Főmenü megnyitása

Arnót község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban. Miskolctól 6 km-re helyezkedik el. A községet a 3-as főút köti össze Miskolccal. A legközelebbi vasútállomás Felsőzsolcán van 5 km-re, a miskolci 6 km-re.

Arnót
Evangélikus templom (2654. számú műemlék).jpg
Arnót címere
Arnót címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállás község
Polgármester Dr. Üveges István[1]
Irányítószám 3713
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség2420 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség136,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Arnót (Magyarország)
Arnót
Arnót
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 07′ 55″, k. h. 20° 51′ 36″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 55″, k. h. 20° 51′ 36″
Arnót (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Arnót
Arnót
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Arnót weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Arnót témájú médiaállományokat.

Nevének eredeteSzerkesztés

Neve német személynévből származik. Valószínűleg az Árpád-kori Arnold nevű birtokosáról kapta nevét. Korábbi időkben Arnold, Alsóarnót, Arnolth, Arnod, Arnóth, Sajó-Arnót alakban szerepelt.

TörténeteSzerkesztés

Először Ornolthy néven említik 1230-ban, később többek között Alsóarnót és Sajóarnót is volt a neve, 1910-től hívják Arnótnak.

1241-ben az Ákos nemzetségbeli Ernei bán fia István birtokolta, ekkor a birtok határa Miskolc felől a Sajó volt.

1234 után Cletus egri püspök a birtokot a Bélhámori apátságnak adta, s 1330-ban meg is erősíti azt birtokában.

A 16. századig Szendrőhöz tartozott, ekkor azonban a török támadások következtében elpusztult. Csak 1687 után népesült be újra.

1600-as évek: a középkori török birodalom északi határa éppen eddig a régióig terjed, így elpusztul Arnót is, felégetik

1700-as évek eleje: Arnót újratelepítése szlovák anyanyelvű, főleg evangélikus vallású jobbágyokkal, a Felvidékről (ma Szlovákia)

1960-70-es évek: a község lélekszáma a korábbi kb. ezerről megnő, a miskolci ipari munkalehetőség miatt beköltözések a távolabbi vidékekről, Zemplénből, Cserehátról, új utcák kiépülése

1980-90-es évek: beköltözések főleg Miskolcról, új utcák épülése Arnót az egyedüli községi szintű település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol mind a négy magyarországi történelmi egyháznak van helyi gyülekezete, lelkésze (római katolikus, görög katolikus, lutheránus, református - kálvinista)  

Az 1848–49-es szabadságharc idején a település határában is folytak harcok.

A jobbágyfelszabadítás után a település virágzott, 1885-ben azonban filoxérajárvány sújtotta. Több család kivándorolt. A gazdaság fejlődésének az I. világháború vetett véget.

1910-ben 989 lakosából 984 magyar volt. Ebből 272 római katolikus, 201 görögkatolikus, 361 evangélikus.

A 20. század elején Borsod vármegye Miskolci járásához tartozott.

A falu a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett. 1945-ben megalakult a Nemzeti Bizottság, és újra beindult a gazdálkodás. 1948-tól egyre szigorodott a beszolgáltatási rendszer, emiatt 1956-ban egy küldöttség Miskolcra ment tüntetni. 1961-ben a beszolgáltatást eltörölték. A fiatalok nagy része az iparban vállalt munkát.

Lakosok száma: jelenleg (2015) 2490 fő, akik közül kb. 300 fő a roma nemzetiséghez tartozik

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Kolenkó Gábor (független)[3]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014: Dr. Üveges István[1]
  • 2014-2019:
  • 2019-től:

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

2001-ben a településen a lakosságnak 98%-át magyar és az 1%-át cigány származású [4] emberek alkották. Ezenkívül 6-an németnek és 1 fő szlováknak vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,1%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (9,9% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,2%, református 15,1%, görögkatolikus 10,9%, evangélikus 4,6%, felekezet nélküli 9,1% (23,2% nem válaszolt).[5]

NevezetességekSzerkesztés

  • Műemlék evangélikus templom. 1779-ben épült, tornyát 1804 és 1806 között építették.
  • Fájdalmas Anya kápolna.
  • Gyurgyalag madár (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár által megyei értékké nyilvánítva)
  • Borsodi lakodalmi fonott kalács (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár által megyei értékké nyilvánítva)
  • Májuskosár (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár által megyei értékké nyilvánítva)
  • Evangélikus templom és rokokó oltár (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár által megyei értékké nyilvánítva)

Környező településekSzerkesztés

Sajópálfala kb. 5 km-re. A legközelebbi város: Felsőzsolca 2 km-re.

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Arnót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Arnót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  4. Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal
  5. Arnót Helységnévtár

További információkSzerkesztés