33% 1990 5 358 −0,22% 2001 4 988 −0,65% 2011 4 530 −0,96% 2018 4 069 −1,53% Népcsoportok 2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,3%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,6% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (14,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallás A vallási megoszlás 2011-ben a következő volt: római katolikus 29%, református 20%, görögkatolikus 10,1%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 8,6% (31% nem nyilatkozott). Tokajban hat felekezetnek van temploma, és ebből ötnek élő gyülekezete is. A Tisza-híd Közlekedés Közúton elérhető a 38-as főúton. Vonattal megközelíthető a Szerencs–Nyíregyháza-vasútvonalon; Tokaj vasútállomáson InterCity járatok is megállnak. A várost érintő regionális autóbusz-közlekedés szolgáltatója a Volánbusz, mely járatokat közlekedtet többek között Szerencs (3853), Sárospatak (3885), illetve Nyíregyháza (4243) felé. A Tisza túlsó partján fekvő Rakamazzal közúti és vasúti híd köti össze. Tokaj és a Bodrogzug között komp közlekedik. A városban működik a Közlekedési Hatóság Tokaji Hajózási Hatósági Szolgálati És Ellenőrzési (HHSZE) Pontja. Egykori Tokaji zsinagóga Kultúra A Serház utcában található Tokaji Kulturális és Konferencia Központ két létesítményből áll: a régi Tokaji zsinagóga felújított történelmi épületéből, valamint a modern épületben helyet kapó Paulay Ede Színházból. Ugyancsak itt áll, de az intézménynek nem része az egykori Serház. A kulturális épületegyüttes három ütemben megvalósult beruházásán belül a központ kialakítása – melyet az tett szükségessé, hogy a rossz állapotú művelődési ház kicsinek bizonyult a helyi kulturális rendezvényekhez – két ütemben valósult meg, harmadik ütemnek pedig a Serház felújítása tekinthető. Elsőként a zsinagóga helyreállítása történt meg 2006-ra, az eredeti térrendszer és tömegforma visszaadásával, ahhoz illeszkedő funkciókkal. A több mint egymilliárd forintos beruházással, Farkas Pál építész tervei alapján felépült színház, mely nevét a város szülöttéről, Paulay Ede színész–rendezőről kapta, 2008 óta működik. A 300 fő befogadására alkalmas, önálló társulat nélküli (befogadó) kamaraszínház az előadóművészetek mellett nemzetközi konferenciáknak és rendezvényeknek is helyet ad. A Serházzal egy kiállítótérként működő épületszárny köti össze. Harmadik, záró ütemként 2015-ben a Serház felújítása készült el 600 millió forintos költséggel, mely a Tokaji Múzeum részeként működő Világörökségi Bormúzeumnak ad otthont. Ezzel párhuzamosan a Tokaj Alapítvány kezdeményezésére szoborpark létrehozásába fogtak a színház udvarán; elsőként a Tokaj-hegyalja első földtani térképét megrajzoló Szabó József mellszobrát avatták fel 2015 szeptemberében. A kulturális és konferenciaközpont szervezeti keretei között működik a Németi Ferenc Városi Könyvtár is. 1985 óta működik a belvárosi, 1790 körül épült Karátsony-házban a Tokaji Múzeum, mely Tokaj és Tokaj-Hegyalja történetét mutatja be régészeti, a néprajzi és helytörténeti szempontból. 2016-ban az intézmény és az állandó tárlat felújításon esett át. 2015 óta működő telephelye a Világörökségi Bormúzeum, mely az európai világörökségi borvidékeket mutatja be interaktív tárlatokkal. A Fesztiválkatlan, mely egy használaton kívüli, külszíni bányában került kialakításra, 2580 fő befogadására alkalmas, szezonálisan működő nagyszínházzal, valamint a nézőtér alatt 1000 m²-es rendezvénytérrel rendelkezik. Áprilistól szeptemberig különböző műfajú előadásokat (musical, tánc, koncert, kamaraelőadás, humorest) tartanak. Rendezvények Tokaji Borfesztivál – Orbán-nap környékén Tokaj-hegyaljai Szüreti Napok – ősszel Tokaji művésztelep Turizmus Zsidó temető Jézus szíve római katolikus templom Szent Miklós püspök görög katolikus templom Szent Miklós ortodox templom Rákóczi-Dessewffy-kastély Utca Tokajban A tokaji városháza Látnivalók: A történelmi belváros Borospincék Tokaji Kulturális és Konferencia Központ régi Tokaji zsinagóga(wd) Paulay Ede Színház egykori Serház, Világörökségi Bormúzeum Szent Miklós ortodox templom (wd) Tokaji Múzeum (volt Karácsony-ház) Tokaji Borok Háza Jézus szíve templom Szent Miklós püspök görögkatolikus templom (wd) Városháza Köztéri szobrok Finánc-dombi kilátó Erzsébet királyné hídja Rákóczi–Dessewffy-kastély Rákóczi-pince Széchenyi sétány Bán Ferenc saját tervezésű nyaralója a kortárs magyar építészet egyik legérdekesebb épülete. Rákóczi-kút Az elpusztult tokaji vár (Rákóczi-vár) maradványai Fesztiválkatlan Tokaji tévétorony (wd) Személyek Itt tanulmányozta Paracelsus a tokaji bor gyógyító erejét. Itt élt egy rövid ideig Balassi Bálint. Tokaj várkapitánya volt a zsoltáríró Némethi Ferenc, aki 1565-ben hősi halált halt a vár ostromakor. Nikolaus Lenau költő gyermekkorának egy részét Tokajban töltötte 1815–1816 között, életének 15. és 16. évében. E két év kitörülhetetlen nyomokat hagyott életén és költészetén. Itt vésődtek lelkébe a magyar föld, a magyar puszta, a magyar élet képei és a magyar népdalok ritmusa, melyek később költészetének olyan különös hatást és olyan elragadó varázst kölcsönöztek. Itt született Urházy György (1823–1873) újságíró, író, országgyűlési képviselő, honvédtiszt, az MTA tagja Itt született Paulay Ede (1836–1894) színész, rendező Itt született Záborszky József (1918–2015) karmester, zenetanár, zeneszerző Itt született Bán Ferenc (1940–) építész Éltető Daniella K1 és MuayThai profi világbajnok, K1, kick-boksz, kempo karate, thai boksz amatőr Európa bajnok Kovács Péter Freestyle foci világbajnok Mozgi Milán Ifjúsági olimpiai ezüstérmes kajakozó Testvérvárosai Binyamina, Izrael Cormons, Olaszország Dés, Románia Oestrich-Winkel, Németország Ruszt, Ausztria Sonoma(wd), Amerikai Egyesült Államok, (Kalifornia) Iwonicz-Zdrój, Lengyelország Supetar, Horvátország A település a filmekben, irodalomban Többször említésre kerül Tokaj Koltai Róbert Csocsó, avagy éljen május elseje! című filmvígjátékában, ide vágyik visszatérni az egyik főszereplő apósa a film színhelyéül szolgáló újonnan épülő szocialista ipari központból, Acélvárosból. Jegyzetek További információk Hivatalos honlap (magyar) Tokaj és a világörökségi borvidék hivatalos turisztikai portálja (angolul) A tokaji borvidék angol nyelvű oldala Startlap linkgyűjtemény Tokaj Borlexikon és több mint 2000 Tokaji Bor Értékelése Tokaj és a Tokaj-Hegyaljai borvidék Tokaj 1972 Ráday Mihály dokumentumfilmje Tokaj a funiq.hu-n Tokaji Múzeum (magyar) Világörökségi Bormúzeum (magyar, angol, német, lengyel) Tokaj Fesztiválkatlan (magyar) Tokaj-hegyalja világörökségi borvidék tudástára Kapcsolódó szócikkek Tokaji aszú Tokai, Fokváros városrésze, Tokajból származó szőlőket telepítettek ide, innen a neve