Hunyadi-család

magyar főúri család

A Hunyadiak (románul: Huniade) egy Havasalföldről származó, román eredetű [1][2] magyar főúri család, amelynek tagjai meghatározó szereppel bírtak a középkori Magyar Királyság történelmére. A családba tartozó Hunyadi Mátyás király uralkodásával európai mércével is jelentős reneszánsz hatalommá tette a korabeli Magyarországot.

Hunyadiak
Főúri család
Coa Hungary Family Hunyadi János Extended (1453).svg
Ország Magyar Királyság, Osztrák Hercegség, Cseh Királyság
Nemzetiség magyar, kun vagy román
Alapítva 1409
Alapító Vajk
Kihalt 1505
Utolsó tag Corvin Kristóf
Titulus Magyar király
Cseh király
Osztrák főherceg
Rezidencia Vajdahunyadi vár
A Wikimédia Commons tartalmaz Hunyadiak témájú médiaállományokat.
ˇHunyadi János hollós címere

A család eredeteSzerkesztés

Kubinyi András történészprofesszornak, a téma neves kutatójának az álláspontja szerint a család egyértelműen román eredetű:[3]

„Ami az adatokból nyilvánvaló: a Hunyadi-család román eredetű volt. Erre utalnak az általuk használt keresztnevek, de először a későbbi kormányzót is Hunyadi Oláh Jánosnak hívták, később pedig külföldön „Walachia fehér lovagja” néven emlegették. Származásáról nincs kétség, noha mindig akadtak, akik ezt kétségbe vonták. Az azonban már bizonytalan, hogy Serbe fia Vajk milyen társadalmi rétegből és honnan jött.”

[4]

A Hunyadi-család eredetéről Engel Pál professzor a következőket írta a Magyarország története 1301-1526 című egyetemi történelemtankönyvben:[5]

„Hunyadi János kisgyermek lehetett, amikor atyja, Vojk a románok lakta Havasalföldről áttelepedett Magyarországra, és Zsigmond király udvari lovagja lett. 1409-ben örök adományul megkapta urától az erdélyi Hunyadvár (Vajdahunyad, ma Hunedoara) falut, amelyhez kisebbfajta uradalom tartozott, és ezzel annak a birtokosi rétegnek lett a tagja, amelyet korábban 'nagybirtokos köznemességnek' neveztünk.”

Radu Lupescu román történész szerint a Hunyadi-család kapcsán "valószínűleg bojárcsaládról van szó, és az sincs kizárva, hogy rokonságban állt a havasalföldi uralkodói dinasztiával, a Basarabbal."[6] Az első havasalföldi fejedelemről így ír Katus László professzor az Európa története a középkorban című egyetemi történelemtankönyvében: "Havasalföld a 14. század első évtizedeiben szerveződött állammá a kun származású Basarab (1317-1352) vajda uralma alatt."[7] Ebből számos történész azt a következtetést vonja le, hogy a havasalföldi románok (vlachok) vezető rétege a kései középkorban kun származású volt. Szerintük Hunyadi Vojk/Vajk neve pedig - az első román vajda, Basarab nevéhez hasonlóan[8] - egyértelműen ótörök etimológiájú,[9] tehát ugyancsak kun hátteret mutat.

Mátyás király történetírói római patríciuseredetet is konstruáltak a Hunyadi-családnak, amelyet az újkorban is történeti tényként kezeltek a különböző források, így például Zrínyi Miklós horvát bán is emellett foglalt állást, amint az kiderül a Mátyás király életéről való elmélkedések című művéből. Egyes 15. századi feltételezések, hitelesen nem bizonyítható történeti anekdoták szerint a család a Luxemburgi-ház fattyú ága, ugyanis Zsigmond magyar király (feltételezett) ágyasa, Morzsinai Erzsébet Hunyadi János anyja. Egyébként ő is egy 14. században magyarrá lett román eredetű nemesi család sarja volt.[10]

A család eredetétől függetlenül, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, és a család többi, olyan tagja, akikről adatokkal rendelkezünk, egész életükben már magyarnak vallották és tartották magukat. Csak Hunyadi Jánostól kezdődően ismert a „Hunyadi” családi név; az ő apja, Vajk és testvérei 1409-ben, Zsigmond királytól kapták meg az erdélyi Hunyadvár (Vajdahunyad, Románia) birtokát, ezért a családot egészen pontosan hunyadvári Hunyadi családnak nevezték.

A család címereSzerkesztés

 
Mátyás király címere, ezt a címert Mátyás 1470-ben helyeztette el a Nagyboldogasszony-templom déli tornyán[11]

Román forrás szerint Mátyás nagyapjának birtoka a Holló Köve (román nyelven: Piatra Corbului) nevet viselte, és ez is kapcsolatba hozható a címerrel. A gyűrűt tartó holló már Hunyadi János címerén is látható volt: V. László magyar király oklevele szerint korábbi királyi adományként használta a család.

A családfaSzerkesztés

  • A1. N, h: N

JelölésekSzerkesztés

  • * = születés
  • † = elhalálozás
  • h. = házasság
  • 1.h., 2.h. = első házasság, második házasság
  • N = ismeretlen nevű, keresztnevű

JegyzetekSzerkesztés

  1. Pop, Ioan-Aurel (2005). "Transylvania in the 14th century and the first half of the 15th century (1300–1456)". In Pop, Ioan-Aurel; Nägler, Thomas (eds.). The History of Transylvania, Vol. I. (Until 1541). Romanian Cultural Institute (Center for Transylvanian Studies). pp. 247–298. ISBN 973-7784-00-6
  2. Kubinyi, András (2008). Matthias Rex. Balassi Kiadó. ISBN 978-963-506-767-1
  3. Kubinyi 1994
  4. Kubinyi 2001
  5. Engel Pál - Kristó Gyula - Kubinyi András: Magyarország története 1301-1526. Budapest, 2005. 200-201. oldalak 
  6. Lupescu, Radu: A Hunyadiak. In: Rubicon, XXVII. évf., 2016/4. sz. 8. oldal, ISSN 0865-6347 
  7. Katus László: Európa története a középkorban. Pécs, 2004. 534. oldal 
  8. Neagu Djuvara: O scurtă istorie a românilor povestită celor tineri (román nyelven). București, 2002. 
  9. B. Szabó János – Sudár Balázs: Az Árpád-ház férfineveiről (970–1301). [Vajk] 
  10. Erdély története 345. o.
  11. Szentháromság tér - Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom)
  12. A hunyadvári Hunyadi-család nem azonos a besztercei Hunyadi-családdal (és a kéthelyi Hunyady családdal sem).

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés