Szerencs

magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Szerencs kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megye Szerencsi járásának székhelye, Miskolctól 30 kilométerre. A Zempléni-hegység déli lábánál, a Taktaköz peremén helyezkedik el. Érinti a 37-es főút és a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal is.

Világörökség logo.png  A településen világörökségi helyszín található 
Szerencs
Szerencs látképe
Szerencs látképe
Szerencs címere
Szerencs címere
Szerencs zászlaja
Szerencs zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSzerencsi
Jogállás város
Polgármester Nyiri Tibor (független)[1]
Irányítószám 3900
Körzethívószám 47
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség8473 fő (2021. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség243,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület36,68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szerencs (Magyarország)
Szerencs
Szerencs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 09′ 44″, k. h. 21° 12′ 18″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 44″, k. h. 21° 12′ 18″
Szerencs (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Szerencs
Szerencs
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Szerencs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerencs témájú médiaállományokat.

FöldrajzSzerkesztés

A város déli része síkságon fekszik. Az északi része már a Zempléni-hegység egyik hegyére, az Árpád-hegyre épült. Legészakibb része Ond, amely a Fekete-hegyre épült. Közeli hegyek: Bekecsen a Nagy-hegy, Erdőbényén a Szokolya-hegy és a tokaji Kopasz-hegy. Közelebbi városok: Miskolc, Tokaj, Sátoraljaújhely, Sárospatak. A Tokaji borvidék része, pontosabban a Hegyalja és a Zempléni-hegység kapuja.

TörténeteSzerkesztés

A település környéke már az őskorban lakott volt: Szerencs-Taktaföldváron újkőkori, a Hajdúréten Kőrézkori leleteket tártak fel.

Anonymus krónikája szerint Árpád fejedelem és vezérei Hung várából jövet a Takta mellett, a Szerencse hegyéig elterülő mezőn táboroztak le.

A 12. században a johannita lovagrend alapított itt kolostort. Szerencset a középkorban említik először: a plébániatemplomról első említése 1217-ből való. Az 1420-as évek körül Szerencs és környéke Brankovics György szerb despota birtoka lett. 1490-ben már mezőváros, a Rákóczi-család birtoka volt; 1507-től pedig Szapolyai János volt a helység ura. 1583-ban Rákóczi Zsigmond zálogba kapta Rudolf császártól Szerencs várát és a nemesi birtokot, majd 1603-ban a végleges adománylevelet is megkapta. 1605. április 17–20. között itt tartották azt az országgyűlést, amin Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választották. Hálából 1606. március 9-én Bocskai "kiváltságos mezőváros" státuszt ad Szerencsnek.

A 18. században a település fejlődésnek indult, ám a fejlődés a 19. században megtorpant. 1876-ban a községi törvény értelmében Szerencs a városi rangot is elveszítette. Az ipartelepítés azonban újra elősegítette a fejlődést. 1889-ben felépült a cukorgyár, amely az akkori Európa legnagyobb cukorgyára volt, majd 1923-ban pedig a csokoládégyár is felépült. 1930-ban már csaknem 7000 lakosa volt a településnek.

A második világháború után Szerencs a Szerencsi járás székhelye lett. Az 1960-as években a fejlődés új lendületet kapott, a meglévő gyárakat korszerűsítették, felépült a kenyérgyár és a gépgyár is, új iskolák nyíltak.

1984-ben Szerencs újra városi rangot kapott.

Az EU szabályozás reformjának következményeképpen 2008. március 10-én bejelentették a cukorgyár bezárását.[1] 2009. március 10-én a gyár területén emlékparkot avattak és az önkormányzat emléknappá nyilvánította március 10-ét.[2][halott link]

A monda szerint a Szerencs nevet Árpád fejedelem adta a városnak, amikor az Árpád-hegyen ezt mondta: „Ma ád (ebből származik Mád neve) Isten szerencsét (Szerencs) e tájon (Tállya) Ond (Ond) és Tarcal (Tarcal) vezéreknek.”

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

A városban 2018. július 29-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[11] mivel Koncz Ferencet országgyűlési képviselővé választották és az összeférhetetlenségi törvény alapján lemondott[12] A posztért egyetlen jelölt indult.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 98,5%-a magyar, 1,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,5%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 1,5% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (13,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,7%, református 19,9%, görögkatolikus 5,1%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,1% (25,7% nem nyilatkozott).[14]

LátnivalókSzerkesztés

  • Rákóczi-várkastély
  • Cukormúzeum
  • református templom, benne kiáltották ki Bocskai Istvánt fejedelemmé en 1605, 3 év mülva itt temették el Rákóczi Zsigmondot
  • katolikus templom
  • Képeslap-múzeum
  • Játékmúzeum
  • Községi Fürdő

KépgalériaSzerkesztés

TestvérvárosokSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

  • Itt született 1593-ban I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és testvére, Rákóczi Pál, 1596 körül, aki a család katolikus ágát vitte tovább. A harmadik testvér, Rákóczi Zsigmond is a városban született, 1595-ben.
  • 1605. április 20-án a szerencsi országgyűlés itt választotta Magyarország fejedelmévé Bocskai Istvánt.
  • Itt élt 1804 és 1806 közt Habsburg–Estei Károly Ambrus főherceg.
  • Itt született 1882. szeptember 17-én Bádonyi Gyula labdarúgó, az első magyar labdarúgó-válogatott kapusa.
  • Itt született 1896. november 25-én Rochlitz Gyula költő, elbeszélő.
  • Itt született 1907. június 29-én Collinásy György festő és fényképész.
  • Itt született 1908. június 12-án Fery Antal grafikus, tervezőgrafikus.
  • Itt született 1910. november 21-én Both Béla színművész, A tanú című film Bástya elvtársa, illetve a Szomszédok Béla bácsija.
  • Itt született 1922. október 1-én Haraszin Tibor színész.
  • Itt született 1933. augusztus 2-án Tóth Miklósné, Mészáros Irén festő, művésztanár.
  • Itt született 1942. szeptember 5-én Seres József költő, szobrász, grafikus.
  • Itt született 1949. augusztus 19-én Gőz István színész.
  • Itt született 1959. szeptember 11-én Tóth Enikő színésznő.
  • Itt született 1968. március 6-án Béki István költő, performer.
  • Itt született 1976. október 2-án Kulcsár Anita kézilabdázó, magyar bajnok, európa bajnok, illetve olimpiai-, világbajnoki ezüstérmes[15]
  • Itt született 1990-ben Koncz Zsófia politikus, jogász, országgyűlési képviselő.
  • Innen származik Kiss Ádám humorista, a magyar stand-up-comedy kiemelkedő alakja.
  • 2008-ban Guinness-rekord dőlt a csokifesztiválon, a világ eddigi legnagyobb csokoládéból épített szobrát készítették el a Boci csokoládéról híres Szerencsen, az első Országos Csokoládé Fesztiválon. Az alkotást Ekker Róbert szerencsi képzőművész egy 350 kilogrammos csokoládétömbből faragta ki, és Csukás István híres csokoládéevő mesehősét, Gombóc Artúrt formázta meg.[16]
  • Itt született Ördög Tibor, a Hooligans zenekar énekese.
  • Innen származnak Tóth Tibor és Kiss Endy, a Hooligans zenészei.
  • Itt hunyt el 1927-ben Ürményi Lajos színész.

IrodalomSzerkesztés

  • Salánki István: A Szerencsi Cukorgyár száz éve 1889–1989, Szerencs, 1989, ISBN 963-02-6286-X

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Szerencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2021. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal
  3. Szerencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. A hivatkozott forrás a jelölő szervezetre vonatkozóan nem tartalmaz poizív információt, azt "nem ismert"-ként tünteti fel.
  5. Szerencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  6. Szerencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  7. Szerencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  8. Szerencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  9. Szerencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  10. Szerencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  11. a b Szerencs települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. július 29. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  12. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  13. A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
  14. Szerencs Helységnévtár
  15. - www.szerencs.hu - Szerencs város honlapja | Kulcsár Anita (hu-HU nyelven). www.szerencs.hu. [2017. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 22.)
  16. A világ legnagyobb csokoládészobra