Főmenü megnyitása

Fancsal község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Encsi járásában.

Fancsal
Fancsali evangélikus templom.JPG
Fancsal címere
Fancsal címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEncsi
Jogállás község
Polgármester Isóczki Lajos (független)[1]
Irányítószám 3855
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség300 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség31,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,77 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fancsal (Magyarország)
Fancsal
Fancsal
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 21′ 22″, k. h. 21° 03′ 47″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 22″, k. h. 21° 03′ 47″
Fancsal (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Fancsal
Fancsal
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Fancsal témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

A Cserehát keleti részén fekszik, Miskolctól mintegy 40 kilométerre északkeletre. Közúton a 3-as főúton érhető el a legegyszerűbben, amelyről Forrónál kell letérni északnyugat felé a 2625-ös útra. Ez az út végighalad a község központján, majd továbbfolytatódik a 2624-es útig, Baktakékig, tehát Fancsal ily módon a Száraz-völgy felől is megközelíthető.

A legközelebbi települések: Baktakék 3 és Forró 5 kilométerre, a legközelebbi város, Encs mintegy 6 kilométerre található.

TörténeteSzerkesztés

Abaúj-Torna vármegye története így tesz említést Fancsalról: "Villa Fonchal".

1262-ben már létező település volt, ekkor adta V. István ifjabb király a királyné Aladár nevű tárnokmesterének Forrót, Devecsert, Fancsalt, Eözdöt és Guthát.[3]

1275-ben bíráskodási kiváltságot kapott.

Fancsal a török időkben teljesen elnéptelenedett, lakatlanná vált.

1720 körül Fancsal akkori földesura, a Szemere család evangélikus vallású tótokat (és lengyeleket?) telepített az újraéledő faluba. A község római katolikus templomát Grassalkovich Antal herceg építtette 1780-ban. 1786-ban épült az evangélikus templom.

A faluban nagy hagyománya volt több régi kézműves mesterségnek is, például fafaragás, cirokseprű-kötés, kerékgyártás.

Ma is megtalálható sok fancsali ház padlásán a guzsaly vagy ismertebb nevén rokka. Sokan foglalkoztak kenderfonal-készítéssel, szövéssel. A község határában levő földek egy részét ma is kenderföldnek nevezik.

Az 1959-ben alapított fancsali Egyetértés Termelőszövetkezet híres volt kajszibarack- és almaterméséről. (Innen a címer.)

NépcsoportokSzerkesztés

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar nemzetiségű lakossága van.[4]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

Híres fancsaliakSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés