Főmenü megnyitása

Wikipédia β

Tokaj

magyar város

Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Tokaji járás központja.

Világörökség logo.png  A településen világörökségi helyszín található 
Tokaj
Légifelvétel Tokajról
Légifelvétel Tokajról
Tokaj címere
Tokaj címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásTokaji
Jogállás város
Polgármester Posta György
Irányítószám 3910
Körzethívószám 47
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 4155 fő (2017. jan. 1.)[1]
Népsűrűség151,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület28,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tokaj (Magyarország)
Tokaj
Tokaj
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 07′ 17″, k. h. 21° 24′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 17″, k. h. 21° 24′ 45″
Tokaj (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Tokaj
Tokaj
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Tokaj weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tokaj témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Miskolctól 54 km-re keletre fekszik, a híres Tokaj-hegyaljai borvidéken, két folyó, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál, a Tisza Rakamazzal szemközti oldalán. Tokaj fejlődésében nemcsak a bortermelésben és borforgalmazásban játszott szerepe, hanem közlekedési csomóponti fekvése is közrejátszott. Tokaj volt a Kelet-Felvidék és a Kelet-Alföld között zajló szekérforgalom legfontosabb kapuja. A tokaji átkelőhelyhez mérhető jelentőségű és szerepkörű átkelőhely a Tiszán csak Szolnokon és Szegeden volt.

KözlekedésSzerkesztés

Közúton elérhető a 38-as főúton; vonattal a Szerencs–Nyíregyháza-vasútvonalon, az állomáson InterCity járatok is megállnak. A Tisza túlsó partján fekvő Rakamazzal közúti és vasúti híd köti össze.

TörténeteSzerkesztés

 
Gabriel Bodenehr: Tokaj az 1684-ben
 
Joris Hoefnagel:Tokaj a 16. század végén

Tokajt, mint a környék nevét először 1067-ben említik, ekkor már szőlőtermesztő vidék volt. Magát a települést 1353-ban említik először Tokaj néven. Első vára egy földvár volt, amely a tatárjárás során elpusztult. A 14. századra már kővár állt a településen, mely a diósgyőri uradalom része volt.

1450 után Tokaj a Hunyadiaké, majd a Szapolyaiaké volt. Szapolyai János egy időre elveszítette a birtokot, de fia, János Zsigmond idejében már ismét a családé volt, így királyi uradalommá vált. A borvidék bevételének köszönhetően Tokaj mezővárossá fejlődött, népessége növekedett. 1705-ben II. Rákóczi Ferenc leromboltatta a várat nehogy idegen kézre kerüljön.

Leírás a településről a 18. század végén:

"Elegyes lakosú Magyar Mezőváros, és hajdani Vár Zemplén Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai külömbfélék, fekszik B. Keresztúrhoz 1 mértföldnyire, a’ híres Tokaji hegy alatt, Bodrog vizének, a’ Tisza vizébe való folyásánál. Eredete bizonytalan; külömbféle ostromlásokat szenvedett 1523, 1563, 1566. 1605-dikben Bocskainak bírtokába jutott, majd Turzóé is vólt. 1645. Rákóczié vala; 1682. Tökölyié; 1685. ismét a’ Tsászáré leve. 1697 Tokai Ferentz foglalta-el magának, de a’ Harangodi pusztán torkára forrott ragadozása. 1705-dikben Rákóczi elrontatta, hogy Patak Várának lerontatásáért a’ Tsászáron boszszút állhasson. Melly viszontagságokban a’ Városnak lakosai is részesek vóltak. Díszesíti a’ városnak Szentegyháza, a’ Kaputzinusoknak, Piáristáknak Szentegyházaik, de a’ több Lakosoknak is vagynak itten tulajdon Templomaik, és számos Uraságoknak szabad udvaraik. Terézia hegyén Kápolnát építtetett itten néhai M. TERÉZIA. Lakosai nem olly tehetősek, mint hajdan; szántóföldgye, és legelője is szűk; igen híres szőlőhgye tágas, és jó, de nem mindenütt; piatza, és eladásra módgya van helyben, országos vásárjai meglehetősek; a’ Tiszán is van módgya a’ keresetre." 			
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 17961799)

A kiegyezés utáni békés évtizedekben Tokaj fejlődött, polgárosodott, a két világháború azonban ezt félbeszakította. 1944-ben először a német, majd a szovjet hadsereg foglalta el Tokajt.

A második világháború után Tokaj csak lassan fejlődött, még a borkereskedelemben betöltött központi szerepét is egyre inkább Sátoraljaújhely vette át. 1952. február 1-jén elveszítette járási székhely szerepét. Városi rangját csak 1986-ban kapta vissza. Ekkortól újra dinamikus fejlődésnek indult. Tokaj a turisták kedvelt úticélja. A borvidék a Világörökség része.

NépességSzerkesztés

Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 5 012 —    
1880 4 479 −1,12%
1890 4 815 0,72%
1900 5 110 0,59%
1910 5 105 −0,01%
1920 5 073 −0,06%
1930 5 844 1,41%
1941 5 903 0,09%
1949 5 074 −1,89%
1960 5 031 −0,08%
1970 5 301 0,52%
1980 5 477 0,33%
1990 5 358 −0,22%
2001 4 988 −0,65%
2011 4 530 −0,96%
2017 4 155 −1,44%
 

NépcsoportokSzerkesztés

A település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

LátnivalókSzerkesztés

 
Utca Tokajban
 
A tokaji városháza
  • A történelmi belváros
  • Borospincék
  • Kulturális és Konferencia Központ (egykori zsinagóga)
  • Paulay Ede Színház
  • Szent Miklós ortodox templom
  • Tokaji Múzeum (volt Karácsony-ház)
  • Tokaji Borok Háza
  • Jézus Szíve Templom
  • Görögkatolikus templom
  • Városháza
  • Köztéri szobrok
  • Finánc-dombi kilátó
  • Erzsébet királyné hídja
  • Rákóczi-Dessewffy kastély
  • Rákóczi Pince
  • Széchenyi sétány
  • Bán Ferenc saját tervezésű nyaralója a kortárs magyar építészet egyik legérdekesebb épülete.
  • Rákóczi-kút
  • Az elpusztult tokaji vár (Rákóczi-vár) maradványai
  • Fesztiválkatlan

RendezvényekSzerkesztés

  • Tokaji Borfesztivál – Orbán-nap környékén
  • Tokaj-hegyaljai Szüreti Napok – ősszel
  • Tokaji művésztelep

Híres emberekSzerkesztés

TestvérvárosaiSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés