Bekecs (település)

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Bekecs község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szerencsi járásban, Miskolctól 32 kilométerre keletre, a Tokaji borvidéken, Szerencs várossal gyakorlatilag egybeépülve.

Világörökség logo.png  A településen világörökségi helyszín található 
Bekecs
Bekecs címere
Bekecs címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSzerencsi
Jogállás község
Polgármester Dr. Bodnár László (független)[1]
Irányítószám 3903
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség2485 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség94,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,72 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bekecs (Magyarország)
Bekecs
Bekecs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 09′ 05″, k. h. 21° 10′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 05″, k. h. 21° 10′ 15″
Bekecs (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Bekecs
Bekecs
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Bekecs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bekecs témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

A települést, amely fontos kereskedelmi út mentén épült fel, már Anonymus is említi. Nevét valószínűleg 12. századi birtokosáról, a Beke családról kapta. A tatárjárás, majd a török uralom idején is elpusztult a község, de mindig újra benépesült. A község református templomának 1625-ben történő felszentelésekor itt járt és beszédet mondott Szenczi Molnár Albert zsoltárfordító. A 19. századtól kezdve Bekecs már nem volt önálló település, a szomszédos Legyesbénye községhez, majd a második világháború utántól Szerencshez tartozott. 1956-ban önállósodott újra. Az önállóság hozzájárult a település fejlődéséhez, melyben sokat segített a tsz-rendszer is (Bekecs négy község termelőszövetkezeti központja volt).

A megye többi településével ellentétben a válság, melybe a rendszerváltás után került az észak-magyarországi községek többsége, Bekecset nem érintette, amely nagyban volt köszönhető az akkori vezetés szakértelmének és Szerencs támogatásának.

A kétezres évek elején a település általános iskolája teljes egészében megújult, az megújult épületet az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc jelenlétében adták át. Későbbiekben az óvoda is teljes körű felújításon esett át.

A község sokat köszönhet az előző polgármestereknek és városvezetőknek is, hiszen rengeteg utcában az utolsó fejlesztések évekkel ezelőtt zajlottak és az árkok korszerűsítése is az előző vezetőséghez köthető.

A 2014-es önkormányzati választások után a faluban megkezdődött a buszmegállók korszerűsítése és a járdák térkövezése is a község főutcájának egyik oldalán. Ezután hozták létre a Dr. Móré Lóránt Egészségügyi Központot, amely az egykori bekecsi háziorvos nevét viseli.

2016-ban elkezdődött a község internetes hálózatának fejlesztése, amely a Digitális Jólét Program része volt. Célja az volt, hogy minden háztartásban elérhetővé váljon a 30 Mb/s sebességű internetkapcsolat.

FöldrajzaSzerkesztés

Bekecs a Zempléni-hegység és az Alföld találkozásánál fekszik. A falu legdélibb része sík vidéken terül el. Az északi része a Zempléni-hegység egyik legnyugatibb hegyére a Nagy-hegyre épült. Legyesbénye és Szerencs településsel egybeépült Bekecs, Taktaszada 8 km-re, Monok 5 km-re található. A legközelebbi város Szerencs, míg Miskolc 30 km-re fekszik.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994: Tóth István (független)[3]
  • 1994-1998: Tóth István (független)[4]
  • 1998-2002: Tóth István (Zempléni Településszövetség)[5]
  • 2002-2006: Tóth István (független)[6]
  • 2006-2010: Béki József (független)[7]
  • 2010-2014: Béki József (független)[8]
  • 2014-2019: Dr. Bodnár László (független)[9]
  • 2019-től: Dr. Bodnár László (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a lakosság 99%-a magyar, 1%-a cigány származású volt.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,4%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (19,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,9%, református 13,4%, görögkatolikus 8,4%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 7% (34,5% nem válaszolt).[11]

NevezetességekSzerkesztés

  • Római katolikus templom
  • Református templom
  • Görögkatolikus templom
  • Kopjafa az 1956-os emlékműnél
  • Millenáris emlékmű
  • Az egykori, nemrégiben azonban felújított fürdőkert
  • Bekecsi Tanösvény
  • Bányai Lovasiskola

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Bekecs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Bekecs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Bekecs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. Bekecs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  6. Bekecs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  7. Bekecs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  8. Bekecs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  9. Bekecs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  10. A nemzetiségi népesség száma településenként[halott link]
  11. Bekecs Helységnévtár

További információkSzerkesztés