Főmenü megnyitása
A nemes Andrássy család címeres nemeslevele 1649-ből

A nemes Andrássy család egy közel 400 éves tarcali illetőségű magyar armalista család. A família 1649-ben kapott nemesi rangot III. Ferdinánd magyar királytól. A címeres levél feljogosította tulajdonosait a nemesi cím használatára, de birtokadomány nem járt hozzá, így az úgynevezett "diplomás nemesek" közé kategorizálhatóak, ebből adódóan predikátumot sem használtak. A pár leszármazottai az XIX. században jellemzően befolyásos tarcali föld- és szőlőbirtokosokként éltek, a település érdemes lakóiként voltak bejegyezve. Házasságaik által rokonságban állnak több nyírségi és zempléni kisnemesi famíliával, mint például a komoróci, császári és bicskei Komoróczy, a Kazay, a sassi Szabó, a rétszentmiklósi Éless, stb. családokkal.

A család neves képviselői:

  • Andrássy Kálmán (1853-1937): református lelkész (Buj), író.[1]
  • Andrássy Dániel (1837-1905): elismert borász, díjnyertes termékei az 1896-os millenniumi ünnepségeken ki voltak állítva.[2]
  • Andrássy János (1863-1930): a Tarcali Hegyközség elnöke, földbirtokos.
  • dr. Andrássy Dániel (1893-1965): főispán (Szabolcs vármegye), jogász.[3]
  • Andrássy László (1915-2000): elismert borász.
  • dr. Andrássy Gábor (1958-): nemzetközileg elismert kardiológus, orvosigazgató (Szent Ferenc Kórház, Budapest), elnök (Páneurópa Unió Magyar Egyesülete).

TörténetükSzerkesztés

 
A nemes Andrássy család leszármazási táblája (1649-1895)

Magát a címeres levelet 1649-ben, III. Ferdinánd uralkodása alatt igényelte meg a család első képviselője, Andrássy Gergely és felesége, Kys Katalin, valamint gyermekeik: Mihály és Péter. 1950. január 12-én Sáros vármegye hirdette ki rangra emelésüket. [4] Ezután száz éven át nem történt írásos feljegyzés a családról jelenlegi ismereteink szerint.

Bár a tarcali református anyakönyvek 1727-től vannak vezetve, mégis csak 1751-től vannak feljegyzések a család tagjairól. [5] Ez arra ad következtetést, hogy valószínűleg a XVIII. század közepén költöztek a településre. Egy teória szerint a család származási helye a 10 kilométerre levő Prügy lehet, mivel a prügyi református anyakönyvek 1753-tól írnak elszórtan ismeretlen eredetű nemesi címmel rendelkező Andrássyakról, ám a feltételezhető prügyi ág a kolerajárvány idején férfiágon kihalt (lásd: leszármazási tábla).

1751-től azonban általános életrajzi adatokról adnak tudósítást a tarcali református anyakönyvek az egyre népesedő családról. A família a 18. század második felében építette fel kúriájukat, mely családi fészkük volt egészen az ezredfordulóig - a lakóház Tarcalon a Fő utca 116. házszám alatt áll, műemléki védelmez élvez[6]. 1782-ben a család két ágra szakadt; a Békési- és a Ladányi-ágra. Az utóbbi ág néhány utódja jelenleg is Tarcalon, illetve vonzáskörnyékén él.

A bizonyíték, hogy ezek a tarcali Andrássyak A. Gergely és Kys Katalin leszármazottai, hogy a nemeslevél mai napig a birtokukban van: jelenleg a család egyik férfi leszármazottja Győr-Moson-Sopron megyében őrzi, szkennelt változat nem készült róla. Részlet az armális fordításából (1963):

,,[...] hogy mi egyrészt néhány hívünknek ezen ügyben felségünk elé terjesztett alázatos kérése, másrészt pedig meggondolván és megfontolván hívünk – Andrássy Gergely hűségét és hű szolgálatait, melyeket ő elsősorban a magyar szentkorona országainak, majd felségünknek különböző helyeken és időkben hűségesen felmutatott és tanúsított, és a jövőben is felmutatni és tanúsítani ígért [...] tehát ugyanazt az Andrássy Gergelyt, és általa nejét: Kys Katalint, és fiait: Andrássy Mihályt és Pétert nem nemes helyzetükből és állapotukból, melyben eddig állítólag voltak [...] nemesi testületébe és sorába számláltatjuk, felvétetjük és bejegyeztetjük, beleegyezvén biztos lélekkel és határozott akaratunkkal megengedvén, hogy ők mostantól fogva a jövőben és minden elkövetkezendő időben mindazokkal a kegyekkel, megtiszteltetésekkel, engedélyekkel, szabadságokkal, jogokkal, előjogokkal, kiváltságokkal és mentességekkel [...] ők, mint örökösei és mindkét nembeli leszármazottaik használhassák, élvezhessék és azoknak örvendhessenek. [...] Igaz a kétségtelen nemességüknek jeléül ezen címert, illetve nemesi jelvényt [...] Andrássy Gergelynek és általa a fent említett nejének és fiainak, valamint az ők örököseinek és mindkét nembeli leszármazóiknak kegyesen adományozzuk [...]"

Érdekesség, hogy a régen gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Dénes birtokában lévő tarcali kúria – mely ma Andrássy Rezidencia Wine & Spa néven szállodaként üzemel – kapuján, pincészetének homlokzatán, illetve borászati termékein is félreértésből a kisnemesi Andrássy család címere díszeleg.

CímerükSzerkesztés

,,Kék színű álló katonai pajzsot, melynek alapját zöld dombocska foglalja el s ebben teljes férfikar, melynek közepéből fehér liliom emelkedik ki, a pajzson nyugovó nyitott, illetve rostélyos hasonló emberi kart hordozó királyi koronával díszített katonai sisakot, a sisak felső részéről, illetve csúcsáról pedig egyik oldalán aranysárga és kék, másik oldalról fehér és piros sisak-takarók és szalagok a pajzs szélét szétszóródva körülfolyván magát a pajzsot csinosan díszítik." – A címer (nemesi jelvény) armálison szereplő leírása.

,,Kék paizsban zöld halmon könyöklő pánczélos kar egyenes kardot tart, a felső karból arany tulipán nő ki; sisakdísz: könyöklő pánczélos kar karddal; takarók: kék-arany, vörös-ezüst."[7]

,,Kékben, zöld dombon kardot tartó, könyöklő páncélos kar könyökhajlatából arany tulipán nő ki. Sisakdísz: pajzslak. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst."[8]

A Kempelen- és a Szluha-féle címerleírás téves az arany tulipánt illetően, fentebb, az eredeti nemeslevélben idézett címerleírás fehér liliomot nevez meg.

Egy heraldikai csoportban megállapították, hogy a címeren szereplő férfi kar a kezében nem kardot, hanem hegyestőrt tart a kezében.

ForrásokSzerkesztés