Zakopane

város Lengyelországban

Zakopane a Magas-Tátra lengyel részének legfontosabb városa. Lengyelország téli központja, és egyben a határ mindkét oldalának legnagyobb olyan városa, amely közvetlenül szomszédos a Tátra ívével. A város a Zakopanei-barázda (Rów Zakopiański) alján található, délről a mészköves Tátra erdősége, északról a Gubalówka hegyvonulata zárja. Zakopane a legmagasabban fekvő lengyel város, központja - a Krupówki és a Kościuszko utca kereszteződése - a tengerszinttől számítva 838 méter magasan van. A városba három főút, valamint egy vasútvonal vezet.

Zakopane
Zakopane a Giewontról
Zakopane a Giewontról
Zakopane címere
Zakopane címere
Zakopane zászlaja
Zakopane zászlaja
Közigazgatás
Ország Lengyelország
VajdaságKis-lengyelországi
Járás tátrai
Rang város
Alapítás éve1933
Irányítószám 34-500-tól 34-504-ig
Körzethívószám (+48)18
Rendszám KTT
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség25 770 fő (2021. márc. 31.)[2]
Népsűrűség319 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság750 - 2301 m
Terület84,26 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 17′ 58″, k. h. 19° 57′ 07″Koordináták: é. sz. 49° 17′ 58″, k. h. 19° 57′ 07″
Zakopane weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zakopane témájú médiaállományokat.

Múltja és jelene szerkesztés

 
Zakopane esti látképe
 
Zakopane nappali látképe

A település első említése a XVI. század végéről való. A falu lakosai 1578-ban Báthory István lengyel királytól, Erdély fejedelmétől kapták első kiváltságaikat.[3] Az erről szóló oklevelek azonban nem maradtak fenn, és több kutató kétségbe is vonja létezésüket. A történészek azonban bizonyosak benne, hogy 400 évvel ezelőtt a Tátraalji-barázda területén már megjelentek az első települések, melyekből a mai város kialakult.

A Zakopane elnevezés egy 1616-ból származó oklevélben fordul elő először. Ezt a füves területet Paweł Rubzdel, maruszyni János fia kapta birtokul. A Nowy Targ-i sztaroszta Mikołaj Komorowski birtokainak 1624. évi szemléjekor említi az új települést, mely a Tátra és a Gubalówka között fekszik.

A lakosság körében a Gąsienica, a Topor, a Bachleda és a Jarząbek vezetéknév volt a leggyakoribb. A népesség főleg az erdei legelők tanyáin összpontosult, amelyekből ebben a térségben mintegy ötven létezett, és hozzávetőlegesen 650 ember lakta. A Vasa dinasztiából származó III. Zsigmond király 1630. április 20-án a banskai Jędrzej Jarzębko családnak adományozott néhány füves területet.

1824-ben, miután Lengyelországot a szomszédos hatalmak felosztották egymás között, Zakopane a Habsburgok fennhatósága alá került. A legelőket ekkor áruba bocsátották.[3]

Zakopane fellendülését a 19. században kialakult egészségturizmusnak köszönhette. A tüdőbetegeket a helyi gorál lakosok vitték fel a hegyi legelőkön álló pásztorházakba. Később számos szanatórium, panzió épült a gyógyulni vágyók fogadására.

A 19. és a 20. század fordulóján megjelentek a sportolók is a városban, 1911-ben itt rendezték meg az első nemzetközi síbajnokságot. 1925-ben megépült a síugró sánc is, amelyet 1962-ben felújítottak.[4]

A második világháborúban a lengyelországi hadjárat alkalmával szlovák-német csapatok foglalták el (Szlovák hadjárat Lengyelország ellen (1939)).

Zakopane ma elsősorban a turizmusból él: télen a síelők, nyáron inkább a túrázók keresik fel. A várost népszerű kirándulóhelyek veszik körül: a Gubalówka, a Kasprowy-csúcs és a Halas-tó. A várost évente hárommillió látogató keresi fel.[5]

Főbb látnivalók szerkesztés

  • Gubalówka
  • Síugró sánc
  • Sikló - Az 1123 méter magas Gubalówkára viszi fel nagyjából három perc alatt a kirándulókat. Az általa megtett szintkülönbség 300 méter.
  • Szent Kelemen fatemplom (más néven: a Częstochowai Szűzanya fatemploma) - A templom az 1850-es évek közepén épült, egyszerű, egyhajós építmény, belsejében népi-barokk faszobrokkal.
  • A kiválók temetője - Régi gurál családok, híres, a tátrai idegenforgalom fellendítéséért sokat tett zakopanei lakosok és több tátrai futár nyughelye.
  • Krupówki utca - Zakopane sétáló- és bevásárlóutcája.
  • Willa Koliba - A Kalyiba Villa volt az első azoknak a panzióknak a sorában, amelyeket Stanisław Witkiewicz tervezett az úgynevezett zakopanei stílusban.
  • Tátrai Múzeum - Az intézmény néprajzi és természettudományos gyűjteménynek ad otthont.
  • A Szymański család gyűjteménye - Gurál népművészeti bútorok, szőttesek, fafaragások láthatók a gyűjteményben.
  • Sajtpiac - A Krupówki utca végén, a sikló közelében található. A piacon kistermelők árulják a különböző sajtokat, lekvárokat, mézeket és gombákat.
  • Keresztelő Szent János templom - A 19. század végén épült kőtemplom a Krupówki utcában.
  • Karol Szymanowski Múzeum

Építészete szerkesztés

 
A Willa Koliba, a zakopanei stílusban épült első ház

Lengyelországban zakopanei stílusnak nevezik azt az építészeti megoldást, amely a 19. század végén terjedt el a névadó településen egy krakkói művésznek, Stanisław Witkiewicznek köszönhetően, aki a fafaragásos gurál házak alapján tervezte meg villáit.

Ezek az épületek díszesebbek, mint a mintául szolgáló házak, erkélyesek, tetőzetük meredek és zsindellyel borított, alapozásukhoz nagy folyami köveket használtak.[4] Ez lehetővé tette, hogy az új épületeket - a hagyományos gurál lakóházakkal szemben - alápincézzék, és ezáltal jelentősen megnöveljék alapterületüket.

Witkiewicz a helyi népi motívumokat és a szecessziós díszítő elemeket ötvözte, tervei alapján elsősorban panziók, templomok épültek. A meredek tetőszerkezet alá rejtett emeletek hatalmas újításnak számítottak Zakopanéban a 19. és a 20. század fordulóján.[6]

A zakopanei stílus nagy népszerűségnek örvend a podhalei régióban, sok új panzió, nyaraló és lakóház épült ennek az építészeti elgondolásnak a szellemében. A stílus Lengyelország más területein is felhasználták, a varsói területen például téglaépületeken jelentek meg legfőbb jegyei.[7]

Klímája szerkesztés

Zakopane éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)7,78,613,616,622,225,026,926,623,719,814,09,817,9
Átlaghőmérséklet (°C)−5,6−4,6−0,45,410,013,415,214,611,17,01,5−3,25,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−19,6−18,4−14,3−6,8−1,71,94,43,2−0,9−5,2−11,4−17,0−7,1
Forrás: average-temperature.com (Hozzáférés: 2011. május 10.)


Testvérvárosai szerkesztés

Galéria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c d e f g h i https://www.zakopane.pl/zawartosc/miasta-partnerskie/miasta-partnerskie
  2. https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/011216917011-0963773?var-id=1639616&format=jsonapi, JSON, 2022. október 4.
  3. a b Bács Gyula: Délkelet-Lengyelország, 64. oldal ISBN 963-2432-037
  4. a b Bács Gyula: Délkelet-Lengyelország, 65. oldal ISBN 963-2432-037
  5. Lengyelország, 246. oldal ISBN 963-0945-681
  6. ZakopaneInfo: Zakopane építészete. (Hozzáférés: 2011. május 7.)
  7. culture.pl: The Zakopane style in Polish architecture. (Hozzáférés: 2011. május 7.)

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Zakopane témájú médiaállományokat.