Szegilong

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

Szegilong község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tokaji járásban.

 A településen világörökségi helyszín található 
Szegilong
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásTokaji
Jogállás község
Polgármester Talárovics László (független)[1]
Irányítószám 3918
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség226 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség30,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 12′ 60″, k. h. 21° 23′ 52″Koordináták: é. sz. 48° 12′ 60″, k. h. 21° 23′ 52″
Szegilong (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Szegilong
Szegilong
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Szegilong weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szegilong témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A Bodrog folyó közelében, a folyó jobb parti oldalán fekszik, a tokaji borvidéken.

A szomszédos települések: északkelet felől Olaszliszka, dél felől Szegi, északnyugat felől pedig Erdőbénye; az előbbiek mellett nyugaton a határszéle egy rövid szakaszon érintkezik még az amúgy távolabb fekvő Bodrogkeresztúr lakatlan külterületeivel is.

Megközelítése szerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 37-es főút, mely a megyeszékhely, Miskolc térségétől az országhatárig húzódva elhalad Szegilong mellett is. Főutcája a 3801-es út, Erdőbényével pedig a 3705-ös út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a MÁV 80-as számú Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonala érinti, melynek egy megállási pontja van itt. A némileg megtévesztő módon Erdőbénye nevet viselő, itteni megállóhely Szegilong belterületének keleti szélén található, nem messze a 3801-es és a 3705-ös utak találkozásától, a névadó településtől viszont több mint 7 kilométer távolságra.

Története szerkesztés

A település már a 15. században a tokaji vár tartozéka volt. 1419-ben a Tornai család volt a falu birtokosa. 1466-ban a Rozgonyi család birtoka, 1500-ban pedig Sztrithei Ozsváth és Tárczai János volt részbirtokosa. Az 1598 évi összeíráskor Rákóczi Gábornak és Kapy Miklós özvegyének volt itt része. 1637-ben Usz Bálintné, majd pedig a Schop családé lett, a későbbiekben pedig a magyar királyi tanulmányi alapé, és az övék volt még a 20. század elején is.

A 19. század közepén Fényes Elek Szegilongot úgy jellemezte, mint egy kevés szántófölddel, kövér legelőkkel, jeles bort termelő szőlőheggyel rendelkező pusztát.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Szabó András (független)[3]
  • 1994–1998: Szabó András (független)[4]
  • 1998–2002: Szabó András (Zempléni Településszövetség)[5]
  • 2002–2006: Szabó András (független)[6]
  • 2006–2010: Talárovics László (független)[7]
  • 2010–2014: Talárovics László (független)[8]
  • 2014–2019: Talárovics László (független)[9]
  • 2019-től: Talárovics László (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
211
199
210
208
211
226
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,6%-a magyarnak, 1,5% cigánynak, 0,5% románnak mondta magát (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50%, református 13,7%, görögkatolikus 9,3%, felekezeten kívüli 6,4% (20,1% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 3,8% cigánynak, 0,5% németnek, 0,5% ruszinnak, 0,5% románnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45% volt római katolikus, 15,2% református, 9,5% görög katolikus, 0,5% evangélikus, 5,7% felekezeten kívüli (23,2% nem válaszolt).[12]

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Szegilong települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Szegilong települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Szegilong települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  5. Szegilong települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  6. Szegilong települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  7. Szegilong települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  8. Szegilong települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. Szegilong települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  10. A nemzetiségi népesség száma 2001
  11. Szegilong Helységnévtár
  12. Szegilong Helységnévtár

További információk szerkesztés