Állami Déryné Színház

Az Állami Déryné Színház (más néven Állami Faluszínház) 1951-ben alakult budapesti székhellyel egy azon év májusában született határozat alapján. Feladata a vidék városi színházaitól messze lévő településein való játék. 1955-től hívták Állami Déryné Színháznak.

TörténeteSzerkesztés

Megszervezésével Mátrai Józsefet bízták meg, aki halálig igazgatója maradt az intézménynek. A fődramaturg Ascher Oszkár volt, aki 1957–1965 között a második igazgatója lett a színháznak. 1965-től Szalai Vilmos vette át a helyét.

1951–1954 között budapesti előadásait a VII. kerületben, a Madách téren, a mai Örkény István Színházban játszotta szombaton és vasárnap. 1954–55-ben a volt Omnia Mozi (ma Gutenberg Művelődési Otthon) helyiségében Jászai Mari Színház néven működött. 1957–1959-ben a volt Pódium Kabaré, ma Radnóti Miklós Színház helyiségében működött, 1963-tól pedig az egykori Józsefvárosi Színházban játszott rendszeresen. Irodái a VII. kerületi Asbóth utca 19. (korábban Éva utca) szám alatt voltak. Volt operatagozata, valamint Stúdió Színpada az Asbóth utcában.

A társulat 11 együttese autóbuszokkal járta az országot 2-3 hetente. A díszleteket teherautókon szállították. Első előadásuk 1951. augusztus 20-án volt Dunapentelén (Dunaújváros korábbi neve). Eleinte esztrádműsorokat adtak, de hamarosan egész estés műveket játszottak. Műsorán egyaránt szerepeltek magyar és világirodalmi klasszikus művek, modern darabok, valamint gyermek- és ifjúsági előadások is.

1975-ben a Hétfői Hírek című hetilapban az alábbi adatok jelentek meg:

„Augusztus 19-én este, a dunaújvárosi Bartók Béla Művelődési Házban, Tamási Áron „Boldog nyárfalevél” című színjátékának előadásával kezdi meg jubileumi — huszonötödik — évadját az Állami Déryné Színház. A helyszín nem véletlen; ugyanitt mutatkozott be 1951. augusztus 20-án az Állami Faluszínház, amely néhány évvel később felvette a Déryné Színház nevet. A jubileumra elkészült a mérleg. Imponáló számok! A társulat 1951 augusztusa óta 47112 előadást tartott, összesen 13 millió 270 ezer néző előtt, s közben 19 millió 200 ezer kilométer utat tettek meg szerte az országban... Néhány éve gyakran vendégszerepelnek külföldön is. Többször léptek fel már Csehszlovákia, Románia, a Szovjetunió, Jugoszlávia magyarlakta vidékein, az ausztriai Burgenlandban és Bécsben is...[1]

Fennállása alatt több mint 390 darabot mutatott be, több mint 40 ezer előadásban, kb. 15 millió néző számára.

Az Állami Déryné Színház 1978. júliusában Népszínház néven egyesült a 25. Színházzal. 1991. január 1-jén a színház átalakult, a vidéket járó tagozatok megszűntek, és a színház neve Budapesti Kamaraszínház lett.

IgazgatóiSzerkesztés

Az Állami Déryné Színház alapító tagjaiSzerkesztés

Színművészek:

Az Állami Déryné Színház színészei (1951–1978)Szerkesztés

Az alábbi névsor azon a művészek neveit tartalmazza, akik az Állami Faluszínház illetve az Állami Déryné Színház előadásiban szerepeltek. (A lista nem teljes)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  • A Budapesti Kamaraszínház honlapja
  • A 15 éves Állami Déryné Színház adatai 1951. aug. 20–1966. dec. 31-ig; összeáll. Pados István; Állami Déryné Színház, Bp., 1967
  • Állami Déryné Színház. 1951–1975; szerk. Katona Ferenc; bev. Székely György; Magyar Színházi Intézet, Bp., 1975
  • Bános Tibor: Thália Ikarusán. Riportkönyv a tízesztendős Állami Faluszínházról; Kossuth, Bp., 1961 (Hétköznapok)
  • Dobó László: Ember-szóra szomjas vidékek várták őket. Állami Faluszínház (1951–1955), Állami Déryné Színház (1955–1981) Zala megyében; Kanizsa-Infó Lapkiadó, Nagykanizsa, 2005

JegyzetekSzerkesztés