Both Béla
Both Béla, született Buchwald Béla,[4] 1934-től Bot Béla[5] (Szerencs, 1910. november 21. – Budapest, 2002. február 20.) magyar színész, rendező, a Madách Színház, később a Nemzeti Színház igazgatója. Közismertté mégis inkább filmszerepei (Bástya elvtárs az A tanú és a Te rongyos élet c. filmekben, illetve Báthory Béla, az idős magyar–történelem szakos tanár a Szomszédok c. tévésorozatban) tették, érdemes és kiváló művész.
Both Béla | |
1942-ben | |
Született | Bot Béla 1910. november 21.[1] Szerencs |
Elhunyt | 2002. február 20. (91 évesen)[1] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | 1. Móricz Lili (h. 1934–1939) 2. Varga Katalin (h. 1961–2002) |
Szülei | Bot Andor Both Erzsébet |
Foglalkozása | színész |
Iskolái | Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1932) |
Kitüntetései | |
Sírhelye | Farkasréti temető (27-3-53)[3] |
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1932–1999 |
Híres szerepei | Bástya elvtárs A tanú Megint tanú Te rongyos élet Báthory Béla Szomszédok |
A Wikimédia Commons tartalmaz Both Béla témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életpályája
szerkesztésÉdesapja Bot (született Buchwald) Andor (1881–1959),[6] édesanyja Both Erzsébet (1887–1985),[7] öccse Bot György (1917–1998) biológus, biokémikus.[8]
1932-ben diplomázott színészetből a Színművészeti Főiskolán. Az akadémiáról a miskolci színház szerződtette le, színésznek, rendezőnek, színházi titkárnak és könyvtárosnak egyszerre. 1934. december 31-én feleségül vette pályatársnőjét, Móricz Lilit, Móricz Zsigmond legkisebb leányát, de 1939-ben elváltak.[9]
1934 és 1941 között a Nemzeti Színház rendezője, majd azt követően a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője lett. 1945 után rendezőként és színházvezetőként is tevékenykedett többek között a Magyar Színházban, illetve a debreceni Csokonai Színházban is. 1945. január 6-án jelentkezett a Nemzeti Színházművészeti Tanácsba, ahová felvételt is nyert. A testület az Izabella téri Magyar Színházat „osztotta rá”, ahol egy tőke nélküli magánszínházba kezdett, de két év után abbahagyta és 1947–1949 között ismét a szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött, ezúttal azonban mint már igazgató. 1955-ben felkérték az Állami Faluszínház főrendezőjévé, e funkciót 1958-ban már a Madách Színházban látta el, ahol nem sokkal később igazgató is lett. Igazgatása alatt – az 1960-as évek elején – a Madách Színház az ország legjobbja volt, színháztörténeti értékű előadásokat rendezett, mint például G.B. Shaw: Tanner John házassága, Shakespeare: Hamlet, Tennessee Williams: A vágy villamosa, John Milton: Elveszett paradicsom, de a második világháború után először az ő igazgatósága alatt mutatták be Madách Imre : Az ember tragédiája című, és a marxista Lukács György miatt csak évente egy ízben bemutatásra engedett művét ismét.[forrás?] Szintén a nevéhez fűződik sok egyéb mellett egy új, tiszta hangú Bánk bán megrendezése és bemutatása is, a sikerdarabok mellett.
1964-től a Nemzeti Színháznak is igazgatója volt, nyugdíjba annak éléről ment 1971-ben.
Kilencvenedik születésnapján a Színházi Folyóirat hasábjain így köszöntötte őt Koltai Tamás: „Both Béla, a szenvedélyes színházi ember joggal somolyoghat a mai igazgatóínség láttán. Az előadások láttán pedig meg lehet a véleménye – ma is ott van minden premieren. Kivéve a Madách Színházban, az átépített budoár ünnepélyes megnyitójára ugyanis nem engedték be. Nem gyanítom a szokásos impertinenciát, inkább tapintatot látok a gesztusban. Nem akarták, hogy lássa, mi lett a színházából. Úgy is van, jobb ez így. Isten éltessen, Igazgató Úr!”
Életének 92. évében, 2002. február 20-án hunyt el, sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben található.
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: Színész: 5; rendező: 70 .[10]
Színpadi szerepei
szerkesztés- Henrik Ibsen: A vadkacsa....Werle, nagykereskedő
- Aljosin: Anna őfelsége....Doyen
- Száraz György: II. Rákóczi Ferenc....Okolicsányi Pál
- Kazán István: Férfikor
- Kárpáthy Gyula: A perbefogott diák....Elnök
Rendezései
szerkesztés- Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
- Madách Imre: Az ember tragédiája
- Katona József: Bánk bán
- Majakovszkij: Gőzfürdő
- Csurka István: Szájhős
- Polgár András: Egy király a Népszínház utcában
- Romhányi József: Csipkerózsika
- Fehér Klára: Mi, szemüvegesek
- Felkai Ferenc: Győri sasfiók
- Tabi László: Különleges világnap
- Jevgenyij Schvarc: Hókirálynő
- Verne Gyula: Sándor Mátyás
- Schiller: Stuart Mária
- Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
- Ugo Betti: A játékos
- Molnár Géza: Anna-ünnep
- Arthur Miller: Az ügynök halála
- Gyurkó László: Szerelmem, Elektra
- O'Casey: Bíbor por
- H.Barta Lajos: Kiáltás
- Szinetár György: Én, Varga Katalin
- Marivaux: Két nő között
- George Bernard Shaw: A szerelem ára
- Calderón de la Barca: Huncut kísértet
- Kállai István: Élni tudni kell!
- Remarque: Az utolsó állomás
- Kamondy László: Vád és varázslat
- Marsak: A bűvös erdő
- Tabi László: Esküvő
- Caragiale: Farsang
- Musset: Lorenzaccio
- William Shakespeare: Ahogy tetszik
- Moreto y Cabana: Donna Diána
- Gabriela Zapolska: Dulszka asszony erkölcse
- Örsi Ferenc: Fekete ventillátor
- Balzac: Grandet kisasszony
- Jurandot: Harmadik csengetés
- Thornton Wilder: Hosszú út
- Carlo Goldoni: Két úr szolgája
- Henrik Ibsen: Kísértetek
- Nâzım Hikmet: Legenda a szerelemről
- Vapcarov: A legnagyobb hullám
- Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
- Kállai István: Majd a papa!
- Gabbe: Mesterek városa
- Brustein: Pányuska iskolája
- Priestley: Váratlan vendég
Filmjei
szerkesztés
Játékfilmekszerkesztés
|
TévéfilmekszerkesztésSzínészként
Rendezőként Szinkron
|
Videóklip
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ a b 2017. október 9., Béla Both, 342499
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 7.)
- ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/fotok-b.htm, 2019. augusztus 27.
- ↑ Születése bejegyezve a szerencsi állami akv. 188/1910. fsz. alatt. www.familysearch.org (Hozzáférés: 2023. december 27.)
- ↑ Szülei esketési bejegyzése a sárospataki állami akv. 2/1907. fsz. alatt. Apja 1934-ben családnevét Botra változtatta, lásd utólagos bejegyzések rovat. www.familysearch.org (Hozzáférés: 2023. december 27.)
- ↑ Bot Andor halálesete bejegyezve a debreceni állami halotti akv. 170/1959. fsz. alatt. www.familysearch.org (Hozzáférés: 2023. december 27.)
- ↑ Sárospataki ref. egyházközség születési akv. 16/1887. fsz. www.familysearch.org (Hozzáférés: 2023. december 27.)
- ↑ Kozák, Péter: Both Béla (magyar nyelven). Névpont. (Hozzáférés: 2018. szeptember 30.)
- ↑ Esketésük bejegyezve a Budapest IV. ker. állami akv. 280/1934. fsz. alatt. www.familysearch.org (Hozzáférés: 2023. december 27.)
- ↑ 2011. április 26-i lekérdezés
Források
szerkesztés- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Both Béla rövid életrajza Molnár Gál Péter tollából
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. december 2.)
- A tanú. DVD kiadás, rendezői kommentár.
További információk
szerkesztés- Both Béla a PORT.hu-n (magyarul)
- Both Béla az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Both Béla az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Both Béla a színház.net lapján
- Sulinet életrajzok