Főmenü megnyitása

Békeffi László

komikus, konferanszié, kabarészerző

Békeffi László (névvariáns. Békeffy László) (Szeged, 1891. január 4.Zürich, 1962. január 21.) komikus, konferanszié, kabarészerző, színész. Békefi Antal író fia, Békeffi István kabarészerző unokatestvére.

Békeffi László
Békeffi László.jpg
Életrajzi adatok
Született 1891. január 4.
Szeged
Elhunyt 1962. január 21. (71 évesen)
Zürich
Pályafutása
Aktív évek 19121962

Békeffi László az IMDb-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Békeffi László témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Édesapja író és kritikus, édesanyja színésznő volt. Békeffi László először 1912-ben lépett fel Ferenczy Károly kabaréjában, 1912-től 1918-ig tagja volt a Modern Színpadnak, 1921–től 1923-ig pedig az Apollo Kabarénak. Pályáját újságíróként kezdte, de színitanulmányokat is végzett, ám valódi területéül a kabarét választotta. Boross Gézával 1924-ben kabarét nyitott Vidám Színpad néven, 1925-ben a Papagáj Kabaré tagja lett. 1927-től 1929-ig Bécsben a Boulevard Theaterben, a Simplicissimusban, majd a Ronacher Theaterben játszott. Hazatérése után, 1929-től 1933-ig az Andrássy úti Színháznak, 1934–től 1936-ig a Terézkörúti Színpadnak volt tagja. Komjáti Károllyal alapította meg 1936-ban a Pódium Írók Kabaréját, mely nem csupán nevében kívánta feltámasztani valamint folytatni a Nagy Endre működésének köszönhetően kialakult valódi kabaré hagyományait, hanem szokatlanul bátor hangú fórumot is teremtett a fokozatosan feszültebbé váló politikai viszonyok között. Saját maga is áldozatul esett szókimondó, éles bírálatainak. A Színművészeti Kamara fegyelmit indított ellene 1941-ben, majd letiltotta a színpadról. 1943-ban először Sopronkőhidára, onnan pedig a dachaui koncentrációs táborba hurcolták. Haza már nem tért. 1949-ig Angliában élt, később az USA-ban, majd Svájcban telepedett le. Termékeny munkásságnak gyümölcsei közé számtalan színmű, kabaréjelenet, sanzonszöveg tartozik. Konferanszait szokatlanul bátor hang, újszerű forma, a szellem és a humor ötvözése jellemezte, mely remek előadásmóddal párosult.

Főbb műveiSzerkesztés

  • A randevú. Jelenetek a feleségemmel; Kultúra, Bp., s.a. (Tréfás könyvek)
  • A város (Forró Pállal, 1920)
  • Éljen a kegyelmes úr! És más szinpadi tréfák; Rácz Vilmos, Bp., 1919 (Színház és divat könyvtár)
  • Az esernyő és egyéb színpadi tréfák; Lampel, Bp., 1921 (Fővárosi színházak műsora)
  • Békeffy László aktuális konferanszai, 1-2.; Pless, Orosháza, 1932 (Vidéki műkedvelők könyvtára)
  • Szőke Szakállː VIII. Albert / Vaszary Jánosː Braun ki lesz csapva / Békeffy Lászlóː Kitöltjük az összeíró ívet; Globus Ny., Bp., 1932 (Színházi élet színdarabjai)
  • A bécsi menyasszony (1931)
  • A néma ember (Orbók A.-val, 1931)
  • Boldogasszony dervise (1934)
  • Békeffi László konferanszainak gyűjteménye. 1.; szerzői, Bp., 1939
  • Közéleti tankönyv; Rózsavölgyi, Bp., 1940
  • Szegény Hannibál és a többiek. 25 szatíra és burleszk; Fémes Ny., Bp., 1941
  • A száműzött Pódium; ill. Feyer György; Continental Book Shop, Toronto, 1955

FilmszerepeiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés