Wikipédia

Nagy Endre (író)

(1877–1938) magyar újságíró, író, konferanszié, kabaréigazgató
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 9.
Ez a szócikk az íróról, konferansziéról szól. Hasonló címmel lásd még: Nagy Endre (egyértelműsítő lap).

Nagy Endre, születési és 1900-ig használt nevén Grosz Endre[4] (Nagyszőlős, 1877. február 5. – Budapest, 1938. május 5.)[5] magyar újságíró, író, konferanszié, kabaréigazgató. „A magyar kabaré atyja.”

Nagy Endre
SzületettGrosz Endre
1877. február 5.
Nagyszőlős
Elhunyt1938. május 5. (61 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaVaczó Eszter
GyermekeiNagy Endre[1]
Nagy Katalin[2]
SzüleiGrosz Salamon
Rozner Janka
Foglalkozásaújságíró, író, konferanszie, kabaréigazgató
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
SírhelyeFiumei Úti Sírkert[3]
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Nagy Endre témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Endre témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

szerkesztés

Tanulmányait Nagyváradon végezte, s ott is lett újságíró a Szabadság című lapnál. Ady Endre és Bíró Lajos baráti körének tagja volt. 1900-ban már Budapesten élt, a Magyar Szó, majd a Pesti Napló munkatársa volt, utóbbinál egészen 1910-ig.

1901-ben tűnt fel a Tarka színházban dalszövegeivel. A francia gyökerű szórakoztató és varietéműfajból eredeztethető humoros közéleti előadásokat a nagykörúti Royal Orfeum elődjeként működött Bonbonnière konferansziéjaként, 1907 és 1912 között honosította és emelte irodalmi színvonalra.

Fogadalmat tettem magamban, hogy ezt a megalázott, meggyalázott kabarét fölemelem a megbecsült művészetek színvonalára.
– Nagy Endre; 1908

1908-ban a Modern Színpad igazgatója volt, amelyet 1913-ig vezetett. Társulatának tagjai: Medgyaszay Vilma, Somlay Artúr, Gózon Gyula, vagy Huszár Pufi.[6]

Egyéves párizsi tartózkodása után[7] 1914-től Az Est, majd a Budapesti Hírlap munkatársa volt. 1919-ben Nagy Endre Színpada néven nyitott kabarét a Télikertben, 1921-ben a Gresham-palota pincéjében a Pódium Kabarét, majd 1922-ben a Lomb Színpadot a Stefánia úton. 1923–1929 között Salamon Bélával együtt a Terézkörúti Színpadot vezette.

Az 1930-as években az Újság belső munkatársaként dolgozott. Élete utolsó éveiben a Nyugat Baráti Körének előadóestjét vezette.

Munkássága

szerkesztés
 
Nagy Endre önarcképe A kabaré regényében

Nagy Endre a magyar politikai kabaré, a konferanszié műfaj megteremtője, megújítója volt, aki – beszédhibája ellenére – közvetlen kapcsolatot alakított ki a közönséggel, közéleti témákkal foglalkozó konferanszaival nagy népszerűségre tett szert. Az általa vezetett kabarék számára a korszak komoly írói, költői írtak jeleneteket, kuplékat, egyfelvonásos darabokat.

Nagy Endre: Konferansz a körmondatról:

Több könyvet írt, és két film forgatókönyve is a nevéhez fűződik. Némely könyvét saját rajzaival illusztrálta.

Nagy Endre és Gellért Oszkár mindent elkövettek, hogy a Nyugat délutánjait fölvirágoztassák. Ez eleinte nagy lendülettel sikerült is. De aztán kikezdte a műfajnak betegsége, a szokvány. Némi közönség hűséges megjelent. Ha egyéb nem vonzotta, Nagy Endrének változat-gazdag konferansza és kifogyhatatlan ötletessége okvetlen.[8]

Családja

szerkesztés

Grosz Salamon és Rozner Janka fiaként született Nagyszőlősön, izraelita vallásúként, 1913-ban a református vallásra tért át. 1906. június 21-én Budapesten házasságot kötött Vaczó Eszterrel, Vaczó Sándor és Gicze Julianna lányával.[9] A két tanú Pásztor Mihály és Kéri Pál voltak.

Művei

szerkesztés
 
Műveinek korabeli hirdetése
  • Siralmak könyve; Laszky Ármin, Nagyvárad, 1896
  • Rózsa. Lírai elbeszélés; Doktor Ny., Nagyszőlős, 1900
  • Nagy Endre–Szini Gyula–Tábori Kornél: A jó vidék. Víg esetek; Nap Ny., Budapest, 190? (Vidám könyvtár)
  • Tarka krónikák. A ma anekdótái; egybegyűjtötte Nagy Endre; Pallas, Budapest, 1903
  • Gyönyörű lovagkor; Globus Ny., Budapest, 1905
  • A Geödhyek; Singer-Wolfner, Budapest, 1905 (Vidám könyvek)
  • Apostol a Hódságon. Regény; Franklin, Budapest, 1907 (Fehér könyvek)
  • Egynapos özvegy; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Budapest, 1907
  • Márton lovag és egyéb elbeszélések; Mozgó könyvtár vállalat, Budapest, 1908 (Mozgó könyvtár)
  • A misokai földkirály és egyéb elbeszélések; Grill, Budapest, 1908 (Magyar írók aranykönyvtára)
  • Kati kisasszony élettörténete. Ifjúsági regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1909 (Ifjúsági regénytár)
  • Nagy Endre–Pásztor Árpád–Tábori Kornél: Humor a politikában... Karcolat; Korvin, Budapest, 191? (Vidám könyvtár)
  • Szomaházy István–Tábori Kornél–Nagy Endre: Kártyahumor. Víg históriák; A Nap Ny., Budapest, 1911 (Vidám könyvtár)
  • A zseni. Tragikomédia; Franklin, Budapest, 1911
  • A miniszterelnök. Komédia; Franklin, Budapest, 1913
  • A pólai győző. Elbeszélések; Athenaeum, Budapest, 1913 (Modern könyvtár)
  • Nagy Endre–Szini Gyula–Tábori Kornél: Óh azok a gyerekek! Nyolcvan víg apróság; Vidám könyvtár, Budapest, 1913
  • Tábori levelek; összeáll., bev. Nagy Endre; Singer-Wolfner, Budapest, 1915 (A nagy háború könyvei)
  • Csataképek a nagy háborúból; összeáll., bev. Nagy Endre; Singer-Wolfner, Budapest, 1915 (A nagy háború könyvei)
  • A nagy háború anekdotakincse; összeáll., bev. Nagy Endre; Singer-Wolfner, Budapest, 1915 (A nagy háború könyvei) Online
  • Sienai Szent Katalin vőlegénye. Elbeszélések; Singer-Wolfner, Budapest, 1916
  • Oh az a vén kujon!; Légrády, Budapest, 1917
  • Erdély fia; Légrády, Budapest, 1917 (Az Érdekes Újság könyvei)
  • Jönnek a színészek. Egy kis körút a vidéken; Érdekes Újság, Budapest, 1918
  • A Mágócsy-csirkék története; Lampel, Budapest, 1918 (Magyar könyvtár)
  • Mirjám, a lélektani rejtély; Singer-Wolfner, Budapest, 1918 (Milliók könyve)
  • Phőbus védencei; Légrády, Budapest 1918
  • Szeplőtlen asszony. Regény; Légrády, Budapest, 1918
  • Udvari történet. Regény; Tolnai, Budapest, 1926 (Tolnai regénytára)
  • Lukits Milos kalandjai; Genius, Budapest, 1927
  • Mademoiselle Martcha. Kis regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1928
  • A nyárspolgár (vígjáték, 1930)
  • A kupléénekes. Regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1930 (A magyar irodalom jelesei)
  • Hajnali beszélgetések Lukits Milossal; Genius, Budapest, 1930
  • Fatornyos hazám (1932)
  • Szerelmesek kalauza; Nyugat, Budapest, 1934
  • A kabaré regénye; Nyugat, Budapest, 1935 (Nyugat-könyvek)
  • Párizs (1935)
  • Egy város regénye (1936)
  • Várad – Pest – Párizs; vál., sajtó alá rend., előszó Kellér Andor; Szépirodalmi, Budapest, 1958
  • Egy város regénye / A kabaré regénye; Magvető, Budapest, 1978
  • A kockás város. Novellák; összeáll., utószó Fráter Zoltán; Noran, Budapest, 1998 (Ködlovagok)
  • Egy város regénye; szöveggond. Károly Márta; Palatinus, Budapest, 1999 (Várad, villanyváros)
  • Öregek kalauza; Noran, Budapest, 2000
  • Párizs, 1913; sajtó alá rend. Károly Márta; Palatinus, Budapest, 2000

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Halálesete bejegyezve Budapest VI. ker. polgári halotti akv. 224/1936. folyószáma alatt.
  2. ↑ Házasságkötése bejegyezve Budapest IX. ker. polgári házassági akv. 962/1935. folyószáma alatt.
  3. ↑ http://resolver.pim.hu/auth/PIM65900, Nagy Endre, 2018. szeptember 10.
  4. ↑ A BM 1900. évi 18958. számú rendelete. MNL-OL 30801. mikrofilm 648. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1900. év 12. oldal 3. sor.
  5. ↑ Halálesete bejegyezve Budapest VI. ker. polgári halotti akv. 891/1938. folyószáma alatt.
  6. ↑ "Elmegyek a nagyendrébe" https://filmarchiv.hu/hu/aktualis/hirek/a-beszelo-iro-es-a-film Hozzáférés: 2020. 05. 29
  7. ↑ https://kepkonyvtar.hu/jetspeed/portal/_ns:YVAtMTFkYWFhMmE2YWEtMTAwMDB8YzB8ZDB8ZXByb2Nlc3M9MT1zZWFyY2h8ZW9wZXJhdG9yX2hpZGRlbl8xPTE9MXxlbGltaXQ9MT0xMHxlcXVhbGlmaWVyXzE9MT0tMXxlY29uZGl0aW9uXzE9MT1rYWJhcmU-/search.psml?offset=1&origOffset=-1&docID=13251&secID=16140&limit=10&pageSet=1
  8. ↑ Tersánszky Józsi Jenő: Nagy árnyakról bizalmasan, dia.jadox.pim.hu
  9. ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest VI. ker. polgári házassági akv. 719/1906. folyószáma alatt.

Források

szerkesztés
 
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Nagy Endre témában.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagy_Endre_(író)&oldid=27173424”