Wikipédia

Rátka

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

Rátka (németül: Ratkau) község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban.

 A településen világörökségi helyszín található 
Rátka
Szent Anna-plébániatemplom
Szent Anna-plébániatemplom
Rátka címere
Rátka címere		 Rátka zászlaja
Rátka zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSzerencsi
Jogállásközség
PolgármesterTirk Sándorné (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám3908
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség905 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség78,95 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,78 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájSzerencsi-dombság[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 12′ 51″, k. h. 21° 13′ 33″Koordináták: é. sz. 48° 12′ 51″, k. h. 21° 13′ 33″
Rátka (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Rátka
Rátka
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Rátka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rátka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

A Zempléni-hegység délnyugati lejtői alatt fekszik, a Tokaji borvidéken, a megye székhelyétől, Miskolctól 42 kilométerre északkeletre.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Tállya, délkelet felől Mád, dél felől pedig a Szerencshez tartozó Ond. Északnyugat felől a legközelebbi település Golop, de közigazgatási területeik nem érintkeznek egymással.

A térség fontosabb települései közül Tállya 3, Mád 5, Szerencs 8,5, Abaújszántó 10, Tarcal 12, Tokaj pedig 19 távolságra található.

Megközelítése szerkesztés

Közúton csak Szerencs vagy Tállya érintésével közelíthető meg, mindkét irányból a 3712-es úton. Északkeleti-keleti külterületei között elhalad még a 39-es főút is.

A hazai vasútvonalak közül a községet a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Rátka megállóhely a központ közelében helyezkedik el, közúti elérését csak önkormányzati utak biztosítják-

Története szerkesztés

A 15. században említik először a települést, Rathka néven. A törökök, az erdélyi hadak és a császáriak is kifosztották, elnéptelenedett, csak 1750-ben telepítette be német lakókkal Trautson herceg, a közeli Károlyfalva (Karlsdorf) és Hercegkút (Trautsondorf) falvakkal együtt. A falu a mai napig őrzi nemzetiségi hagyományait.

Az 1910-es népszámláláskor 1021 lakosa volt, melyből 973 katolikus, 15 református, 19 izraelita volt.

A 20. század elején Zemplén vármegye Szerencsi járásához tartozott.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Héring Istvánné (független)[4]
  • 1994–1998: Héring Istvánné (független)[5]
  • 1998–2002: Héring Istvánné (független német kisebbségi)[6]
  • 2002–2006: Héring Istvánné (független német kisebbségi)[7]
  • 2006–2010: Héring Istvánné (független)[8]
  • 2010–2014: Tirk Sándorné (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2014–2019: Tirk Sándorné (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019-től: Tirk Sándorné (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
970
962
957
935
882
905
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 78%-a magyar, 22%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,6%-a magyarnak, 67,2% németnek, 0,4% románnak mondta magát (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,3%, református 4%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 2,8% (18,7% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 93,4%-a vallotta magát magyarnak, 26,6% németnek, 0,2% szlováknak, 0,1% bolgárnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 56,8% volt római katolikus, 6,2% református, 1,2% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,2% izraelita, 0,1% ortodox, 4,4% felekezeten kívüli (30,3% nem válaszolt).[13]

Nevezetességek szerkesztés

  • Római katolikus temploma - 1807-ben épült.
  • Német Nemzetiségi Tájház - 1824-ben épült
  • Elhurcoltak emlékműve - 2005-ben épült
  • Szent István és Boldog Gizella domborműve - 2000-ben épült

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Rátka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Rátka települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Rátka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  6. ↑ Rátka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  7. ↑ Rátka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  8. ↑ Rátka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  9. ↑ Rátka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  10. ↑ Rátka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  11. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  12. ↑ Rátka Helységnévtár
  13. ↑ Rátka Helységnévtár

Külső hivatkozások szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rátka&oldid=26688819”