Főmenü megnyitása

László Margit

magyar opera-énekesnő (lírai szoprán), énektanár

László Margit (Kolozsvár, 1931. március 17.2019. április 15. vagy előtte) Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekesnő (lírai szoprán), énektanár, Bajor Nagy Ernő újságíró felesége, érdemes művész és kiváló művész.

László Margit
Életrajzi adatok
Született 1931. március 17.
Kolozsvár
Elhunyt 2019. április 15. (88 évesen)[1]
Házastársa Bajor Nagy Ernő
Pályafutás
Műfajok opera
Hangszer ének
Hang szoprán
Díjak
Tevékenység opera-énekesnő, énektanár

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

1941-ig a kolozsvári konzervatóriumban zongorázni tanult Farkas Ferencnél. Ezután háborús ausztriai gyermekévek következtek, itt megtanult jódlizni is.

1947 óta él Magyarországon. Női szabóként dolgozott és a Budapesti Kórusban énekelt alt(!) majd szoprán szólamot. 1951 és 1953 között magánúton énekelni tanult Koranek Jánosnénál.

Berg Ottó amatőr operatársulatának szabadtéri előadásán debütált Gilda szerepében Verdi Rigolettojában. Ugyanebben a társulatban Rossini operájában, A sevillai borbélyban Rosina szerepében lépett fel. 1953-ban a Magyar Állami Operaház magánénekesnek szerződtette. Itt is Gilda lett az első szerepe, majd kisebb szerepek után 1960-ban A varázsfuvolában Pamina szerepkörébe ugrott be és ezzel az őt megillető helyre került a társulatban. Mozart- és a bel canto-operák jó koloratúrkészséget igénylő szerepei lettek a legjobb alakításai, rendszerint a vele együtt induló Réti József oldalán. Ténylegesen alakította is szerepeit, mert kiváló énektechnikájához nagyszerű színészi készségek is társultak.

Gyakori szereplője lett koncerteknek, mert otthonosan mozgott az oratórium- és daléneklés Magyarországon mostohán kezelt területén is. De könnyűzenei dalokat is énekelt (pl. Bágya András A legszebb hosszú út dalát[2]).

Vendégszerepelt az egész német nyelvterületen, Franciaországban és a volt szocialista országokban.

Énekesként 1986-ban búcsúzott el a közönségtől, de az Operaháznak utána is tagja volt, 1994 óta immár örökös tagként.

1970-ben kezdett éneket tanítani, előbb magántanítványai voltak, majd 1986-tól a budapesti Szent István Gimnázium magánénektanára lett, 1989-től az Operaház énekmestere, később pedig a Zeneakadémia docense lett.

1996-ban szívinfarktuson esett át.

1997-től éveken át a Bartók Rádió Muzsikáló délután című műsorának egyik nagy felkészültségű vezetője lett.

Élete végén Budapest közelében élt 2010-ig szeretett férjével, Bajor Nagy Ernővel megosztott birtokán.

További szerepeiSzerkesztés

(A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 40.[3])

ősbemutatói

egyéb

Magyar RádióSzerkesztés

  • Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965) Történelmi daljáték. Szereplők: Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus.

DiszkográfiaSzerkesztés

CD-k

  • Farkas Ferenc: A bűvös szekrény - Zulejka Hungaroton HCD 32419-20
  • Poldini Ede: Farsangi lakodalom - Nemzetesasszony Hungaroton HCD 31974-75
  • Giuseppe Verdi: Rigoletto - Gilda Hungaroton HCD 31808-09
  • ifj. Johann Strauss: A denevér - Adél Hungaroton HCD 16558-59

Farkas Ferenc: Cantus Pannonicus Hungaroton HCD 31852 Rossini:A sevilai borbély - "Rosina" Hungaroton

DíjaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak László Margit témában.