Kőváry Gyula

(1884–1967) magyar színész, konferanszié, író, forgatókönyvíró és rendező
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. március 31.

Kőváry Gyula, névvariáns: Kővári (Rimaszombat, 1884. május 17.[4]Bécs, 1967. július 15.) magyar színész, konferanszié, író, forgatókönyvíró és rendező.

Kőváry Gyula
Az 1910-es években
Az 1910-es években
SzületettKőváry Gyula Miklós József
1884. május 17.
Rimaszombat
Elhunyt1967. július 15. (83 évesen)
Bécs
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaNagy Vilma Erzsébet
(h. 1914–1917)[1]
Takács Ilona
(h. 1917–1921)[2]
Goldschmidt Judit Mária
(h. 1921–?)[3]
SzüleiKőváry Miklós
Mihályi Julianna
Foglalkozása
Színészi pályafutása
Aktív évek19081956
Híres szerepeiSimon mester
Anatole France–Gábor Andor: A néma asszony
Az ideges Gruber
A kölcsönkért kastély

A Wikimédia Commons tartalmaz Kőváry Gyula témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Kőváry Miklós és balogfalvi Mihályi Julianna fiaként született. 1902-ben érettségizett, majd 1906-ban elvégezte az Országos Színészegyesület színiiskoláját. Első műveit 1908-tól az Apolló Színházban mutatták be. 1921-ben a Délutáni Kabaréban konferált, 1928 és 1933 között Berlinben saját társulatot alapított Kabarett der Komiker néven. Miután hazatért, 1934-ben a Terézkörúti Színpad és a Medgyaszay Színpad, majd a Pódium Kabaré szerződtette mint író-konferansziét, ahol Békeffi Lászlóval együtt konferált. Ő volt az első, aki blüetteket írt. Több száz tréfa szerzője. Vidám estjeit rendszeresen közvetítették a rádióban a húszas évek végétől a háborúig.[5] 1938-tól a Pódium Írók Kabaréjában szerepelt. 1945 után a Vidám Színpad, a Kamara Varieté, az Ifjúsági Színház és az Állami Faluszínház játszotta műveit. 1957-től Bécsben élt, ahol a Theater der Courage műsoraiban is szerepelt. 1956-ban felterjesztették érdemes művész elismerésre, amit emigrálása miatt nem kapott meg.

1914-ben könyvet is írt Zenebona címmel. Állandó rovatot vezetett a Színházi Élet és a Délibáb című hetilapokban is. Két film forgatókönyvének megírása fűződik a nevéhez: Bob herceg (Huszka Jenővel, 1941-ben) és a Lesz, ami lesz! (ugyanabban az évben).

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1948-1956): színész-22; író-4.[6]

Fontosabb színházi szerepei

szerkesztés

Filmszerepei

szerkesztés

Szinkronszerepei

szerkesztés
Év Cím Szereplő Színész Szinkron év
1939 A kormány tagja (1. magyar szinkron) 1949
1945 Akiket nem lehet leigázni 1948
1949 Van hazájuk Robert Scott Mihail Asztangov 1950
1951 Aladdin és a csodalámpa 1952

Magyar Rádió

szerkesztés

További információk

szerkesztés