Wikipédia

Várnai Péter (zenetörténész)

(1922–1992) magyar zenetörténész, zenekritikus, karmester
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 8.
Ez a szócikk a zenetörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Várnai Péter (egyértelműsítő lap).

Várnai Péter (Budapest, 1922. július 10. – Budapest, 1992. január 31.) zenetörténész és -kritikus, karmester. Várnai Dániel (1881–1962) író, országgyűlési képviselő fia.

Várnai Péter
Született1922. július 10.[1]
Budapest
Elhunyt1992. január 31. (69 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaBelohorszky Sári (1975–)[2]
SzüleiVárnai Dániel
Foglalkozása
IskoláiNemzeti Zenede (1940–1944)
KitüntetéseiSzocialista Kultúráért (1973)
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (24B-40-26)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

szerkesztés

A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett. 1940 és 1947 között a Nemzeti Zenedében tanult (zeneszerzés: Hammerschlag János, Szervánszky Endre, karmesterképző: Ferencsik János). A második világháború idején a mauthauseni koncentrációs táborba deportálták.[3]

1945-től 1950-ig a Magyar Rádióban dolgozott különböző beosztásokban. Rendszeresen vezényelte a Rádiózenekart is. 1948 decemberében az intézményben elsőként megalakult két brigád közül a zenei rendezőéké tagja lett.

1951-ben a Szegedi Szimfonikus Zenekart vezényelte, a következő két évben a Híradó- és Dokumentumfilmgyár zenei vezetője. 1952 és 1954 között a Madách Színház karmestere.

1956-ban került szerkesztőként a Zeneműkiadóhoz, ahol 1982-es nyugdíjazásáig dolgozott. Itt nem csak zenetörténettel foglalkozott, de szakkönyveket is fordított.

1968-tól a Magyar Hírlap állandó zenekritikusa is volt.

Számos bel- és külföldi lexikonba, szaklapba dolgozott be.

Művei

szerkesztés

(Ha másképp nincs jelölve, a megjelenés helye: Budapest, kiadó: Zeneműkiadó.)

Könyvek

szerkesztés
  • Goldmark Károly élete és művészete. Káldor Mártonnal. 1956
  • Goldmark Károly élete képekben. 1957
  • Heinrich Schütz. Gondolat, 1959
  • A lengyel zene története, 1959
  • Bánk bán az operaszínpadon. Operadramaturgiai tanulmány. Vámosi Nagy Istvánnal, 1960
  • Tardos Béla, 1966
  • Maros Rudolf, 1967
  • Székely Endre, 1967
  • Székely Mihály, 1967 (2. kiad. 1969)
  • Rösler Endre, 1969
  • Ferencsik János, 1972
  • Oratóriumok könyve, 1972 (2., bőv. kiad. 1983)
  • Velence, 1974
  • Operalexikon, 1975 ISBN 9633301076
  • Verdi Magyarországon, 1975 ISBN 9633301106 (eredetileg olaszul folytatásokban Parmában: 1962, 1969, 1973)
  • Beszélgetések Luigi Dallapiccolával, 1977
  • Beszélgetések Luigi Nonóval, 1978
  • Verdi operakalauz, 1978 ISBN 9633302609
  • Beszélgetések Ligeti Györggyel, 1979 (angolul: György Ligeti in conversation with Peter Várnai, Josef Häusler, Claude Samuel, and himself. London, 1983. Eulenburg Books ISBN 0903873680)
  • Miért szép századunk operája? Szerkesztő és társíró, Gondolat, 1979
  • Oratóriumok könyve; előszó Ferencsik János; 2. bőv. kiad.; Zeneműkiadó, Budapest, 1983

Kisebb tanulmányok

szerkesztés
  • Egy muzsikus a reformkorban. Mátray Gábor élete és munkássága a szabadságharcig in: Erkel Ferenc és Bartók Béla emlékére. 1954. Akadémiai K. + Mátray Gábor élete és munkássága a haláláig in: A magyar zene történetéből. 1955. Akadémiai K. A két rész átdolg. és összevont kiadása:
    Egy magyar muzsikus a reformkorban. in Mátray Gábor: A Muzsikának Közönséges Története és egyéb írások. 1984. Magvető K. ISBN 9631403084 pp. 361→547.
  • Adalékok a XIX. századi magyar operajátszás történetéhez. (Levéltári dokumentumok): in: Az opera történetéből. 1961. Akadémiai K. pp. 197→223

Díjai

szerkesztés
  • 1973 - Szocialista kultúráért
  • 1987 - Péterfi-plakett

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
  2. ↑ Karl-Josef Kutsch – Leo Riemens: Großes Sängerlexikon (német nyelven), 2004. január 31.
  3. ↑ Holocaust Survivors and Victims Database. (Hozzáférés: 2020. november 23.)

Források

szerkesztés
  • Brockhaus–Riemann zenei lexikon. Szerk. Boronkay Antal 3. köt. Budapest, 1985. Zeneműkiadó ISBN 9633305403
  • Ki kicsoda a hírközlésben?. Szerk. Bodrits István, Viczián János. Szekszárd, 1994 ISBN 9637806903
  • Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerk. Székely András. 2. kiad. Budapest, 1988. Zeneműkiadó. ISBN 9633306728
  • Lévai Béla: A rádió és televízió krónikája. 1945–1978. Budapest, 1980. Tömegkommunikációs Kutatóközp. ISBN 9630310015
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Várnai_Péter_(zenetörténész)&oldid=26771785”