Szikszó
Szikszó (németül: Sicksau, szlovákul: Siksava) város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében. A Szikszói járás központja.
Szikszó | |||
Szikszó, református templom légi felvételen | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Szikszói | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Sváb Antal (Szikszóért Egyesület)[1] | ||
Irányítószám | 3800 | ||
Körzethívószám | 46 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 5455 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 146,48 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 36,23 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 11′ 42″, k. h. 20° 56′ 46″48.195000°N 20.946111°EKoordináták: é. sz. 48° 11′ 42″, k. h. 20° 56′ 46″48.195000°N 20.946111°E | |||
Szikszó weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szikszó témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA Hernád völgyében fekszik, a folyó jobb parti oldalán, a vármegyeszékhely Miskolctól 17 kilométerre északkeletre.
A közvetlenül határos települések: észak felől Aszaló, kelet és délkelet felől Alsódobsza és Sóstófalva [utóbbi kettő a Hernád túlpartján fekszik, közúti kapcsolatban nem állnak a várossal], dél felől Onga, délnyugat felől Arnót és Sajópálfala, nyugat felől Sajóvámos, északnyugat felől pedig Alsóvadász.
Megközelítése
szerkesztésLegfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3-as főút, mely a központján is végighúzódik. Az ország távolabbi részei felől fontos elérési útja az M30-as autópálya is, amely a belterületeit ugyan nyugatról elkerüli, de a déli határában csomóponttal rendelkezik. Alsóvadásszal és az attól északabbra eső környező településekkel a 2622-es út köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a Miskolc–Hidasnémeti-vasútvonal érinti, melynek két megállási pontja van Szikszó határai között. Szikszó-Vásártér megállóhely a belterület délkeleti szélén helyezkedik el, nem messze a 2622-es út elágazásától, Szikszó vasútállomás pedig a központtól északkeletre, közúti elérését a 37 302-es számú mellékút teszi lehetővé.
Története
szerkesztésKözépkor
szerkesztésA környéken már a honfoglalás idején megtelepedtek a magyarok. Első írásos említése 1280-ra tehető, ekkor ugyanis IV. László itt keltez három oklevelet, a következőkkel zárva sorait: Datum in Zekzou, feria tertia proxima post dominicam judika MCCLXXX. Újabban egyes történészek arra a következtetésre jutottak, hogy a fenti dokumentumban megjelölt hely nem a mai Szikszó helyén álló településre vonatkozik, így ők az első írásos említést 1307-re teszik, amikor is Károly Róbert adott ki oklevelet „in Zykzo”. 1320-ban 96 garas pápai tizedet adózott, mintegy 10%-kal kevesebbet, mint Gönc[3] Ennek alapján mezőváros lehetett. Ebben az időben még az Aba család birtoka volt; az ő kihalásukkal került 1391-ben Zsigmond király, majd felesége, Mária királynő birtokába. Ekkor már királyi városként említették. Ebben az időben virágzásnak indult; ekkor épült a kisebb módosításokkal, de ma is álló gótikus temploma. A fejlődéshez kedvező földrajzi helyzete is hozzájárult: errefelé vezetett az út Kassa és Krakkó felé. Bortermelése már ebben a korban is jelentős volt.
A 16. században a város uraival, a Perényiekkel együtt áttért a református vallásra. Ekkor került gótikus temploma a reformátusokhoz.
Török kor
szerkesztés1558. október 13-án Velicán füleki bég bandája kirabolta, és felégette a várost. A zsákmánnyal visszavonuló törököket másnap Sajókazánál utolérte és felkoncolta a Bebek György és Telekessy Imre vezette magyar végvári csapat.
1564-től adót fizetett a töröknek; ennek ellenére 1566-ban, 1567-ben és 1573-ban is fosztogatták török csapatok. 1577. november 10-én Ferhát füleki bég támadta meg a vasárnap délelőtti prédikáció közben. A templom kerítésén is bejutottak, de magát a templomot nem tudták elfoglalni. Másnap este a hazatérő portyázókat a Sajó gázlójánál (Sajószentpéternél (más forrás szerint Vadnánál) érték utol Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem (akkor szendrői várkapitány) katonái. Kisvártatva megérkezett Kassáról Geszti Ferenc és Prépostváry Bálint csapata, és együtt legyőzték a számbeli fölényben lévő törököket.
A kóborló török martalócok elleni védekezésül 1586-tól sövénnyel és árokkal erősítették meg a várost, erődített kastéllyá építették ki a templomot. 1588-ban 11 000 fős török had támadta meg Szikszót. Rákóczi Zsigmond immáron egri várkapitány vezetésével a várost sikerült megvédenie a 2000 lovasból és 400-500 gyalogosból álló magyar seregnek. A harmadik szikszói csatában 2000 török mellett több száz magyar és német katona esett el. A helybéliek mindmáig ismerik a tömegsírok helyét.
Újkor
szerkesztés1679-ben Thököly Imre erdélyi fejedelem serege győzte le itt a labancokat. Budapesten, a Hősök terén, Thököly alakja alatt dombormű örökíti meg a csatát.
Mivel a polgárok 1703-ban Rákóczihoz csatlakoztak, Jean Rabutin császári generális 1706-ban teljesen felégette a várost. Ekkor tűnt el végleg az a büntető kard, amellyel addig a halálos ítéleteket hajtották végre.
1848-ban Mészáros Lázár csapatai arattak itt győzelmet az osztrák csapatok felett.
1852-ben egy lakástűz következtében az egész város leégett. Sikerült újjáépíteni, de az anyagi terheket viselni nem bíró polgárok hamarosan kérvényezték, hogy településüket minősítsék vissza nagyközséggé.
20. század
szerkesztésA trianoni békeszerződés után 1920 és 1938 között, amikor Kassa Csehszlovákiához tartozott, Szikszó volt Abaúj-Torna vármegye székhelye. A csonka vármegye nem rendelkezett kórházzal, ekkor döntöttek a szikszói kórház felépítéséről. Ezt a rangját 1938 és 1945 között, amikor Kassa újra Magyarország része volt, elveszítette, majd 1945 és 1950 között ismét a már Abaúj nevű megye székhelye lett.
1962. július 1-jéig járási székhely volt. 1989-ben városi címet kapott.
Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta | |
---|---|
Rangja | |
1950-ig | nagyközség |
1950–1970 | önálló tanácsú község |
1970–1989 | önálló tanácsú nagyközség |
1989 óta | város |
Területi beosztása | |
1945-ig | Abaúj-Torna vármegye, Szikszói járás |
1945–1950 | Abaúj vármegye, Szikszói járás |
1950–1962 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szikszói járás |
1962–1983 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Encsi járás |
1984–1989 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Miskolci városkörnyék |
1989 óta | Borsod-Abaúj-Zemplén megye |
1994 óta | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szikszói kistérség |
Megyeszékhely | |
1920–1938 | Abaúj-Torna vármegye |
1945–1950 | Abaúj vármegye |
Egyéb központi szerepköre | |
1962-ig | Szikszói járás székhelye |
1994 óta | Szikszói kistérség központja |
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Panyik József (független)[4]
- 1994–1998: Panyik József (KDNP-MDF-Városi Sport Club)[5]
- 1998–2002: Panyik József (Fidesz)[6]
- 2002–2006: Panyik József (Fidesz)[7]
- 2006–2010: Füzesséri József (MSZP-SZDSZ)[8]
- 2010–2014: Füzesséri József (független)[9]
- 2014–2019: Füzesséri József (független)[10]
- 2019–2024: Sváb Antal Béla (Szikszó Városért Egyesület)[11]
- 2024– : Sváb Antal (Szikszóért Egyesület)Forráshivatkozás-hiba: Egy
<ref>
címke lezáró</ref>
része hiányzik
Gazdaság
szerkesztésItt működik a HELL Energy telephelye, ahol a Xixo üdítőitalokat gyártják.[12]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 5582 | 5514 | 5258 | 5579 | 5513 | 5455 |
2013 | 2014 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Szikszó lakossága 1949-ben még csak 5589 főt tett ki, amely 1980. évre 6422 főre emelkedett. 1990-ben a település lakosságszáma 6106 fő volt, amely 2001-re 6007 főre, majd 2011-re 5631 főre csökkent. [13]
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,6%-a magyarnak, 6,1% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,6% németnek, 1,2% ruszinnak mondta magát (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,9%, református 25%, görögkatolikus 10,7%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,3% (19% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 88,6%-a vallotta magát magyarnak, 3% cigánynak, 1,8% ruszinnak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% örménynek, románnak, ukránnak, szlováknak és szlovénnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32% volt római katolikus, 20,7% református, 10,3% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 4,8% felekezeten kívüli (31% nem válaszolt).[16]
Látnivalók
szerkesztés- Gótikus református templom
- Bethánia kastély
- Borpincék
- Kert Múzeum
- Csáky–Hunyady-kastély
- Szikszó Bringakert
- Szikszó Városi Uszoda
Ismert személyek
szerkesztésItt születtek
szerkesztés- Bagi Zsolt (1975) filozófiatörténész, irodalmár, esztéta, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Filozófia és Művészetelméleti Intézetének adjunktusa
- Balogh Attila (1956) költő, író, újságíró
- Bényi Ildikó (1970) televíziós műsorvezető, bemondó
- Bódi Barbara (1982) színésznő
- Csáthi Dániel (1703–1757) református püspök
- Frisnyák Sándor (1934) Apáczai Csere János-díjas geográfus, egyetemi tanár, a földrajztudományok kandidátusa
- G. Fodor Gábor (1975) Akadémiai Ifjúsági-díjas (2005) politológus, egyetemi docens, a Századvég Alapítvány stratégiai igazgatója
- Gömöri András Máté (1992) magyar színész, műsorvezető
- Homa János (1956) magyar politikus, országgyűlési képviselő (1998–2006, Fidesz)
- Keresztes Kata (1982) blogger, újságíró, műsorvezető
- Kletz László (1950) képzőművész, a Diósgyőri Képzőművész Stúdió '76 vezetője
- Kondás Elemér (1963) NB I-es labdarúgó, a Debrecen edzőjeként kétszeres bajnok
- Laczkó András (1943) író, irodalomtörténész, kritikus
- Ludányi András (Andrew Ludanyi) (1940) politológus, szociológus, történész, egyetemi tanár az adai Észak-Ohió-i Egyetemen
- Mezey István (1945–2012) grafikusművész, festőművész
- Polgár Csaba (1982) színész
- Pogány László (1954) olimpiai válogatott labdarúgó, bajnok a Ferencváros csapatával (1980–1981-es évad)
- Siderius János (1550—1608) lelkész, esperes
- Simon Sándor (1923—1989) kohómérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
- Szakács Gergő (1991) énekes, a Follow the Flow együttes tagja
- Tóth Zoltán (1966) zenész, dalszerző-szövegíró, gitáros, énekes, hangszerelő, hangmérnök, a Republic együttes alapító tagja
- Tőkéczki László (1951–2018) Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár
- Váczy József (1896–1965) kisgazda politikus, országgyűlési képviselő
- Varga Rudolf (1950) író, rendező
- Vécsey Tamás (1839–1912) jogtudós, politikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
- Zsuráfszky Zoltán (1956) Kossuth-díjas magyar táncművész, koreográfus
Szikszóhoz kötődtek
szerkesztés- A város országgyűlési képviselője volt az 1939–1945-ös parlamenti ciklusban Vitéz Attila mérai földbirtokos.
Díszpolgárok
szerkesztés- Farkas Géza (1874–1950) huszáralezredes, földbirtokos, a Tiszáninneni református egyházkerület főgondnoka, országgyűlési képviselő, felsőházi tag.[17]
- Németh Gábor történész (2012)
- Dobos Sándor középiskolai tanár (2012)
- Kaposi Zoltán környezetvédelmi aktivista (2012)
- Dr. Vigh Bertalan sebész főorvos (2012)[18]
Testvérvárosok
szerkesztésKépgaléria
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>
címke; nincs megadva szöveg a(z)”24önkvál”
nevű lábjegyzeteknek - ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Kristó Gyula: A rozgonyi csata. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978 ISBN 963 05 1461 3
- ↑ Szikszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Szikszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ Szikszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szikszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szikszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szikszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Szikszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ Szikszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 11.)
- ↑ Egy új prémium magyar márka: XIXO – a minőség itt kezdődik. BOON, 2013. május 14. [2021. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 9.)
- ↑ [Szikszó népessége, lakossága, területe (nepesseg.com) Szikszó népessége]. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Szikszó Helységnévtár
- ↑ Szikszó Helységnévtár
- ↑ Az 1939–1944 közti országgyűlés almanachja az Országgyűlési Könyvtár archívumában; online hozzáférés: 2024. január 24.
- ↑ Szikszó Város Díszpolgárai – 2012. Boon.hu, 2012. október 24.; hozzáférés: 2024. június 17.