Gabriela Zapolska
Gabriela Zapolska (született: Maria Gabriela Stefania Korwin-Piotrowska, később: Maria Gabriela Janowska, Podhajce, 1857. március 30. – Lwów, 1921. december 17.) lengyel színésznő, író, újságíró.
| Gabriela Zapolska | |
 | |
| Gabriela Zapolska | |
| Élete | |
| Született | 1857. március 30. Podhajce |
| Elhunyt | 1921. december 17. (64 évesen) Lwów |
| Sírhely | Licsakivi temető |
| Nemzetiség | lengyel |
| Szülei | Wincenty Korwin-Piotrowski és Józefa Karskich |
| Házastársa | Stanisław Janowski (1901. november 9. – ) |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | novella, regény, dráma |
| Irodalmi irányzat | naturalizmus |
| Fontosabb művei | Emberi állatsereglet (novellafüzér) Szezon-szerelem (regény) Dulszka asszony erkölcse (színmű) Ők négyen (színmű) |
 | |
| Gabriela Zapolska aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gabriela Zapolska témájú médiaállományokat. | |
Kiváló képviselője volt a lengyel naturalizmusnak, műveiben kemény kritikusa a burzsoázia – abban a korban – széles körben elterjedt képmutatásának. Népszerű szatirikus vígjátékokat, drámákat és regényeket írt.
Élete
szerkesztés
Gazdag földbirtokos családból származott. Rosszul sikerült házassága után – 1881-ben – megszakította a kapcsolatát a férjével és a családjával. Krakkói színházakban és galíciai vándor társulatokkal lépett fel. Novellákkal kezdte a pályafutását, melyek csak 1890-ben A szenvedés történetéből című kötetében jelentek meg. 1883-tól a lembergi és a varsói sajtóban folytatásos regényei jelentek meg.
1889-ben Párizsba utazott, ahol megismerte az új, modernista színházi törekvéseket, a kortárs festészetet és a lengyel emigráció tevékenységét. Hazatérése után – 1897-től 1900-ig – sikerrel szerepelt a varsói, a krakkói és a lembergi színházakban, de a színházigazgatókkal való sorozatos összetűzései miatt el kellett hagynia a színésznői pályát. Tárcaíró és színházi kritikus volt ekkoriban, de színészképzéssel is foglalkozott.
1904-ben Lembergben telepedett le második férjével, Stanislaw Janowskival, akivel vándortársulatot szervezett, majd a Teatr Premier irodalmi vezetője volt (1907-1908 és 1912-1913).
Stílusa
szerkesztésMár korai naturalista regényével (A pokol tornáca, 1889) – amelyet szexualitásközpontú érdeklődésűnek tartottak -, magára haragította a konzervatív kritikát.
Gabriela Zapolska a naturalizmust a valóságot a legsötétebb oldaláról bemutató, társadalmi célokat is megfogalmazó irányzatként képviselte. Ezt a felfogást szinte egész szépirodalmi és publicisztikai munkássága alatt megtartotta. Kivételt csak egy kis modernista kitérő, valamint a szentimentális, patetikus hatásokhoz való vonzódása jelentett.
A tehetsége jó megfigyelőkészségében, az emberi gyengeségek iránti fogékonyságban és a leleplezés vágyának szenvedélyében rejlett. A polgári társadalom kifogásolható erkölcseit bemutató szatirikus komédia és a szerelmi intrikára épülő szalon-vígjáték állt a legközelebb hozzá.
Legsikerültebb komédiáit máig műsoron tartják a lengyel színházak.
Művei
szerkesztés- Jeden dzień z życia róży (1881)
- Małaszka (1881)
- Akwarele – Akvarellek (1885)
- Kaśka Kariatyda (folytatásokban, 1886)
- Małka Szwarcenkopf (1887)
- Przedpiekle – A pokol tornáca (1889)
- We krwi – Vérben (1891)
- Szmat życia – Az élet rongya (1891)
- Menażeria ludzka – Emberi állatsereglet[1] (1893)
- Janka (1895)
- Tamten, Wodzirej (1896)
- Żabusia – Békuci (1897)
- Fin-de siecle’istka – Századvégi nő (1897)
- Jojne Firułkes (1898)
- Kaśka Kariatyda[2] (regény, 1898)
- Sybir – Szibéria (1899)
- Zaszumi las – Felzúg az erdő (1899)
- Antysemitnik – Antiszemita (1899)
- Jak tęcza – Mint a szivárvány[3] (1902)
- Tresowane dusze – Idomított lelkek[4] (1902)
- Mężczyzna (1902)
- A gdy w głąb duszy wnikniemy – Ha a lélek mélyéig hatolunk (1903)
- Nieporozumienie – Félreértés (1903)
- Sezonowa miłość – Szezon-szerelem[5] (1904)
- Jesiennym wieczorem (1905)
- Moralność pani Dulskiej – Dulszka asszony erkölcse (1907)
- Córka Tuśki – Tuśka lánya (1907)
- Ich czworo – Ők négyen[6] (1907)
- Pani Dulska przed sądem – Dulska asszony a bíróság előtt (1908)
- O czym się nie mówi – Amiről nem beszélnek (1909)
- Skiz (1909)
- Panna Maliczewska – Maliczewska kisasszony[7] (1910)
- Śmierć Felicjana Dulskiego – Felicján Dulski halála (1911)
- Kobieta bez skazy – Az érintetlen asszony (1913)
- O czym się nawet myśleć nie chce – Amire még gondolni sem akarnak[8] (1914)
- Frania Poranek: jej dalsze losy (1922)
- Z pamiętników młodej mężatki (1923)
Gyűjteményes kiadások
szerkesztés- Wydanie zbiorowe 1-26. – Gyűjteményes kiadás 1-26. kötet (1922–1927)
- Dzieła wybrane 1-16. – Válogatott művek 1-16. kötet (1957–1958)
- Publicystyka 1-2. – Publicisztika 1-2. kötet (1958–1962)
- Dramaty 1-2. – Drámák 1-2. kötet (1960–1961)
- Listy 1-2. – Levelek 1-2. kötet (1970)
Magyarul
szerkesztés- A rendőrfőnök. Regény, 1-2.; Légrády, Bp., 1918 (Legjobb könyvek)
- Kísértetek. Regény; ford. Apor Dezsőné; Kultúra, Bp., 1919 (A Kultúra regénytára)
- Az érintetlen asszony. Regény; ford. Szentmihályi Valéria; Kultúra, Bp., 1923 (A Kultúra regénytára)
- Dulszka asszony erkölcse. Tragikomédia; ford. Füsi József, bev. Both Béla; Népszava, Bp., 1955 (Színjátszók könyvtára)
Filmváltozatok
szerkesztés- Carewicz – A cárevics (1918) – rendező: Marian Fuchs
- Tamten (1921) – rendező: Władysław Lenczewski
- O czym się nie mówi (1924) – rendező: Edward Puchalski
- Policmajster Tagiejew (1929) – rendező: Juliusz Gardan
- Moralność pani Dulskiej (1930) – rendező: Boleslaw Newolin (hangosfilm)
- O czym się nie mówi (1939) – rendező: Mieczysław Krawicz
- Morálka paní Dulské (1958) – rendező: Jiří Krejčík (csehszlovák film)
- Dulscy (1976) – rendező: J. Rybkowski
Musical
szerkesztés- 1972-ben készült el J. Minkiewicz rendezésében a Jeszcze Dulska (Nincs még veszve Dulska…) című musical
Irodalom
szerkesztés- E. Korzeniowska: Z badań nad ideologią Gabrieli Zapolskiej (O Marii Dąbrowskiej i inne Szkice, 1956)
- J. Czachowska: Z dziejów „Moralność pani Dulskiej” (1963)
- T. Weiss: Gabriela Zapolska. Życie i twórczość (1968)
- J. Rurawski: Gabriela Zapolska (1981)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A novellaciklus 12 „elállatiasodott ember” portréját tartalmazza, és a képmutató polgári erkölcsökről rántja le a leplet.
- ↑ A regény egy Lembergben szolgáló falusi cselédlány bukásáról és a társadalomból való kíméletlen kirekesztéséről szól.
- ↑ Lélektani regénye.
- ↑ Az újságírók világát leleplező drámája.
- ↑ A regény Zakopanéban játszódik, és egy kishivatalnok léha feleségének románcáról szól egy színésszel.
- ↑ A mű hősei: a kikapós feleség, a léha szerető, a művelt, de határozatlan gimnáziumi tanár és a megromlott családi élet áldozata: a gyerek.
- ↑ A színdarab hősnője egy szegény munkáscsaládból kiemelkedő kezdő színésznő, aki kényszerűségből egy ügyvéd kitartottja lesz. A mű szembemegy a kor erkölcseivel: nem a nőt ítéli el.
- ↑ Ebben a művében elhallgatásra szánt témákról ír: a prostitúcióról és a nemi betegségekről.
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Gabriela Zapolska című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Gabriela Zapolska című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- Világirodalmi lexikon XVIII. (Z–Index). Főszerk. Szerdahelyi István. Budapest: Akadémiai. 1995. 82–84. o. ISBN 963-05-6852-7
- Literat: Gabriela Zapolska (lengyel és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. március 18.)
- Culture: Gabriela Zapolska (lengyel nyelven). (Hozzáférés: 2014. március 18.)
További információk
szerkesztés- IMDb: Gabriela Zapolska (angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. március 17.)
- e-teatr.pl: Gabriela Zapolska dalai (lengyel nyelven). (Hozzáférés: 2014. március 17.)
