Golop
Golop község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szerencsi járásban.[4] Miskolctól 45 kilométerre északkeletre, a tokaji borvidéken.
|
A településen világörökségi helyszín található |
| Golop | |||
_of_Golop,_Hungary_1.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Szerencsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kiss Lajos[1] | ||
| Irányítószám | 3906 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 544 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 57,48 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,43 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Tokaj–Zempléni-hegyvidék[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Szerencsi-dombság[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Golop
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 48° 14′ 16″, k. h. 21° 11′ 27″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 16″, k. h. 21° 11′ 27″ | |||
Golop
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Golop témájú médiaállományokat. | |||
Tartalomjegyzék
TörténeteSzerkesztés
A terület legalább az ókor óta lakott, több ezer éves temetkezési helyet tártak fel. A települést 1255-ben említik először. Alsó- és Felső-Golop néven két község volt, melyek közül Felső-Golop Abaúj vármegyéhez tartozott 1455-ig, ekkor a Zemplén vármegyében fekvő Alsó-Goloppal egyesítették. Ennek ellenére még a 17. század közepén is számontartották Alsó- és Felsőgolop különállását és eltérő közigazgatását.
Golop nevét az idők során többféle formában írták: Golup, Gulup és Galoph néven szerepelt a korabeli oklevelekben. A település a Golopy család ősi fészke volt. A falut már IV. Béla idejében említették az oklevelekben, az 1330-as években pedig már temploma is állt.
1356-ban Golop az egri káptalan birtoka volt.
1405-ben Az Isépi, Cselei és Dobi családoké, 1435-ben pedig a Dobi és Monaki családok is birtokosai voltak.
1473-ban részbirtokos itt Zombori Nagy István és Pohárnok István is, de mellettük még a tokaji pálosoknak is volt itt birtoka.
1548–1549 között több birtkos osztozott rajta: a Byczy, Mucsey és Geörbedy, valamint a Benczy családoké volt.
1571-ben a Golopyak közül Golopy Gáspárt tüntetik fel a település birtokosaként, de az 1598-i összeíráskor már a Szernyei, Peresznyei és Bakos családok is a település birtokosai voltak.
A település a török időkben elpusztult, felégették, a korabeli oklevelek 1567-ben a törököktől elpusztított helyként említették, de később újranépesült.
A 18. század második felében a falu urai a Vay és Vécsey családok birtoka volt, de birtoka volt itt még az Ibrányi és a Reviczky családnak is.
Az 1800-as évek elején a báró Vay családé volt, az 1900-as évek elején pedig Vay Sándor volt nagyobb birtokosa, és két érdekes kastélya, melyek közül a régebbit még báró Vay Miklós építtette.
1909-ben a települést elérte a vasút.
NépcsoportokSzerkesztés
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
NevezetességekSzerkesztés
- Református temploma – a reformáció előtti időkben épült.
- Római katolikus temploma – 1886-ban épült.
- Ősi Magyar Címertár – a Vay-kastély jobb szárnyában, a volt általános iskola helyiségeiben működik az Ősi Magyar Címertár. Az Ősi Magyar Címereinkért Alapítvány állandó kiállításán Szabadiné Sinkó Ilona aranyhímzéses tűfestő közel 2000 darab ősi nemesi, hivatalos és egyházi címerrajza, rátétes és hímzett ábrázolásai, valamint történelmi zászlók tekinthetők meg.
- Vay-kastély (régi)
- Vay-kastély (új)
- Ősi Magyar Címertár
Környező településekSzerkesztés
Monok 5 km-re, Tállya 2 km-re. A legközelebbi város: Abaújszántó 6 km-re.
ForrásokSzerkesztés
- Borovszky Samu: Zemplén vármegye.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Golop települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Megváltozik Golop, Tállya és Pánd járási besorolása. [2014. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 20.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
