Főmenü megnyitása
Némethi Ferenc emlékműve Tokajban.jpg

Némethi Ferenc (Zétény ? - Tokaj 1565) főnemes, költő, zsoltáríró, Tokaj várkapitánya, aki a vár védelmében hősi halált halt.

ÉleteSzerkesztés

Zemplén vármegyéből származó nemesi családba született. A család ősi birtoka Zétényben volt. Némethi 1556-ban átpártolt Szapolyai János oldalára, akinek élete végéig híve maradt, otthagyva I. Ferdinánd magyar királyt és ezért Zétényt elvették tőle és Telekessy Imrének[1] adományozták.

Az ősi birtok elvesztése ellenére a Némethiek Zemplén és Abaúj vármegyék egyik meghatározó református családja maradt. Felesége Balassa Zsófia volt, de gyermektelenek voltak. A családra nagy csapást jelentett, amikor Balassa Menyhért, Némethi sógora Szapolyaitól Ferdinándhoz pártolt és ezzel hosszú háborúskodást indított el a családon belül is.

Amikor az erdélyi rendek 1562-ben Gyulafehérvárott elhatározták, hogy megtámadják a Habsburgok oldalára állt Balassa Menyhértet és társait, nemsokára a csatamezőn is találkoztak. A csata a Közép-Szolnok vármegyei Hadad mellett zajlott le (más néven vadkerti csataként is ismert), ahol a Habsburghoz hű Balassák, Zay Ferenc kassai kapitány vezetésével legyőzték a II. János pártján álló erdélyi csapatokat.

Némethi Ferenc 1562-ben református zsinatra hívta Hegyalja környékének protestáns lelkészeit. A rendkívül erőszakos Perényi Gábor a Felvidék egyik leghatalmasabb birtokosa lutheránus volt. Személyes ellentét feszült Perényi és Némethi között, elsősorban amiatt, mivel Perényi hatalmi szóval igyekezett elejét venni a református irányzat terjedésének.[2] Petrovics Péter volt a helvét irányzat legjelentősebb és leggazdagabb pártfogója.

Némethi a korabeli feljegyzések szerint Szerencsen az egykori bencés monostori szerzetesi rendházat várrá alakíttatta, amely később Rákóczi Zsigmond[3] erdélyi fejedelem tulajdonába került. Tokaj külső várrészének a megerősítése és kiépítése valószínűleg Némethi Ferenc nevéhez köthető 1560 körül. A külső kővár azonban a Habsburgok elleni 1565-ös rendkívül heves csatában szinte teljesen elpusztult.

Tokaj várának ostroma 1565-benSzerkesztés

Miksa német-római császár és magyar király 1564-ben került hatalomra. Uralkodása elején a vallás mellett a török kiűzése szerepelt politikája középpontjában. Mindjárt uralkodása elején 1565. februárjában háborút indított a török Magyarországról való kiűzése érdekében. Első lépésként a császár fővezére, Schwendi Lázár azt a feladatot kapta, hogy a tiszántúli megyék (Partium) várait szerezzék vissza. Először Tokaj és Szerencs elfoglalását tűzték ki célul. A korabeli források egyértelműen igazolják, hogy a Tokaj elleni támadást stratégiai és taktikai szempontok indokolták. A kemény várostromban a császáriak elfoglalták Tokajt és a hősiesen harcoló várkapitány Némethi Ferenc is elesett a csatában.

SzemélyiségeSzerkesztés

Némethi Ferenc költő is volt. Mint Tokaj várának ura, a nemesség felső rétegének tagjaként első volt, aki ebből a körből zsoltárokat és istenes verseket szerzett. Némethi után Balassi Bálint kiemelkedő szinten folytatta ezt a hagyományt.

Némethi Ferenc, azonban nem csak hős várkapitány volt, hanem mélyen református ember is. Nevéhez nemcsak zsoltárok megírása fűződik, hanem mint jómódú ember, anyagilag is hozzájárult a Vizsolyi Biblia magyar nyelvre való fordításában. Támogatta Werbőczy István Tripartitum szokásjogi gyűjteményének Weres Balázs általi magyar fordításának megjelenését. Segítette Bencédi Székely István „Chronica ez Vilagnac Yeles dolgairol”[4] történeti munkáját. Bencédi volt az első krónikás, aki a magyar történelemről magyarul írt. A mű megjelenésekor Némethi már nem élt.

Némethi halála után az özvegye a Csáky (VI.) László felesége lett.

EmlékezeteSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. A Telekessyek Vas vármegyei mára kihalt nemesi család volt. A család azon ágát képviselte, amely bárói rangra emelkedett és I. Ferdinánd hűséges tábornoka volt.
  2. A nagyenyedi protestáns zsinaton kudarcba fulladt a reformáció lutheri, illetve a helvét (kálvinista) irányzat tanainak az egyeztetése. Ez azt jelentette, hogy a két felekezet egyházszervezete a későbbi időkben elkülönült egymástól.
  3. Rákóczi Zsigmond anyja Némethi Sára volt, Némethi Ferenc testvére.
  4. A megjelenéskori címe