Gabriela Zapolska

lengyel írónő, színésznő, kritikus, 1857-1921

Gabriela Zapolska (született: Maria Gabriela Stefania Korwin-Piotrowska, később: Maria Gabriela Janowska, Podhajce, 1857. március 30.Lwów, 1921. december 17.) lengyel színésznő, író, újságíró.

Gabriela Zapolska
Gabriela Zapolska
Gabriela Zapolska
Élete
Született1857. március 30.
Podhajce
Elhunyt1921. december 17. (64 évesen)
Lwów
SírhelyLicsakivi temető
Nemzetiséglengyel
SzüleiWincenty Korwin-Piotrowski és Józefa Karskich
HázastársaStanisław Janowski (1901. november 9. – )
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)novella, regény, dráma
Irodalmi irányzatnaturalizmus
Fontosabb műveiEmberi állatsereglet (novellafüzér)
Szezon-szerelem (regény)
Dulszka asszony erkölcse (színmű)
Ők négyen (színmű)
Gabriela Zapolska aláírása
Gabriela Zapolska aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Gabriela Zapolska témájú médiaállományokat.

Kiváló képviselője volt a lengyel naturalizmusnak, műveiben kemény kritikusa a burzsoázia – abban a korban – széles körben elterjedt képmutatásának. Népszerű szatirikus vígjátékokat, drámákat és regényeket írt.

 
Gabriela Zapolska portréja (Julian Fałat, 1898)
 
A Kaśka Kariatyda könyvborítója
 
Gabriela Zapolska névjegykártyája és egy kézzel írt levele
 
Gabriela Zapolska sírja a Łyczakowski temetőben

Gazdag földbirtokos családból származott. Rosszul sikerült házassága után – 1881-ben – megszakította a kapcsolatát a férjével és a családjával. Krakkói színházakban és galíciai vándor társulatokkal lépett fel. Novellákkal kezdte a pályafutását, melyek csak 1890-ben A szenvedés történetéből című kötetében jelentek meg. 1883-tól a lembergi és a varsói sajtóban folytatásos regényei jelentek meg.

1889-ben Párizsba utazott, ahol megismerte az új, modernista színházi törekvéseket, a kortárs festészetet és a lengyel emigráció tevékenységét. Hazatérése után – 1897-től 1900-ig – sikerrel szerepelt a varsói, a krakkói és a lembergi színházakban, de a színházigazgatókkal való sorozatos összetűzései miatt el kellett hagynia a színésznői pályát. Tárcaíró és színházi kritikus volt ekkoriban, de színészképzéssel is foglalkozott.

1904-ben Lembergben telepedett le második férjével, Stanislaw Janowskival, akivel vándortársulatot szervezett, majd a Teatr Premier irodalmi vezetője volt (1907-1908 és 1912-1913).

Már korai naturalista regényével (A pokol tornáca, 1889) – amelyet szexualitásközpontú érdeklődésűnek tartottak -, magára haragította a konzervatív kritikát.

Gabriela Zapolska a naturalizmust a valóságot a legsötétebb oldaláról bemutató, társadalmi célokat is megfogalmazó irányzatként képviselte. Ezt a felfogást szinte egész szépirodalmi és publicisztikai munkássága alatt megtartotta. Kivételt csak egy kis modernista kitérő, valamint a szentimentális, patetikus hatásokhoz való vonzódása jelentett.

A tehetsége jó megfigyelőkészségében, az emberi gyengeségek iránti fogékonyságban és a leleplezés vágyának szenvedélyében rejlett. A polgári társadalom kifogásolható erkölcseit bemutató szatirikus komédia és a szerelmi intrikára épülő szalon-vígjáték állt a legközelebb hozzá.

Legsikerültebb komédiáit máig műsoron tartják a lengyel színházak.

  • Jeden dzień z życia róży (1881)
  • Małaszka (1881)
  • AkwareleAkvarellek (1885)
  • Kaśka Kariatyda (folytatásokban, 1886)
  • Małka Szwarcenkopf (1887)
  • PrzedpiekleA pokol tornáca (1889)
  • We krwiVérben (1891)
  • Szmat życiaAz élet rongya (1891)
  • Menażeria ludzkaEmberi állatsereglet[1] (1893)
  • Janka (1895)
  • Tamten, Wodzirej (1896)
  • ŻabusiaBékuci (1897)
  • Fin-de siecle’istkaSzázadvégi nő (1897)
  • Jojne Firułkes (1898)
  • Kaśka Kariatyda[2] (regény, 1898)
  • SybirSzibéria (1899)
  • Zaszumi lasFelzúg az erdő (1899)
  • AntysemitnikAntiszemita (1899)
  • Jak tęczaMint a szivárvány[3] (1902)
  • Tresowane duszeIdomított lelkek[4] (1902)
  • Mężczyzna (1902)
  • A gdy w głąb duszy wnikniemyHa a lélek mélyéig hatolunk (1903)
  • NieporozumienieFélreértés (1903)
  • Sezonowa miłośćSzezon-szerelem[5] (1904)
  • Jesiennym wieczorem (1905)
  • Moralność pani DulskiejDulszka asszony erkölcse (1907)
  • Córka TuśkiTuśka lánya (1907)
  • Ich czworoŐk négyen[6] (1907)
  • Pani Dulska przed sądemDulska asszony a bíróság előtt (1908)
  • O czym się nie mówiAmiről nem beszélnek (1909)
  • Skiz (1909)
  • Panna MaliczewskaMaliczewska kisasszony[7] (1910)
  • Śmierć Felicjana Dulskiego – Felicján Dulski halála (1911)
  • Kobieta bez skazyAz érintetlen asszony (1913)
  • O czym się nawet myśleć nie chceAmire még gondolni sem akarnak[8] (1914)
  • Frania Poranek: jej dalsze losy (1922)
  • Z pamiętników młodej mężatki (1923)

Gyűjteményes kiadások

szerkesztés
  • Wydanie zbiorowe 1-26.Gyűjteményes kiadás 1-26. kötet (1922–1927)
  • Dzieła wybrane 1-16.Válogatott művek 1-16. kötet (1957–1958)
  • Publicystyka 1-2.Publicisztika 1-2. kötet (1958–1962)
  • Dramaty 1-2.Drámák 1-2. kötet (1960–1961)
  • Listy 1-2.Levelek 1-2. kötet (1970)
  • A rendőrfőnök. Regény, 1-2.; Légrády, Bp., 1918 (Legjobb könyvek)
  • Kísértetek. Regény; ford. Apor Dezsőné; Kultúra, Bp., 1919 (A Kultúra regénytára)
  • Az érintetlen asszony. Regény; ford. Szentmihályi Valéria; Kultúra, Bp., 1923 (A Kultúra regénytára)
  • Dulszka asszony erkölcse. Tragikomédia; ford. Füsi József, bev. Both Béla; Népszava, Bp., 1955 (Színjátszók könyvtára)

Filmváltozatok

szerkesztés
  • Carewicz – A cárevics (1918) – rendező: Marian Fuchs
  • Tamten (1921) – rendező: Władysław Lenczewski
  • O czym się nie mówi (1924) – rendező: Edward Puchalski
  • Policmajster Tagiejew (1929) – rendező: Juliusz Gardan
  • Moralność pani Dulskiej (1930) – rendező: Boleslaw Newolin (hangosfilm)
  • O czym się nie mówi (1939) – rendező: Mieczysław Krawicz
  • Morálka paní Dulské (1958) – rendező: Jiří Krejčík (csehszlovák film)
  • Dulscy (1976) – rendező: J. Rybkowski
  • 1972-ben készült el J. Minkiewicz rendezésében a Jeszcze Dulska (Nincs még veszve Dulska…) című musical
  • E. Korzeniowska: Z badań nad ideologią Gabrieli Zapolskiej (O Marii Dąbrowskiej i inne Szkice, 1956)
  • J. Czachowska: Z dziejów „Moralność pani Dulskiej” (1963)
  • T. Weiss: Gabriela Zapolska. Życie i twórczość (1968)
  • J. Rurawski: Gabriela Zapolska (1981)
  1. A novellaciklus 12 „elállatiasodott ember” portréját tartalmazza, és a képmutató polgári erkölcsökről rántja le a leplet.
  2. A regény egy Lembergben szolgáló falusi cselédlány bukásáról és a társadalomból való kíméletlen kirekesztéséről szól.
  3. Lélektani regénye.
  4. Az újságírók világát leleplező drámája.
  5. A regény Zakopanéban játszódik, és egy kishivatalnok léha feleségének románcáról szól egy színésszel.
  6. A mű hősei: a kikapós feleség, a léha szerető, a művelt, de határozatlan gimnáziumi tanár és a megromlott családi élet áldozata: a gyerek.
  7. A színdarab hősnője egy szegény munkáscsaládból kiemelkedő kezdő színésznő, aki kényszerűségből egy ügyvéd kitartottja lesz. A mű szembemegy a kor erkölcseivel: nem a nőt ítéli el.
  8. Ebben a művében elhallgatásra szánt témákról ír: a prostitúcióról és a nemi betegségekről.

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gabriela Zapolska című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gabriela Zapolska című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Világirodalmi lexikon XVIII. (Z–Index). Főszerk. Szerdahelyi István. Budapest: Akadémiai. 1995. 82–84. o. ISBN 963-05-6852-7  
  • Literat: Gabriela Zapolska (lengyel és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. március 18.)
  • Culture: Gabriela Zapolska (lengyel nyelven). (Hozzáférés: 2014. március 18.)

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés