Tokaj
Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál. A Tokaji járás központja.
|
A településen világörökségi helyszín található |
| Tokaj | |||
 | |||
| Légifelvétel Tokajról | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Tokaji | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Posta György | ||
| Irányítószám | 3910 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4069 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 151,84 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 28,2 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Tokaj
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 48° 07′, k. h. 21° 25′Koordináták: é. sz. 48° 07′, k. h. 21° 25′ | |||
Tokaj
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
| |||
| Tokaj weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tokaj témájú médiaállományokat. | |||
A Tokaji borvidék névadó települése, amiben nem csak a bortermelésben és -kereskedelemben játszott szerepe, hanem stratégiai, közlekedési csomóponti fekvése is szerepet játszik.
Tartalomjegyzék
FöldrajzSzerkesztés
Miskolctól 54 km-re keletre fekszik, a híres Tokaji borvidéken, két folyó, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál, a Tisza Rakamazzal szemközti oldalán. Tokaj fejlődésében nem csak a bortermelésben és borforgalmazásban játszott szerepe, hanem közlekedési csomóponti fekvése is közrejátszott. Tokaj volt a Kelet-Felvidék és a Kelet-Alföld között zajló szekérforgalom legfontosabb kapuja. A tokaji átkelőhelyhez mérhető jelentőségű és szerepkörű átkelőhely a Tiszán csak Szolnokon és Szegeden volt.
TörténelemSzerkesztés
Tokajt, mint a környék nevét először 1067-ben említik, ekkor már szőlőtermesztő vidék volt. Magát a települést 1353-ban említik először Tokaj néven. Első vára egy földvár volt, amely a tatárjárás során elpusztult. A 14. századra már kővár állt a településen, mely a diósgyőri uradalom része volt.
1450 után Tokaj a Hunyadiaké, majd a Szapolyaiaké volt. Szapolyai János egy időre elveszítette a birtokot, de fia, János Zsigmond idejében már ismét a családé volt, így királyi uradalommá vált. A borvidék bevételének köszönhetően Tokaj mezővárossá fejlődött, népessége növekedett. 1705-ben II. Rákóczi Ferenc leromboltatta a várat nehogy idegen kézre kerüljön.
Leírás a településről a 18. század végén:
"Elegyes lakosú Magyar Mezőváros, és hajdani Vár Zemplén Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai külömbfélék, fekszik B. Keresztúrhoz 1 mértföldnyire, a’ híres Tokaji hegy alatt, Bodrog vizének, a’ Tisza vizébe való folyásánál. Eredete bizonytalan; külömbféle ostromlásokat szenvedett 1523, 1563, 1566. 1605-dikben Bocskainak bírtokába jutott, majd Turzóé is vólt. 1645. Rákóczié vala; 1682. Tökölyié; 1685. ismét a’ Tsászáré leve. 1697 Tokai Ferentz foglalta-el magának, de a’ Harangodi pusztán torkára forrott ragadozása. 1705-dikben Rákóczi elrontatta, hogy Patak Várának lerontatásáért a’ Tsászáron boszszút állhasson. Melly viszontagságokban a’ Városnak lakosai is részesek vóltak. Díszesíti a’ városnak Szentegyháza, a’ Kaputzinusoknak, Piáristáknak Szentegyházaik, de a’ több Lakosoknak is vagynak itten tulajdon Templomaik, és számos Uraságoknak szabad udvaraik. Terézia hegyén Kápolnát építtetett itten néhai M. TERÉZIA. Lakosai nem olly tehetősek, mint hajdan; szántóföldgye, és legelője is szűk; igen híres szőlőhgye tágas, és jó, de nem mindenütt; piatza, és eladásra módgya van helyben, országos vásárjai meglehetősek; a’ Tiszán is van módgya a’ keresetre." (Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)
A kiegyezés utáni békés évtizedekben Tokaj fejlődött, polgárosodott, a két világháború azonban ezt félbeszakította. 1944-ben először a német, majd a szovjet hadsereg foglalta el Tokajt.
A második világháború után Tokaj csak lassan fejlődött, még a borkereskedelemben betöltött központi szerepét is egyre inkább Sátoraljaújhely vette át. 1952. február 1-jén elveszítette járási székhely szerepét. Városi rangját csak 1986-ban kapta vissza. Ekkortól újra dinamikus fejlődésnek indult. Tokaj a turisták kedvelt úticélja. A borvidék a Világörökség része.
Önkormányzat és közigazgatásSzerkesztés
Polgármesterek:
- Posta György (2014–) független
- Májer János (1990–2014)
Tanácselnökök:
- Májer János (1986–1990)[2]
NépességSzerkesztés
 NépcsoportokSzerkesztésA település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[4] VallásSzerkesztésTokajban hat felekezetnek van temploma, és ebből ötnek élő gyülekezete is.[5] KözlekedésSzerkesztésKözúton elérhető a 38-as főúton. Vonattal megközelíthető a Szerencs–Nyíregyháza-vasútvonalon; Tokaj vasútállomáson[6] InterCity járatok is megállnak. A várost érintő regionális autóbusz-közlekedés szolgáltatója az ÉMKK Zrt., mely járatokat közlekedtet többek között Szerencs (3853), Sárospatak (3885), illetve Nyíregyháza (4243) felé. A Tisza túlsó partján fekvő Rakamazzal közúti és vasúti híd köti össze. Tokaj és a Bodrogzug között komp közlekedik.[7] A városban működik a Közlekedési Hatóság Tokaji Hajózási Hatósági Szolgálati És Ellenőrzési (HHSZE) Pontja.[8][9]  Egykori Tokaji zsinagóga KultúraSzerkesztésA Serház utcában található Tokaji Kulturális és Konferencia Központ két létesítményből áll: a régi Tokaji zsinagóga felújított történelmi épületéből, valamint a modern épületben helyet kapó Paulay Ede Színházból. Ugyancsak itt áll, de az intézménynek nem része az egykori Serház.[10][11] A kulturális épületegyüttes három ütemben megvalósult beruházásán belül a központ kialakítása – melyet az tett szükségessé, hogy a rossz állapotú művelődési ház kicsinek bizonyult a helyi kulturális rendezvényekhez – két ütemben valósult meg, harmadik ütemnek pedig a Serház felújítása tekinthető. Elsőként a zsinagóga helyreállítása történt meg 2006-ra, az eredeti térrendszer és tömegforma visszaadásával, ahhoz illeszkedő funkciókkal.[12] A több mint egymilliárd forintos beruházással, Farkas Pál építész tervei alapján felépült színház, mely nevét a város szülöttéről, Paulay Ede színész–rendezőről kapta, 2008 óta működik. A 300 fő befogadására alkalmas, önálló társulat nélküli (befogadó) kamaraszínház az előadóművészetek mellett nemzetközi konferenciáknak és rendezvényeknek is helyet ad.[10][11][12] A Serházzal egy kiállítótérként működő épületszárny köti össze.[11] Harmadik, záró ütemként 2015-ben a Serház felújítása készült el 600 millió forintos költséggel, mely a Tokaji Múzeum részeként működő Világörökségi Bormúzeumnak ad otthont. Ezzel párhuzamosan a Tokaj Alapítvány kezdeményezésére szoborpark létrehozásába fogtak a színház udvarán; elsőként a Tokaj-hegyalja első földtani térképét megrajzoló Szabó József mellszobrát avatták fel 2015 szeptemberében.[13] A kulturális és konferenciaközpont szervezeti keretei között működik a Németi Ferenc Városi Könyvtár is.[14] 1985 óta működik a belvárosi, 1790 körül épült Karátsony-házban a Tokaji Múzeum, mely Tokaj és Tokaj-Hegyalja történetét mutatja be régészeti, a néprajzi és helytörténeti szempontból. 2016-ban az intézmény és az állandó tárlat felújításon esett át. 2015 óta működő telephelye a Világörökségi Bormúzeum,[15] mely az európai világörökségi borvidékeket mutatja be interaktív tárlatokkal.[16] A Fesztiválkatlan, mely egy használaton kívüli, külszíni bányában került kialakításra, 2580 fő befogadására alkalmas, szezonálisan működő nagyszínházzal, valamint a nézőtér alatt 1000 m²-es rendezvénytérrel rendelkezik. Áprilistól szeptemberig különböző műfajú előadásokat (musical, tánc, koncert, kamaraelőadás, humorest) tartanak.[17] RendezvényekSzerkesztés
TurizmusSzerkesztés
Látnivalók:
SzemélyekSzerkesztés
TestvérvárosaiSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
További információkSzerkesztés
Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés
|
