Arnót

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

Arnót község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.

Arnót
Arnót címere
Arnót címere
Arnót zászlaja
Arnót zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállásközség
PolgármesterDr. Üveges István (független)[1]
Irányítószám3713
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség2260 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség136,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,54 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 07′ 55″, k. h. 20° 51′ 36″48.131969°N 20.859911°EKoordináták: é. sz. 48° 07′ 55″, k. h. 20° 51′ 36″48.131969°N 20.859911°E
Arnót (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Arnót
Arnót
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Arnót weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Arnót témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Sajó völgyében fekszik, a megyeszékhely Miskolctól 6 kilométerre keletre.

A környező települések: észak felől Sajópálfala (6 km), északkelet felől Szikszó, kelet felől Onga (6 km), dél felől Felsőzsolca (2 km), nyugat felől pedig Miskolc (6 km).

Megközelítése

szerkesztés

Közlekedési adottságai kifejezetten jók, hiszen áthalad a határai közt – belterületének keleti szélétől nem messze – a 3-as főút, illetve az M30-as autópálya is, mely utóbbinak két csomópontja is van a közvetlen közelében. A község megközelítéséhez a sztráda 29-es kilométerénél lévő Miskolc-kelet–Tornyosnémeti–Sátoraljaújhely-csomópontnál érdemes letérni a 3-as főútra, melynek a következő körforgalmú csomópontjában a 2617-es útra kanyarodva juthatunk al a településre.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőségeket a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal és a Miskolc–Hidasnémeti-vasútvonal Felsőzsolca vasútállomása (5 km-re), illetve a miskolci pályaudvarok kínálják.

Nevének eredete

szerkesztés

Neve német személynévből származik. Valószínűleg az Árpád-kori Arnold nevű birtokosáról kapta. Korábbi írásokban Ornolthy, Arnold, Alsóarnót, Arnolth, Arnod, Arnóth és Sajó-Arnót alakban is előfordul.

Története

szerkesztés

A legrégibb fennmaradt írásos előfordulása (Ornolthy) 1230-ból való. Később többek között Alsóarnót és Sajóarnót is volt a neve. 1910-től hívják Arnótnak.

1241-ben az Ákos nemzetségbeli Ernei bán fia István birtokolta, ekkor a birtok határa Miskolc felől a Sajó volt.

1234 után az egri püspök a birtokot a Bélhámori apátságnak adta, s 1330-ban az apátságot meg is erősítette birtokában.

A 16. századig Szendrőhöz tartozott, ekkor azonban a török támadások következtében elpusztult. Csak 1687 után népesült be újra.

1600-as évek: a középkori török birodalom északi határa éppen e régióban húzódott, Arnót elpusztult, felégették.

1700-as évek eleje: Arnót a Felvidékről (ma Szlovákia) újratelepült szlovák anyanyelvű, főleg evangélikus vallású jobbágyokkal.

1960-70-es évek: a község lélekszáma a korábbi mintegy ezerről megnőtt, a miskolci ipari munkalehetőség távolabbi vidékekről, Zemplénből és Cserehátról is ide vonzotta a munkát keresőket; Arnóton ekkor új utcák keletkeztek.

1980-90-es évek: sokan költöztek Arnótra főleg Miskolcról; megint új utcák épültek a faluban, amely az egyedüli községi szintű település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol mind a négy magyarországi történelmi egyháznak van helyi gyülekezete, lelkésze (római katolikus, görög katolikus, lutheránus, református).  

Az 1848–49-es szabadságharc idején a település határában is folytak harcok.

A jobbágyfelszabadítás után a település virágzott, de 1885-ben filoxérajárvány sújtotta. Több család kivándorolt Amerikába. A gazdaság fejlődésének az I. világháború vetett véget.

1910-ben 989 lakosából 984 magyar volt. Ebből 272 római katolikus, 201 görögkatolikus, 361 evangélikus.

A 20. század elején Borsod vármegye Miskolci járásához tartozott.

A II. világháborúban súlyos károkat szenvedett.

1945-ben megalakult a Nemzeti Bizottság, és újra beindult a gazdálkodás. 1948-tól egyre szigorodott a beszolgáltatási rendszer, emiatt 1956-ban egy küldöttség Miskolcra ment tüntetni. 1961-ben a beszolgáltatást eltörölték. A fiatalok nagy része az iparban vállalt munkát.

Lakóinak száma jelenleg (2015) 2490 fő, akik közül mintegy 300 fő a roma nemzetiséghez tartozik

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Kolenkó Gábor (független)[3]
  • 1994–1998: Kolenkó Gábor (független)[4]
  • 1998–2002: Kolenkó Gábor (FKgP)[5]
  • 2002–2006: Kolenkó Gábor (független)[6]
  • 2006–2010: Kolenkó Gábor (független)[7]
  • 2010–2014: Dr. Üveges István (független)[8]
  • 2014–2019: Dr. Üveges István (független)[9]
  • 2019–2024: Dr. Üveges István (független)[1]
  • 2024-től:

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2529
2481
2420
2311
2258
2260
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a településen a lakosság 98%-át magyar, 1%-át cigány származású [10] emberek alkották. Ezenkívül 6-an németnek vallották magukat, 1 fő pedig szlováknak.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,1%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (9,9% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,2%, református 15,1%, görögkatolikus 10,9%, evangélikus 4,6%, felekezet nélküli 9,1% (23,2% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 7% cigánynak, 0,8% ruszinnak, 0,7% németnek, 0,3% románnak, 0,1% bolgárnak, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,3% volt római katolikus, 16,8% református, 9,7% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 4,2% evangélikus, 6% felekezeten kívüli (36,6% nem válaszolt).[12]

Nevezetességek

szerkesztés
  • Műemlék evangélikus templom, amely 1779-ben épült, s tornyát 1804 és 1806 között építették
  • Fájdalmas Anya kápolna
  • Gyurgyalag madár (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár által megyei értékké nyilvánítva)
  • Borsodi lakodalmi fonott kalács (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár által megyei értékké nyilvánítva)
  • Májuskosár (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár által megyei értékké nyilvánítva)
  • Evangélikus templom és rokokó oltár (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár által megyei értékké nyilvánítva)
  1. a b Arnót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 4.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Arnót települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Arnót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  5. Arnót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  6. Arnót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  7. Arnót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  8. Arnót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  9. Arnót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  10. Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal
  11. Arnót Helységnévtár
  12. Arnót Helységnévtár

További információk

szerkesztés