Wikipédia

Nagy Endre (író)

magyar újságíró, író, konferanszié, kabaréigazgató
Disambig.svgEz a szócikk az íróról, konferansziéról szól. Hasonló címmel lásd még: Nagy Endre (egyértelműsítő lap).

Nagy Endre, születési és 1900-ig használt nevén Grosz Endre[4] (Nagyszőlős, 1877. február 5. – Budapest, 1938. május 5.)[5] magyar újságíró, író, konferanszié, kabaréigazgató. „A magyar kabaré atyja.”

Nagy Endre
Nagy Endre 2.jpg
Született Grosz Endre
1877. február 5.
Nagyszőlős
Elhunyt 1938. május 5. (61 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Vaczó Eszter
Gyermekei Nagy Endre[1]
Nagy Katalin[2]
SzüleiGrosz Salamon
Rozner Janka
Foglalkozása újságíró, író, konferanszie, kabaréigazgató
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem
Sírhelye Fiumei Úti Sírkert[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Endre témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

ÉleteSzerkesztés

Tanulmányait Nagyváradon végezte, s ott is lett újságíró a Szabadság című lapnál. Ady Endre és Bíró Lajos baráti körének tagja volt. 1900-ban már Budapesten élt, a Magyar Szó, majd a Pesti Napló munkatársa volt, utóbbinál egészen 1910-ig.

1901-ben tűnt fel a Tarka színházban dalszövegeivel, majd 1907-től konferanszié volt a Nagykörúti Bonbonnière kabaréban, amely a mai Művész mozi helyén működött. 1908-ban a Modern Színpad igazgatója volt, amelyet 1913-ig vezetett. Társulatának tagjai: Medgyaszay Vilma, Somlay Artúr, Gózon Gyula, vagy Huszár Pufi. [6]

Egyéves párizsi tartózkodása után[7] 1914-től Az Est, majd a Budapesti Hírlap munkatársa volt. 1919-ben Nagy Endre Színpada néven nyitott kabarét a Télikertben, 1921-ben a Gresham-palota pincéjében a Pódium Kabarét, majd 1922-ben a Lomb Színpadot a Stefánia úton. 1923–1929 között Salamon Bélával együtt a Terézkörúti Színpadot vezette.

Az 1930-as években az Újság belső munkatársaként dolgozott. Élete utolsó éveiben a Nyugat Baráti Körének előadóestjét vezette.

MunkásságaSzerkesztés

 
Nagy Endre önarcképe A kabaré regényében

Nagy Endre a magyar politikai kabaré, a konferanszié műfaj megteremtője, megújítója volt, aki – beszédhibája ellenére – közvetlen kapcsolatot alakított ki a közönséggel, közéleti témákkal foglalkozó konferanszaival nagy népszerűségre tett szert. Az általa vezetett kabarék számára a korszak komoly írói, költői írtak jeleneteket, kuplékat, egyfelvonásos darabokat.

Nagy Endre: Konferansz a körmondatról:

Több könyvet írt, és két film forgatókönyve is a nevéhez fűződik. Némely könyvét saját rajzaival illusztrálta.

„ Nagy Endre és Gellért Oszkár mindent elkövettek, hogy a Nyugat délutánjait fölvirágoztassák. Ez eleinte nagy lendülettel sikerült is. De aztán kikezdte a műfajnak betegsége, a szokvány. Némi közönség hűséges megjelent. Ha egyéb nem vonzotta, Nagy Endrének változat-gazdag konferansza és kifogyhatatlan ötletessége okvetlen.[8] ”

CsaládjaSzerkesztés

Grosz Salamon és Rozner Janka fiaként született Nagyszőlősön, izraelita vallásúként, 1913-ban a református vallásra tért át. 1906. június 21-én Budapesten házasságot kötött Vaczó Eszterrel, Vaczó Sándor és Gicze Julianna lányával.[9] A két tanú Pásztor Mihály és Kéri Pál voltak.

MűveiSzerkesztés

 
Műveinek korabeli hirdetése
  • Siralmak könyve; Laszky Ármin, Nagyvárad, 1896
  • Rózsa. Lírai elbeszélés; Doktor Ny., Nagyszőlős, 1900
  • Nagy Endre–Szini Gyula–Tábori Kornél: A jó vidék. Víg esetek; Nap Ny., Budapest, 190? (Vidám könyvtár)
  • Tarka krónikák. A ma anekdótái; egybegyűjtötte Nagy Endre; Pallas, Budapest, 1903
  • Gyönyörű lovagkor; Globus Ny., Budapest, 1905
  • A Geödhyek; Singer-Wolfner, Budapest, 1905 (Vidám könyvek)
  • Apostol a Hódságon. Regény; Franklin, Budapest, 1907 (Fehér könyvek)
  • Egynapos özvegy; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Budapest, 1907
  • Márton lovag és egyéb elbeszélések; Mozgó könyvtár vállalat, Budapest, 1908 (Mozgó könyvtár)
  • A misokai földkirály és egyéb elbeszélések; Grill, Budapest, 1908 (Magyar írók aranykönyvtára)
  • Kati kisasszony élettörténete. Ifjúsági regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1909 (Ifjúsági regénytár)
  • Nagy Endre–Pásztor Árpád–Tábori Kornél: Humor a politikában... Karcolat; Korvin, Budapest, 191? (Vidám könyvtár)
  • Szomaházy István–Tábori Kornél–Nagy Endre: Kártyahumor. Víg históriák; A Nap Ny., Budapest, 1911 (Vidám könyvtár)
  • A zseni. Tragikomédia; Franklin, Budapest, 1911
  • A miniszterelnök. Komédia; Franklin, Budapest, 1913
  • A pólai győző. Elbeszélések; Athenaeum, Budapest, 1913 (Modern könyvtár)
  • Nagy Endre–Szini Gyula–Tábori Kornél: Óh azok a gyerekek! Nyolcvan víg apróság; Vidám könyvtár, Budapest, 1913
  • Tábori levelek; összeáll., bev. Nagy Endre; Singer-Wolfner, Budapest, 1915 (A nagy háború könyvei)
  • Csataképek a nagy háborúból; összeáll., bev. Nagy Endre; Singer-Wolfner, Budapest, 1915 (A nagy háború könyvei)
  • A nagy háború anekdotakincse; összeáll., bev. Nagy Endre; Singer-Wolfner, Budapest, 1915 (A nagy háború könyvei) Online
  • Sienai Szent Katalin vőlegénye. Elbeszélések; Singer-Wolfner, Budapest, 1916
  • Oh az a vén kujon!; Légrády, Budapest, 1917
  • Erdély fia; Légrády, Budapest, 1917 (Az Érdekes Újság könyvei)
  • Jönnek a színészek. Egy kis körút a vidéken; Érdekes Újság, Budapest, 1918
  • A Mágócsy-csirkék története; Lampel, Budapest, 1918 (Magyar könyvtár)
  • Mirjám, a lélektani rejtély; Singer-Wolfner, Budapest, 1918 (Milliók könyve)
  • Phőbus védencei; Légrády, Budapest 1918
  • Szeplőtlen asszony. Regény; Légrády, Budapest, 1918
  • Udvari történet. Regény; Tolnai, Budapest, 1926 (Tolnai regénytára)
  • Lukits Milos kalandjai; Genius, Budapest, 1927
  • Mademoiselle Martcha. Kis regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1928
  • A nyárspolgár (vígjáték, 1930)
  • A kupléénekes. Regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1930 (A magyar irodalom jelesei)
  • Hajnali beszélgetések Lukits Milossal; Genius, Budapest, 1930
  • Fatornyos hazám (1932)
  • Szerelmesek kalauza; Nyugat, Budapest, 1934
  • A kabaré regénye; Nyugat, Budapest, 1935 (Nyugat-könyvek)
  • Párizs (1935)
  • Egy város regénye (1936)
  • Várad – Pest – Párizs; vál., sajtó alá rend., előszó Kellér Andor; Szépirodalmi, Budapest, 1958
  • Egy város regénye / A kabaré regénye; Magvető, Budapest, 1978
  • A kockás város. Novellák; összeáll., utószó Fráter Zoltán; Noran, Budapest, 1998 (Ködlovagok)
  • Egy város regénye; szöveggond. Károly Márta; Palatinus, Budapest, 1999 (Várad, villanyváros)
  • Öregek kalauza; Noran, Budapest, 2000
  • Párizs, 1913; sajtó alá rend. Károly Márta; Palatinus, Budapest, 2000

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ Halálesete bejegyezve Budapest VI. ker. polgári halotti akv. 224/1936. folyószáma alatt.
  2. ↑ Házasságkötése bejegyezve Budapest IX. ker. polgári házassági akv. 962/1935. folyószáma alatt.
  3. ↑ http://resolver.pim.hu/auth/PIM65900, Nagy Endre, 2018. szeptember 10.
  4. ↑ A BM 1900. évi 18958. számú rendelete. MNL-OL 30801. mikrofilm 648. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1900. év 12. oldal 3. sor.
  5. ↑ Halálesete bejegyezve Budapest VI. ker. polgári halotti akv. 891/1938. folyószáma alatt.
  6. ↑ "Elmegyek a nagyendrébe" https://filmarchiv.hu/hu/aktualis/hirek/a-beszelo-iro-es-a-film Hozzáférés: 2020.05.29
  7. ↑ https://kepkonyvtar.hu/jetspeed/portal/_ns:YVAtMTFkYWFhMmE2YWEtMTAwMDB8YzB8ZDB8ZXByb2Nlc3M9MT1zZWFyY2h8ZW9wZXJhdG9yX2hpZGRlbl8xPTE9MXxlbGltaXQ9MT0xMHxlcXVhbGlmaWVyXzE9MT0tMXxlY29uZGl0aW9uXzE9MT1rYWJhcmU-/search.psml?offset=1&origOffset=-1&docID=13251&secID=16140&limit=10&pageSet=1
  8. ↑ Tersánszky Józsi Jenő: Nagy árnyakról bizalmasan, dia.jadox.pim.hu
  9. ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest VI. ker. polgári házassági akv. 719/1906. folyószáma alatt.

ForrásokSzerkesztés

 
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Nagy Endre témában.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagy_Endre_(író)&oldid=25249828”