Wikipédia

Szikszó

magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 21.

Szikszó (németül: Sicksau, szlovákul: Siksava) város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében. A Szikszói járás központja.

Szikszó
A református templom légi felvételen
A református templom légi felvételen
Szikszó címere
Szikszó címere		 Szikszó zászlaja
Szikszó zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSzikszói
Jogállásváros
PolgármesterSváb Antal (Szikszóért Egyesület)[1]
Irányítószám3800
Körzethívószám46
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség5455 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség146,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület36,23 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 11′ 42″, k. h. 20° 56′ 46″48.195000°N 20.946111°EKoordináták: é. sz. 48° 11′ 42″, k. h. 20° 56′ 46″48.195000°N 20.946111°E
Szikszó (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Szikszó
Szikszó
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Szikszó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szikszó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

szerkesztés

A Hernád völgyében fekszik, a folyó jobb parti oldalán, a vármegyeszékhely Miskolctól 17 kilométerre északkeletre.

A közvetlenül határos települések: észak felől Aszaló, kelet és délkelet felől Alsódobsza és Sóstófalva [utóbbi kettő a Hernád túlpartján fekszik, közúti kapcsolatban nem állnak a várossal], dél felől Onga, délnyugat felől Arnót és Sajópálfala, nyugat felől Sajóvámos, északnyugat felől pedig Alsóvadász.

Megközelítése

szerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3-as főút, mely a központján is végighúzódik. Az ország távolabbi részei felől fontos elérési útja az M30-as autópálya is, amely a belterületeit ugyan nyugatról elkerüli, de a déli határában csomóponttal rendelkezik. Alsóvadásszal és az attól északabbra eső környező településekkel a 2622-es út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a Miskolc–Hidasnémeti-vasútvonal érinti, melynek két megállási pontja van Szikszó határai között. Szikszó-Vásártér megállóhely a belterület délkeleti szélén helyezkedik el, nem messze a 2622-es út elágazásától, Szikszó vasútállomás pedig a központtól északkeletre, közúti elérését a 37 302-es számú mellékút teszi lehetővé.

Története

szerkesztés

Középkor

szerkesztés

A környéken már a honfoglalás idején megtelepedtek a magyarok. Első írásos említése 1280-ra tehető, ekkor ugyanis IV. László itt keltez három oklevelet, a következőkkel zárva sorait: Datum in Zekzou, feria tertia proxima post dominicam judika MCCLXXX. Újabban egyes történészek arra a következtetésre jutottak, hogy a fenti dokumentumban megjelölt hely nem a mai Szikszó helyén álló településre vonatkozik, így ők az első írásos említést 1307-re teszik, amikor is Károly Róbert adott ki oklevelet „in Zykzo”. 1320-ban 96 garas pápai tizedet adózott, mintegy 10%-kal kevesebbet, mint Gönc[3] Ennek alapján mezőváros lehetett. Ebben az időben még az Aba család birtoka volt; az ő kihalásukkal került 1391-ben Zsigmond király, majd felesége, Mária királynő birtokába. Ekkor már királyi városként említették. Ebben az időben virágzásnak indult; ekkor épült a kisebb módosításokkal, de ma is álló gótikus temploma. A fejlődéshez kedvező földrajzi helyzete is hozzájárult: errefelé vezetett az út Kassa és Krakkó felé. Bortermelése már ebben a korban is jelentős volt.

A 16. században a város uraival, a Perényiekkel együtt áttért a református vallásra. Ekkor került gótikus temploma a reformátusokhoz.

Török kor

szerkesztés

1558. október 13-án Velicán füleki bég bandája kirabolta, és felégette a várost. A zsákmánnyal visszavonuló törököket másnap Sajókazánál utolérte és felkoncolta a Bebek György és Telekessy Imre vezette magyar végvári csapat.

1564-től adót fizetett a töröknek; ennek ellenére 1566-ban, 1567-ben és 1573-ban is fosztogatták török csapatok. 1577. november 10-én Ferhát füleki bég támadta meg a vasárnap délelőtti prédikáció közben. A templom kerítésén is bejutottak, de magát a templomot nem tudták elfoglalni. Másnap este a hazatérő portyázókat a Sajó gázlójánál (Sajószentpéternél (más forrás szerint Vadnánál) érték utol Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem (akkor szendrői várkapitány) katonái. Kisvártatva megérkezett Kassáról Geszti Ferenc és Prépostváry Bálint csapata, és együtt legyőzték a számbeli fölényben lévő törököket.

A kóborló török martalócok elleni védekezésül 1586-tól sövénnyel és árokkal erősítették meg a várost, erődített kastéllyá építették ki a templomot. 1588-ban 11 000 fős török had támadta meg Szikszót. Rákóczi Zsigmond immáron egri várkapitány vezetésével a várost sikerült megvédenie a 2000 lovasból és 400-500 gyalogosból álló magyar seregnek. A harmadik szikszói csatában 2000 török mellett több száz magyar és német katona esett el. A helybéliek mindmáig ismerik a tömegsírok helyét.

Újkor

szerkesztés

1679-ben Thököly Imre erdélyi fejedelem serege győzte le itt a labancokat. Budapesten, a Hősök terén, Thököly alakja alatt dombormű örökíti meg a csatát.

Mivel a polgárok 1703-ban Rákóczihoz csatlakoztak a Rákóczi-szabadságharc elején, Jean Rabutin császári generális 1706-ban teljesen felégette a várost. Ekkor tűnt el végleg az a büntető kard, amellyel addig a halálos ítéleteket hajtották végre.

1848-ban Mészáros Lázár csapatai arattak itt győzelmet az osztrák csapatok felett.

1852-ben egy lakástűz következtében az egész város leégett. Sikerült újjáépíteni, de az anyagi terheket viselni nem bíró polgárok hamarosan kérvényezték, hogy településüket minősítsék vissza nagyközséggé.

20. század

szerkesztés

Trianon után, 1920 és 1938 között, amikor Kassa Csehszlovákiához tartozott, Szikszó volt Abaúj-Torna vármegye székhelye. A csonka vármegye nem rendelkezett kórházzal, ekkor döntöttek a szikszói kórház felépítéséről. Ezt a rangját 1938 és 1945 között, amikor Kassa újra Magyarország része volt, elveszítette, majd 1945 és 1950 között ismét a már Abaúj nevű megye székhelye lett.

 
Szikszó, református templom (légi fotó)
 
Pázmány Péter tér
 
A református templom madártávlatból

1962. július 1-jéig járási székhely volt. 1989-ben városi címet kapott.

Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta
Rangja
1950-ig nagyközség
1950–1970 önálló tanácsú község
1970–1989 önálló tanácsú nagyközség
1989 óta város
Területi beosztása
1945-ig Abaúj-Torna vármegye, Szikszói járás
1945–1950 Abaúj vármegye, Szikszói járás
1950–1962 Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szikszói járás
1962–1983 Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Encsi járás
1984–1989 Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Miskolci városkörnyék
1989 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megye
1994 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szikszói kistérség
Megyeszékhely
1920–1938 Abaúj-Torna vármegye
1945–1950 Abaúj vármegye
Egyéb központi szerepköre
1962-ig Szikszói járás székhelye
1994 óta Szikszói kistérség központja

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Panyik József (független)[4]
  • 1994–1998: Panyik József (KDNP-MDF-Városi Sport Club)[5]
  • 1998–2002: Panyik József (Fidesz)[6]
  • 2002–2006: Panyik József (Fidesz)[7]
  • 2006–2010: Füzesséri József (MSZP-SZDSZ)[8]
  • 2010–2014: Füzesséri József (független)[9]
  • 2014–2019: Füzesséri József (független)[10]
  • 2019–2024: Sváb Antal Béla (Szikszó Városért Egyesület)[11]
  • 2024– : Sváb Antal (Szikszóért Egyesület)[1]

Gazdaság

szerkesztés

Itt működik a HELL Energy telephelye, ahol a Xixo üdítőitalokat gyártják.[12]

 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
5582
5514
5258
5579
5513
5455
201320142021202220232024
Adatok: Wikidata

Szikszó lakossága 1949-ben még csak 5589 főt tett ki, amely 1980. évre 6422 főre emelkedett. 1990-ben a település lakosságszáma 6106 fő volt, amely 2001-re 6007 főre, majd 2011-re 5631 főre csökkent. [13]

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,6%-a magyarnak, 6,1% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,6% németnek, 1,2% ruszinnak mondta magát (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,9%, református 25%, görögkatolikus 10,7%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,3% (19% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 88,6%-a vallotta magát magyarnak, 3% cigánynak, 1,8% ruszinnak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% örménynek, románnak, ukránnak, szlováknak és szlovénnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32% volt római katolikus, 20,7% református, 10,3% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 4,8% felekezeten kívüli (31% nem válaszolt).[16]

Látnivalók

szerkesztés
  • Gótikus református templom
  • Bethánia kastély
  • Borpincék
  • Kert Múzeum
  • Csáky–Hunyady-kastély
  • Szikszó Bringakert
  • Szikszó Városi Uszoda

Ismert személyek

szerkesztés

Itt születtek

szerkesztés

Szikszóhoz kötődtek

szerkesztés
  • A város országgyűlési képviselője volt az 1939–1945-ös parlamenti ciklusban Vitéz Attila mérai földbirtokos.

Díszpolgárok

szerkesztés

Testvérvárosok

szerkesztés

Képgaléria

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Szikszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 26.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Kristó Gyula: A rozgonyi csata. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978 ISBN 963 05 1461 3
  4. ↑ Szikszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Szikszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  6. ↑ Szikszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  7. ↑ Szikszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  8. ↑ Szikszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  9. ↑ Szikszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  10. ↑ Szikszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  11. ↑ Szikszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 11.)
  12. ↑ Egy új prémium magyar márka: XIXO – a minőség itt kezdődik. BOON, 2013. május 14. [2021. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 9.)
  13. ↑ [Szikszó népessége, lakossága, területe (nepesseg.com) Szikszó népessége]. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)
  14. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  15. ↑ Szikszó Helységnévtár
  16. ↑ Szikszó Helységnévtár
  17. ↑ Az 1939–1944 közti országgyűlés almanachja az Országgyűlési Könyvtár archívumában; online hozzáférés: 2024. január 24.
  18. ↑ Szikszó Város Díszpolgárai – 2012. Boon.hu, 2012. október 24.; hozzáférés: 2024. június 17.

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szikszó&oldid=27616306”